Jób könyve 20

KÁLDI-NEOVULGÁTA	BIBLIA
1 És felelt a naámai Szófár, és ezt mondta:	1 Sofar de Naamat tomó la palabra y dijo:
2 »Azért hajszolja bennem egyik gondolat a másikat, és csapong elmém ide s tova,	2 Por esto mis pensamientos a replicar me incitan: por la impaciencia que me urge.
3 mert csúfságomra szolgáló kitanítást hallok, és értelmes lelkem válaszra késztet.	3 Una lección que me ultraja he escuchado, mas el soplo de mi inteligencia me incita a responder.
4 Tudom azt, hogy régtől fogva, mióta az embert a földre helyezték,	4 ¿No sabes tú que desde siempre, desde que el hombre en la tierra fue puesto,
5 az istentelenek ujjongása rövid, s a gonosznak öröme csak egy pillanat:	5 es breve la alegría del malvado, y de un instante el gozo del impío?
6 emelkedjék bár gőgje akár az égig, érje bár feje a felhőket,	6 Aunque su talla se alzara hasta los cielos y las nubes tocara su cabeza,
7 tönkremegy végképp, mint a trágya, s akik látták őt, kérdik: ‘Hová lett?’	7 como un fantasma desaparece para siempre, los que le veían dicen: «¿Dónde está?»
8 Elszáll, mint az álom, és nem lehet megtalálni, eltűnik, mint az éjjeli látomás.	8 Se vuela como un sueño inaprensible, se le ahuyenta igual que a una visión nocturna.
9 A szem, amely nézte, nem látja többé, és helye nem látja őt viszont.	9 El ojo que le observaba ya no le ve más, ni le divisa el lugar donde estaba.
10 Fiai szegénységben senyvednek, és keze visszaadja vagyonát;	10 A los pobres tendrán que indemnizar sus hijos, sus niños habrán de devolver sus bienes.
11 csontjai telve vannak ifjúsága bűneivel, pihenni térnek vele a porba.	11 Sus huesos rebosaban de vigor juvenil: mas ya con él postrado está en el polvo.
12 Ha szájában édes ízt hagy is a gonoszság, és azt nyelve alá rejti,	12 Si el mal era dulce a su boca, si bajo su lengua lo albergaba,
13 óvja, el nem hagyja és ínyén visszatartja:	13 si allí lo guardaba tenazmente y en medio del paladar lo retenía,
14 étke beleiben elváltozik, áspisok mérgévé lesz bensejében;	14 su alimento en sus entrañas se corrompe, en su interior se le hace hiel de áspid.
15 a vagyont, amelyet elnyelt, ki kell hánynia, kihajtja azt Isten a gyomrából;	15 Vomita las riquezas que engulló, Dios se las arranca de su vientre.
16 áspisok mérgét szívja magába, vipera nyelve öli meg őt.	16 Veneno de áspides chupaba: lengua de víbora le mata.
17 Nem legelteti szemét folyóvíz csermelyein, mézzel, vajjal folyó patakokon.	17 Ya no verá los arroyos de aceite, los torrentes de miel y de cuajada.
18 Visszaadja, amit fáradsággal szerzett, le nem nyelheti; nem örvendhet annak, hogy sokat szerzett.	18 Devuelve su ganancia sin tragarla, no saborea el fruto de su negocio.
19 Mivel megrontotta és kifosztotta a szegényeket, mert házat harácsolt, amelyet nem épített,	19 Porque estrujó las chozas de los pobres, robó casas en vez de construirlas;
20 mivel gyomra nem tudott betelni, meg nem tarthatja, ha megvan, amit kívánt.	20 porque su vientre se mostró insaciable, sus tesoros no le salvarán;
21 Nem maradt semmi sem, mit fel nem falt, ezért semmi sem marad meg javaiból.	21 porque a su voracidad nada escapaba, por eso no dura su prosperidad.
22 Bőség közepette szűkölködik és nyugtalan, rátör minden fájdalom.	22 En plena abundancia la estrechez le sorprende, la desgracia, en tromba, cae sobre él.
23 Amikor gyomrát megtölteni készül, elküldi ellene haragja tüzét, hadait zúdítja rá;	23 En el momento de llenar su vientre, suelta Dios contra él el ardor de su cólera y lanza sobre su carne una lluvia de saetas.
24 menekül a vasfegyver elől, és belerohan a rézíjba.	24 Si del arma de hierro logra huir, el arco de bronce le traspasa.
25 Lövedék hatol át hátán, és villogó penge járja át epéjét. Rémület jön el rá;	25 Sale una flecha por su espalda, una hoja fulgurante de su hígado. Los terrores se abalanzan sobre él,
26 teljes sötétség van számára eltéve, tűz emészti meg, amelyet nem ember élesztett; bajba jut, aki sátrában marad.	26 total tiniebla aguarda a sus tesoros. Un fuego que nadie atiza le devora, y consume lo que en su tienda aún queda,
27 Bűnét napvilágra hozza az ég, s a föld ellene támad.	27 Los cielos ponen su culpa al descubierto, y la tierra se alza contra él.
28 Tárva áll házának gazdagsága, elragadják azt Isten haragja napján.	28 La hacienda de su casa se derrama, como torrentes, en el día de la cólera.
29 Ez a gonosz ember fizetése Istentől, s a beszédéért járó örökrész az Úrtól.«	29 Tal es la suerte que al malvado Dios reserva, la herencia de Dios para el maldito.