A zsoltárok könyve 11

KÁLDI-NEOVULGÁTA	BIBBIA CEI 2008
1 A karvezetőnek. Dávid zsoltára. Az Úrban bízom én. Hogyan mondhatjátok nekem: »Menekülj a hegyekbe, mint a veréb!	1 Al maestro del coro. Di Davide.Nel Signore mi sono rifugiato.Come potete dirmi:«Fuggi come un passero verso il monte»?
2 Mert íme a bűnösök kifeszítették az íjat, a húrra illesztették nyilaikat, hogy lenyilazzák a sötétben az egyenes szívűeket.	2 Ecco, i malvagi tendono l’arco,aggiustano la freccia sulla cordaper colpire nell’ombra i retti di cuore.
3 Ha semmibe sem veszik végzéseidet, mit tehet akkor az igaz?«	3 Quando sono scosse le fondamenta,il giusto che cosa può fare?
4 Szent templomában van az Úr, áll az egekben az Úr trónusa. A szegényre tekint a szeme, az emberek fiait vizsgálja pillantása.	4 Ma il Signore sta nel suo tempio santo,il Signore ha il trono nei cieli.I suoi occhi osservano attenti,le sue pupille scrutano l’uomo.
5 Megvizsgálja az Úr az igazat s az istentelent; Saját lelkét gyűlöli, aki szereti a gonoszságot.	5 Il Signore scruta giusti e malvagi,egli odia chi ama la violenza.
6 Parazsat és kénkövet hullat a bűnösökre, és szélvihar lesz kelyhük osztályrésze.	6 Brace, fuoco e zolfo farà piovere sui malvagi;vento bruciante toccherà loro in sorte.
7 Mert igaz az Úr s az igazságot kedveli, az igazak láthatják majd arcát.	7 Giusto è il Signore, ama le cose giuste;gli uomini retti contempleranno il suo volto.