A zsoltárok könyve 77

KÁLDI-NEOVULGÁTA	JERUSALEM
1 A karvezetőnek. Iditun szerint. Ászáf zsoltára.	1 Du maître de chant... Yedutûn. D'Asaph.Psaume.
2 Hangosan kiáltok az Úrhoz, hangosan kérem Istent, hogy figyeljen rám.	2 Vers Dieu ma voix: je crie, vers Dieu ma voix: il m'entend.
3 Szorongatásom napján Istent keresem, éjjel is hozzá emelem kezeimet: nem lankadnak el. Nem akar megvigasztalódni a lelkem.	3 Au jour d'angoisse j'ai cherché le Seigneur; la nuit, j'ai tendu la main sans relâche, mon âme arefusé d'être consolée.
4 Sóhajtozom, ha Istenről elmélkedem, eleped a lelkem, ha rá gondolok.	4 Je me souviens de Dieu et je gémis, je médite et le souffle me manque.
5 Szememet ébren tartod, nyugtalan vagyok, beszélni sem tudok.	5 Tu as retenu les paupières de mes yeux, je suis troublé, je ne puis parler;
6 A hajdani időkre gondolok, a régmúlt esztendők járnak eszemben.	6 j'ai pensé aux jours d'autrefois, d'années séculaires
7 Szívem elmélkedik éjszaka, gondolkodom és töpreng a lelkem.	7 je me souviens; je murmure dans la nuit en mon coeur, je médite et mon esprit interroge:
8 Vajon örökre elvet Isten, s nem kegyelmez többé?	8 Est-ce pour les siècles que le Seigneur rejette, qu'il cesse de se montrer favorable?
9 Végleg elfogyott irgalma, elmarad nemzedékről nemzedékre szálló ígérete?	9 Son amour est-il épuisé jusqu'à la fin, achevée pour les âges des âges la Parole?
10 Elfelejtette Isten a könyörületességet, vagy haragjában visszatartja irgalmát?	10 Est-ce que Dieu oublie d'avoir pitié, ou de colère ferme-t-il ses entrailles?
11 Így szóltam: »Az az én bajom, hogy megváltozott a Fölségesnek jobbja.«	11 Et je dis: "Voilà ce qui me blesse: elle est changée, la droite du Très-Haut."
12 Megemlékezem az Úr cselekedeteiről, megemlékezem csodáidról amelyeket kezdettől műveltél,	12 Je me souviens des hauts faits de Yahvé, oui, je me souviens d'autrefois, de tes merveilles,
13 Elmélkedem minden műveden, és végzéseiddel foglalkozom.	13 je me murmure toute ton oeuvre, et sur tes hauts faits je médite:
14 Isten, szentséges a te utad; Ki olyan nagy Isten, mint a mi Istenünk?	14 O Dieu, saintes sont tes voies! quel dieu est grand comme Dieu?
15 Te vagy az Isten! Te csodákat művelsz, megmutattad a népeknek hatalmadat.	15 Toi, le Dieu qui fait merveille, tu fis savoir parmi les peuples ta force;
16 Karoddal megváltottad népedet, Jákob és József fiait.	16 par ton bras tu rachetas ton peuple, les enfants de Jacob et de Joseph.
17 Láttak téged, Isten, a vizek, láttak téged a vizek és remegtek, és reszkettek a mélységek.	17 Les eaux te virent, ô Dieu, les eaux te virent et furent bouleversées, les abîmes aussi s'agitaient.
18 A felhők ontották a vizet, megzendültek a fellegek, nyilaid repültek.	18 Les nuées déversèrent les eaux, les nuages donnèrent de la voix, tes flèches aussi filaient.
19 Mennydörgésed zengett a forgószélben, villámaid beragyogták a földkerekséget, rengett a föld és remegett.	19 Voix de ton tonnerre en son roulement. Tes éclairs illuminaient le monde, la terre s'agitait ettremblait.
20 Tengeren vitt át utad, nagy vizeken vezetett át ösvényed és lábad nyoma nem volt látható.	20 Sur la mer fut ton chemin, ton sentier sur les eaux innombrables. Et tes traces, nul ne les connut.
21 Mint juhnyájat vezetted népedet Mózes és Áron kezével.	21 Tu guidas comme un troupeau ton peuple par la main de Moïse et d'Aaron.