A zsoltárok könyve 132

KÁLDI-NEOVULGÁTA	EL LIBRO DEL PUEBLO DE DIOS
1 Zarándok-ének. Emlékezzél meg, Uram, Dávidról, és minden gyötrődéséről,	1 Canto de peregrinación. Acuérdate, Señor, en favor de David, de todos sus desvelos,
2 arról, hogy megesküdött az Úrnak, fogadalmat tett Jákob erős Istenének:	2 del juramento que prestó al Señor, del voto que hizo al Fuerte de Jacob:
3 »Nem lépek be házam sátorába, nem megyek föl fekvőhelyem nyugalmába,	3 «No entraré bajo el techo de mi casa ni me acostaré en mi propio lecho;
4 nem engedem szememet aludni, pilláimat szunnyadozni,	4 no daré descanso a mis ojos ni reposo a mis párpados,
5 amíg helyet nem találok az Úrnak, hajlékot Jákob erős Istenének!«	5 hasta que encuentre un lugar para el Señor, una Morada para el Fuerte de Jacob».
6 Íme, hallottuk, hogy Efratában volt, és rátaláltunk Jaár mezején.	6 Sí, oímos hablar del Arca de Efratá, y la encontramos en los campos de Jaar.
7 Lépjünk be az ő hajlékába, boruljunk le lábának zsámolyához!	7 ¡Entremos en su Morada, postrémonos ante el estrado de sus pies!
8 Indulj el, Uram, nyugalmad helyére, te és a te hatalmad ládája!	8 ¡Levántate, Señor, entra en el lugar de tu Reposo, tú y tu Arca poderosa!
9 Papjaid öltözzenek igazságba, szentjeid pedig ujjongjanak.	9 Que tus sacerdotes se revistan de justicia y tus fieles griten de alegría.
10 Dávidért, a te szolgádért, ne vesd meg fölkentednek színét!	10 Por amor a David, tu servidor, no rechaces a tu Ungido.
11 Igaz esküt tett az Úr Dávidnak s azt nem másítja meg: »Ágyékod gyümölcsét ültetem királyi székedbe.	11 El Señor hizo un juramento a David, una firme promesa, de la que no se retractará: «Yo pondré sobre tu trono a uno de tus descendientes.
12 Ha fiaid megtartják szövetségemet, s e törvényeimet, amelyekre megtanítom őket, fiaik is mindenkor trónodon ülnek majd.«	12 Si tus descendientes observan mi alianza y los preceptos que yo les enseñaré, también se sentarán sus hijos en tu trono para siempre».
13 Mert Siont választotta ki az Úr, lakásául azt választotta.	13 Porque el Señor eligió a Sión, y la deseó para que fuera su Morada.
14 »Ez lesz a nyugvóhelyem mindörökre, itt lesz a lakásom, mert ezt szeretem.	14 «Este es mi Reposo para siempre; aquí habitaré, porque lo he deseado.
15 Özvegyeit áldva megáldom, szegényeit jóllakatom kenyérrel.	15 Yo lo bendeciré con abundantes provisiones y saciaré de pan a sus pobres;
16 Papjait felruházom segítségemmel, s ujjongva ujjonganak majd szentjei.	16 revestiré a los sacerdotes con la salvación, y sus fieles gritarán de alegría.
17 Dávid hatalmát itt növelem meg, fölkentemnek fáklyát készítek.	17 Allí haré germinar el poder de David: yo preparé una lámpara para mi ungido.
18 Ellenségeit szégyenbe öltöztetem, rajta azonban ragyogni fog koronája.«	18 Cubriré de vergüenza a sus enemigos, y su insignia real florecerá sobre él».