Jób könyve 19
123456789101112131415161718192021222324252627282930313233343536373839404142
Ter
Kiv
Lev
Szám
MTörv
Józs
Bír
Rút
1Sám
2Sám
1Kir
2Kir
1Krón
2Krón
Ezdr
Neh
Tób
Judit
Eszt
1Makk
2Makk
Jób
Zsolt
Péld
Préd
Én
Bölcs
Sir
Iz
Jer
Siralm
Bár
Ez
Dán
Óz
Jo
Ám
Abd
Jón
Mik
Náh
Hab
Szof
Agg
Zak
Mal
Mt
Mk
Lk
Jn
Csel
Róm
1Kor
2Kor
Gal
Ef
Fil
Kol
1Tessz
2Tessz
1Tim
2Tim
Tit
Filem
Zsid
Jak
1Pét
2Pét
1Ján
2Ján
3Ján
Júd
Jel
Confronta con un'altra Bibbia
Cambia Bibbia
KÁLDI-NEOVULGÁTA | BIBLIA |
---|---|
1 És felelt Jób, és ezt mondta: | 1 Job tomó la palabra y dijo: |
2 »Meddig akarjátok keseríteni lelkemet, és meddig őröltök engem beszéddel? | 2 ¿Hasta cuándo afligiréis mi alma y a palabras me acribillaréis? |
3 Immár tízszer gyaláztok, és nem restelltek nyomorgatni engem. | 3 Ya me habéis insultado por diez veces, me habéis zarandeado sin reparo. |
4 Hisz ha tévedtem volna is, akkor is csak engem érintene tévedésem. | 4 Aunque de hecho hubiese errado, en mí solo quedaría mi yerro. |
5 Ti azonban hivalkodtok velem szemben, és szememre vetitek gyalázatomat. | 5 Si es que aún queréis triunfar de mí y mi oprobio reprocharme, |
6 Nos tudjátok meg tehát, hogy Isten meg nem érdemelt ítélettel sújtott engem, és vett engem körül ostoraival. | 6 sabed ya que es Dios quien me hace entuerto, y el que en su red me envuelve. |
7 Ha kiáltom, hogy: ‘erőszak’! senki sem hallgat meg engem. Ha jajgatok, nincs aki igazságot tegyen. | 7 Si grito: ¡Violencia!, no obtengo respuesta; por más que apelo, no hay justicia. |
8 Elkerítette utamat, és nem mehetek tovább, sötétséget borított ösvényemre. | 8 El ha vallado mi ruta para que yo no pase, ha cubierto mis senderos de tinieblas. |
9 Jóhíremből kivetkőztetett engem, és fejemről levette a koronát. | 9 Me ha despojado de mi gloria, ha arrancado la corona de mi frente. |
10 Megrontott engem körös-körül, és oda vagyok, elvette reményemet, mint a kitépett fáét. | 10 Por todas partes me mina y desaparezco, arranca como un árbol mi esperanza. |
11 Haragja fellángolt ellenem, és ellenségei közé sorolt engem. | 11 Enciende su ira contra mí, me considera su enemigo. |
12 Együtt vonultak fel portyázó hadai, rajtam keresztül vették útjukat, és megszállták sátramat körös-körül. | 12 En masa sus huestes han llegado, su marcha de asalto han abierto contra mí, han puesto cerco a mi tienda. |
13 Messzire űzte tőlem testvéreimet: akik ismernek engem, elidegenedtek tőlem; | 13 A mis hermanos ha alejado de mí, mis conocidos tratan de esquivarme. |
14 rokonaim elhagytak, és ismerőseim elfelejtettek; | 14 Parientes y deudos ya no tengo, los huéspedes de mi casa me olvidaron. |
15 házam zsellérei és szolgálóim idegennek néznek, jöttment vagyok szemükben; | 15 Por un extraño me tienen mis criadas, soy a sus ojos un desconocido. |
16 szólítom szolgámat és nem felel, és könyörgésre kell fognom szavamat; | 16 Llamo a mi criado y no responde, aunque le implore con mi propia boca. |
17 nőm undorodik a leheletemtől, bűzös vagyok tulajdon gyermekeim előtt; | 17 Mi aliento repele a mi mujer, fétido soy para los hijos de mi vientre. |
18 még a kisgyermekek is megvetnek; ha eltávozom tőlük, leszólnak engem; | 18 Hasta los chiquillos me desprecian, si me levanto, me hacen burla. |
19 régi bizalmasaim undorodnak tőlem, s akit legjobban szerettem, ellenem fordult. | 19 Tienen horror de mí todos mis íntimos, los que yo más amaba se han vuelto contra mí. |
20 Húsom fölemésztődött, a bőr csontjaimra tapadt, és ínyem elsorvadt fogaim körül. | 20 Bajo mi piel mi carne cae podrida, mis huesos se desnudan como dientes. |
21 Szánjatok meg! Szánjatok meg legalább ti, barátaim! Mert az Úr keze érintett engem. | 21 ¡Piedad, piedad de mí, vosotros mis amigos, que es la mano de Dios la que me ha herido! |
22 Miért üldöztök engem úgy, mint Isten, és mért nem tudtok betelni húsommal? | 22 ¿Por qué os cebáis en mí como hace Dios, y no os sentís ya ahítos de mi carne? |
23 Bárcsak felírnák szavaimat, vajha könyvbe jegyeznék azokat, | 23 ¡Ojalá se escribieran mis palabras, ojalá en monumento se grabaran, |
24 vas íróvesszővel ólomtáblára, vagy vésővel sziklába metszenék őket! | 24 y con punzón de hierro y buril, para siempre en la roca se esculpieran! |
25 Mert tudom, hogy megváltóm él, s a végső napon felkelek a földről; | 25 Yo sé que mi Defensor está vivo, y que él, el último, se levantará sobre el polvo. |
26 és ismét körülvesz a bőröm, és saját testemben látom meg Istenemet; | 26 Tras mi despertar me alzará junto a él, y con mi propia carne veré a Dios. |
27 én magam látom meg őt, és önnön szemem nézi őt, és nem más! E reményem van eltéve keblemben! | 27 Yo, sí, yo mismo le veré, mis ojos le mirarán, no ningún otro. ¡Dentro de mí languidecen mis entrañas! |
28 Nos, miért mondjátok tehát: ‘Vegyük őt üldözőbe, hadd találjuk meg benne a dolog gyökerét!?’ | 28 Y si vosotros decís: «¿Cómo atraparle, qué pretexto hallaremos contra él?», |
29 Fussatok a kard éle elől, mert a kard a jogtalanság megtorlója, és tudjátok meg, hogy van ítélet!« | 29 temed la espada por vosotros mismos, pues la ira se encenderá contra las culpas y sabréis que hay un juicio. |