A zsoltárok könyve 107

KÁLDI-NEOVULGÁTA	DIODATI
1 ALLELUJA! Áldjátok az Urat, mert jó, mert irgalma örökkévaló.	1 CELEBRATE il Signore; perciocchè egli è buono. Perciocchè la sua benignità dura in eterno.
2 Így szóljanak azok, akiket megváltott az Úr, akiket megszabadított az ellenség kezéből,	2 Così dicano quelli che sono stati riscattati dal Signore, I quali egli ha riscossi di distretta.
3 s egybegyűjtött az országokból, napkeletről és nyugatról, északról és délről.	3 E li ha raccolti da’ diversi paesi, Dal Levante e dal Ponente; dal Settentrione e dal mare.
4 Kietlen pusztában bolyongtak, nem találtak utat lakott város felé.	4 Essi andavano errando per deserti, per cammini di solitudine; Non trovavano città abitata.
5 Éhséget és szomjúságot szenvedtek, a lélek elepedt bennük.	5 Erano affamati ed assetati; L’anima loro spasimava in loro.
6 De szorongatásukban az Úrhoz kiáltottak, s ő gyötrelmükből kiragadta őket.	6 Ma, avendo gridato al Signore, mentre erano in distretta, Egli li ha tratti fuor delle loro angosce;
7 Ráterelte őket a helyes útra, és lakott városhoz jutottak.	7 E li ha condotti per diritto cammino, Per andare in città abitata.
8 Áldják tehát az Urat irgalmasságáért, az emberek fiaival művelt csodáiért,	8 Celebrino adunque appo il Signore la sua benignità, E le sue maraviglie appo i figliuoli degli uomini.
9 mert a szomjazók elteltek és az éhezőket eltöltötte minden jóval.	9 Perciocchè egli ha saziata l’anima assetata, Ed ha empiuta di beni l’anima affamata
10 Sötétségben, a halál árnyékában ültek, vasra verve, nyomorban,	10 Così dicano quelli che dimoravano in tenebre ed in ombra di morte, Prigioni, ritenuti in afflizione, e ne’ ferri.
11 mert ellene szegültek Isten szavának, és megvetették a Fölséges tanácsát.	11 Perciocchè erano stati ribelli alle parole del Signore, Ed avevano sprezzato il consiglio dell’Altissimo;
12 Ezért nyomorúsággal törte meg szívüket, elestek és nem volt, aki fölsegítse őket.	12 Onde egli aveva abbattuto il cuor loro con affanni, Ed erano caduti; e non vi era alcuno che li soccorresse.
13 De szorongatásukban az Úrhoz kiáltottak, s ő gyötrelmükből kiragadta őket.	13 Ma, avendo gridato al Signore, mentre erano in distretta, Egli li ha salvati dalle loro angosce;
14 Kihozta őket a sötétségből s a halál árnyékából, és összetörte bilincseiket.	14 E li ha tratti fuor delle tenebre, e dell’ombra della morte; Ed ha rotti i lor legami.
15 Áldják tehát az Urat irgalmasságáért, az emberek fiaival művelt csodáiért,	15 Celebrino adunque appo il Signore la sua benignità, E le sue maraviglie appo i figliuoli degli uomini.
16 hogy összetörte az érckapukat, s összezúzta a vas-zárakat.	16 Perciocchè egli ha rotte le porte di rame, Ed ha spezzate le sbarre di ferro
17 Balgaságba estek gonoszságuk útján, nyomorba jutottak hamisságuk miatt.	17 Così dicano gli stolti, ch’erano afflitti per li lor misfatti, Ne’ quali camminavano, e per le loro iniquità.
18 Minden étket megutált a lelkük, s a halál kapuihoz közeledtek.	18 La cui anima abbominava ogni cibo; Ed erano giunti fino alle porte della morte.
19 De szorongatásukban az Úrhoz kiáltottak, s ő gyötrelmükből kiragadta őket.	19 Ma, avendo gridato al Signore, mentre erano in distretta, Egli li ha salvati dalle loro angosce.
20 Elküldte igéjét és meggyógyította őket, és kimentette őket a sírveremből.	20 Egli ha mandata la sua parola, e li ha sanati, E liberati dalle lor malattie mortali.
21 Áldják tehát az Urat irgalmasságáért, az emberek fiaival művelt csodáiért,	21 Celebrino adunque appo il Signore la sua benignità, E le sue maraviglie appo i figliuoli degli uomini.
