A zsoltárok könyve 132

KÁLDI-NEOVULGÁTA	BIBLIA
1 Zarándok-ének. Emlékezzél meg, Uram, Dávidról, és minden gyötrődéséről,	1 Canción de las subidas. Acuérdate, Yahveh, en favor de David, de todos sus desvelos,
2 arról, hogy megesküdött az Úrnak, fogadalmat tett Jákob erős Istenének:	2 del juramento que hizo a Yahveh, de su voto al Fuerte de Jacob:
3 »Nem lépek be házam sátorába, nem megyek föl fekvőhelyem nyugalmába,	3 «No he de entrar bajo el techo de mi casa, no he de subir al lecho en que reposo,
4 nem engedem szememet aludni, pilláimat szunnyadozni,	4 sueño a mis ojos no he de conceder ni quietud a mis párpados,
5 amíg helyet nem találok az Úrnak, hajlékot Jákob erős Istenének!«	5 mientras no encuentre un lugar para Yahveh, una Morada para el Fuerte de Jacob».
6 Íme, hallottuk, hogy Efratában volt, és rátaláltunk Jaár mezején.	6 Mirad: hemos oído de Ella que está en Efratá, ¡la hemos encontrado en los Campos del Bosque!
7 Lépjünk be az ő hajlékába, boruljunk le lábának zsámolyához!	7 ¡Vayamos a la Morada de él, ante el estrado de sus pies postrémonos!
8 Indulj el, Uram, nyugalmad helyére, te és a te hatalmad ládája!	8 ¡Levántate, Yahveh, hacia tu reposo, tú y el arca de tu fuerza!
9 Papjaid öltözzenek igazságba, szentjeid pedig ujjongjanak.	9 Tus sacerdotes se vistan de justicia, griten de alegría tus amigos.
10 Dávidért, a te szolgádért, ne vesd meg fölkentednek színét!	10 En gracia a David, tu servidor, no rechaces el rostro de tu ungido.
11 Igaz esküt tett az Úr Dávidnak s azt nem másítja meg: »Ágyékod gyümölcsét ültetem királyi székedbe.	11 Juró Yahveh a David, verdad que no retractará: «El fruto de tu seno asentaré en tu trono.
12 Ha fiaid megtartják szövetségemet, s e törvényeimet, amelyekre megtanítom őket, fiaik is mindenkor trónodon ülnek majd.«	12 «Si tus hijos guardan mi alianza, el dictamen que yo les enseño, también sus hijos para siempre se sentarán sobre tu trono».
13 Mert Siont választotta ki az Úr, lakásául azt választotta.	13 Porque Yahveh ha escogido a Sión, la ha querido como sede para sí:
14 »Ez lesz a nyugvóhelyem mindörökre, itt lesz a lakásom, mert ezt szeretem.	14 «Aquí está mi reposo para siempre, en él me sentaré, pues lo he querido.
15 Özvegyeit áldva megáldom, szegényeit jóllakatom kenyérrel.	15 «Sus provisiones bendeciré sin tasa, a sus pobres hartaré de pan,
16 Papjait felruházom segítségemmel, s ujjongva ujjonganak majd szentjei.	16 de salvación vestiré a sus sacerdotes, y sus amigos gritarán de júbilo.
17 Dávid hatalmát itt növelem meg, fölkentemnek fáklyát készítek.	17 «Allí suscitaré a David un fuerte vástago, aprestaré una lámpara a mi ungido;
18 Ellenségeit szégyenbe öltöztetem, rajta azonban ragyogni fog koronája.«	18 de vergüenza cubriré a sus enemigos, y sobre él brillará su diadema».