A zsoltárok könyve 11

KÁLDI-NEOVULGÁTA	BIBBIA TINTORI
1 A karvezetőnek. Dávid zsoltára. Az Úrban bízom én. Hogyan mondhatjátok nekem: »Menekülj a hegyekbe, mint a veréb!	1 (Per la fine. Per Voltava. Salmo di David).
2 Mert íme a bűnösök kifeszítették az íjat, a húrra illesztették nyilaikat, hogy lenyilazzák a sötétben az egyenes szívűeket.	2 Salvami, o Signore, perchè gli uomini pii sono spariti, e la sincerità è venuta meno tra i figli degli uomini.
3 Ha semmibe sem veszik végzéseidet, mit tehet akkor az igaz?«	3 Ognuno dice menzogne al suo prossimo; con labbra ingannatrici parlano, con doppiezza di cuore.
4 Szent templomában van az Úr, áll az egekben az Úr trónusa. A szegényre tekint a szeme, az emberek fiait vizsgálja pillantása.	4 Il Signore stermini tutte le labbra ingannatrici e la lingua arrogante,
5 Megvizsgálja az Úr az igazat s az istentelent; Saját lelkét gyűlöli, aki szereti a gonoszságot.	5 Quelli che dicono: « Renderemo potente la nostra lingua, le nostre labbra sono in nostro potere: chi è che ci possa comandare? »
6 Parazsat és kénkövet hullat a bűnösökre, és szélvihar lesz kelyhük osztályrésze.	6 Per la miseria degli afflitti e il gemito dei poveri, ora mi levo su io, dice il Signore, gli assicurerò la salvezza, agirò liberamente in suo favore ».
7 Mert igaz az Úr s az igazságot kedveli, az igazak láthatják majd arcát.	7 Le parole del Signore sono parole sincere, argento passato pel fuoco, purificato nel crogiolo di terra, raffinato sette volte.
	8 Tu, o Signore, ci salverai, ci preserverai da tal genia in eterno.
	9 Gli empi vanno in giro all'intorno; secondo la tua altissima sapienza hai moltiplicati i figli degli uomini.