22 mutassanak be neki hálaáldozatot, és hirdessék ujjongva tetteit.	22 E sacrifichino sacrificii di lode, E raccontino le sue opere con giubilo
23 Amikor hajókon tengerre szálltak, s a nagy vizeken kereskedtek,	23 Così dicano quelli che scendono nel mare sopra navi, Che fanno traffico su per le grandi acque.
24 látták az Úr cselekedeteit, csodatetteit a tenger mélységeivel.	24 Essi veggono le opere del Signore, E le sue maraviglie nel profondo mare.
25 Szavára szélvész keletkezett, s az magasra verte a hullámokat.	25 Perciocchè, alla sua parola, egli fa levare il vento di tempesta, Il quale alza le onde di esso.
26 Ők az égig emelkedtek és a mélységbe süllyedtek; Kétségbeestek a veszedelemben.	26 Salgono al cielo, poi scendono agli abissi; L’anima loro si strugge di male.
27 Szédelegtek, tántorogtak, mint a részeg, és minden bölcsességük odalett.	27 Saltano, e traballano come un ebbro; E perdono tutto il lor senno.
28 De szorongatásukban az Úrhoz kiáltottak, s ő gyötrelmükből kiragadta őket.	28 Ma, gridando al Signore, mentre sono in distretta, Egli li trae fuor delle loro angosce.
29 A szélvészt szellővé változtatta, és lecsendesedtek a habok.	29 Egli acqueta la tempesta, E le onde loro si fermano.
30 És amíg ők örültek, hogy nyugtuk lett, elvezette őket abba a kikötőbe, amelybe törekedtek.	30 Ed essi si rallegrano che sono acquetate; Ed egli li conduce al porto da loro desiderato.
31 Áldják tehát az Urat irgalmasságáért, az emberek fiaival művelt csodáiért;	31 Celebrino adunque appo il Signore la sua benignità, E le sue maraviglie appo i figliuoli degli uomini.
32 Magasztalják őt a nép gyülekezetében, és dicsérjék őt a vének tanácsában.	32 Ed esaltinlo nella raunanza del popolo, E laudinlo nel concistoro degli anziani
33 Folyóvizeket tett pusztasággá, vízforrásokat sivataggá,	33 Egli riduce i fiumi in deserto, E le vene delle acque in luoghi aridi;
34 termékeny földet szikes pusztává lakóinak gonoszsága miatt.	34 La terra fertile in salsuggine, Per la malvagità de’ suoi abitanti.
35 De tóvá változtatott sivatagot, és vizek forrásává olyan földet, amelyen víz nem volt.	35 Egli riduce i deserti in guazzi d’acque. E la terra arida in vene d’acque;
36 Éhezőket telepített le ott és lakóhelyül várost építettek.	36 E fa quivi abitar gli affamati, I quali vi fondano città da abitare.
37 Bevetették a mezőket, szőlőt ültettek, és bőséges termésre tettek szert.	37 E seminano campi, e piantano vigne, Che producono rendita di frutto.
38 Megáldotta őket, nagyon megsokasodtak, s nagyszámú állatot adott nekik.	38 Ed egli li benedice, e moltiplicano grandemente; Ed egli non iscema i lor bestiami.
39 Majd megfogyatkoztak és nyomorogtak a bajok és a fájdalmak súlya alatt.	39 Poi vengono al meno, e sono abbassati Per distretta, per avversità, e per affanni.
40 Gyalázatot bocsátott az előkelőkre, és bolyongani hagyta őket úttalan utakon.	40 Egli spande lo sprezzo sopra i nobili, E li fa andare errando per luoghi deserti, ove non vi è via alcuna.
41 De kisegítette az ínségből a szegényeket, és juhnyájakhoz tette hasonlóvá nemzetségeiket.	41 E innalza il bisognoso dalla miseria, E fa che le famiglie moltiplicano a guisa di gregge.
42 Látják ezt az igazak és örvendeznek, és befogja száját minden gonoszság.	42 Gli uomini diritti, veggendo queste cose, si rallegrano; Ma ogni iniquità si tura la bocca.
43 Ki olyan bölcs, hogy fölfogná ezeket, és megértené az Úr irgalmasságát?	43 Chi è savio? osservi queste cose, E consideri le benignità del Signore