A példabeszédek könyve 22

KÁLDI-NEOVULGÁTA	NOVA VULGATA
1 Többet ér a jó név nagy gazdagságnál, s a kedvesség ezüstnél és aranynál.	1 Melius est nomen bonum quam divitiae multae, super argentum et aurum gratia bona.
2 Van egymás mellett gazdag is, szegény is: mindegyiket az Úr alkotta.	2 Dives et pauper obviaverunt sibi: utriusque operator est Dominus.
3 Az élelmes meglátja a bajt és elrejtőzik, a korlátolt pedig tovább megy és kárt vall.	3 Callidus vidit malum et abscondit se; simplices pertransierunt et afflicti sunt damno.
4 A szerénység jutalma az Úr félelme, gazdagság, hírnév és élet.	4 Praemium modestiae timor Domini, divitiae et gloria et vita.
5 A gonosz útján fegyver és kard van, aki vigyáz lelkére, távol marad tőlük.	5 Spinae et laquei in via perversi, custos autem animae suae longe recedit ab eis.
6 Az ifjú a maga életútját követi, s akkor sem hagyja el, amikor megvénül.	6 Institue adulescentem iuxta viam suam; etiam cum senuerit, non recedet ab ea.
7 A gazdag uralkodik a szegényen, s aki kölcsönt vesz fel, szolgája a hitelezőnek.	7 Dives pauperibus imperat; et, qui accipit mutuum, servus est fenerantis.
8 Aki igazságtalanságot vet, bajt arat, és dölyfének vesszője megsemmisül.	8 Qui seminat iniquitatem, metet mala et virga irae suae consummabitur.
9 Az irgalmas lelkű áldásban részesül, mert adott kenyeréből a szegénynek. Siker és tisztelet jut annak, aki adakozik, és megnyeri azok lelkét, akik adományát veszik.	9 Qui bono oculo est, benedicetur, de panibus enim suis dedit pauperi.
10 Űzd el az arcátlant, és távozik vele a viszály, megszűnik a perpatvar s a szidalom.	10 Eice derisorem, et exibit cum eo iurgium; cessabuntque causae et contumeliae.
11 Azt kedveli az Úr, aki tisztaszívű, aki szépen tud beszélni, annak a király a barátja.	11 Qui diligit cordis munditiam, propter gratiam labiorum suorum habebit amicum regem.
12 Az Úr szemei megőrzik a tudást, s az elvetemült igéi összeomlanak.	12 Oculi Domini custodiunt scientiam, et supplantantur verba iniqui.
13 Így szól a lusta: »Oroszlán van odakint! Még megölnek az utca közepén!«	13 Dicit piger: “ Leo est foris, in medio platearum occidendus sum ”.
14 Az idegen asszony szája mély verem, akire az Úr haragszik, beleesik.	14 Fovea profunda os alienae; cui iratus est Dominus, incidet in eam.
15 Dőreség tapad az ifjú szívéhez, a fenyítő pálca azonban leszedi róla.	15 Stultitia colligata est in corde pueri, et virga disciplinae fugabit eam.
16 Aki szegényt sanyargat, hogy gyarapítsa vagyonát, ad majd a magánál gazdagabbnak, és szükségbe jut.	16 Opprimis pauperem? Ipse augebit divitias suas. Donas ditiori? Ipse egebis.
17 Hajtsd ide füledet, és hallgasd a bölcsek mondásait, vedd szívedre tanításomat,	17 Inclina aurem tuam et audi verba sapientium, appone autem cor ad doctrinam meam,
18 mert gyönyörűségedre lesz, ha megőrzöd bensődben, és kiárad majd ajkadra!	18 quia pulchra erunt, cum servaveris ea in ventre tuo, et redundabunt in labiis tuis.
19 Hogy az Úrba helyezd bizalmadat, a mai napon veled is közlöm.	19 Ut sit in Domino fiducia tua, ostendi ea tibi hodie.
20 Harminc mondást írtam le számodra, megfontolással és tudománnyal,	20 Nonne descripsi ea tibi nudiustertius in cogitationibus et scientia,
21 hogy tudtodra adjam az igazságot s az igaz igéket, hogy megfelelhess velük azoknak, akik téged küldtek.	21 ut ostenderem tibi firmitatem verborum veritatis, ut respondeas illi, qui misit te?
22 Meg ne rövidítsd a szegényt, azért mert szegény, s el ne taposd a szűkölködőt a kapuban,	22 Non facias violentiam pauperi, quia pauper est, neque conteras egenum in porta,
23 mert ügyét az Úr vállalja és elveszíti azokat, akik vesztére törnek.	23 quia iudicabit Dominus causam eorum, et anima spoliabit spoliatores.
24 Ne barátkozz olyannal, aki indulatos, és ne járj haragos férfival,	24 Noli esse amicus homini iracundo neque ambules cum viro furioso,
25 hogy el ne tanuld útjait, és kelepcét ne állíts lelkednek.	25 ne forte discas semitas eius et sumas scandalum animae tuae.
26 Ne légy azok között, akik kezüket adják, hogy tartozásért jótálljanak,	26 Noli esse cum his, qui iungunt manus suas et qui vades se offerunt pro debitis:
27 ha majd nem lesz miből fizetned, miért engednéd, hogy elvegyék a takarót ágyadról?	27 si enim non habes unde restituas, quid causae est ut tollat lectum tuum subter te?
28 El ne mozdítsd a régi határt, amelyet őseid megvontak!	28 Ne transferas terminos antiquos, quos posuerunt patres tui.
29 Láttál-e férfit, aki ügyes a dolgában? Királyok előtt legyen a helye, és ne az alacsony sorban levők előtt!	29 Vidisti virum velocem in opere suo: coram regibus stabit nec erit ante ignobiles.