Proverbios 8

EL LIBRO DEL PUEBLO DE DIOS	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 ¿No está llamando la Sabiduría y no hace oír su voz la Inteligencia?	1 Nem hív-e a bölcsesség, nem hallatja-e szavát az okosság?
2 En las cumbres más altas que bordean el camino, apostada en el cruce de los senderos,	2 Odaáll a legmagasabb, kiemelkedő ormokra, az útszélre, oda, ahol ösvények találkoznak,
3 al lado de las puertas, a la entrada de la ciudad, en los lugares de acceso, ella dice en alta voz:	3 a város kapui mellett, s a bejáratnál így kiált fennhangon:
4 «A ustedes, hombres, yo los llamo, y mi voz se dirige a los seres humanos.	4 »Hozzátok beszélek, férfiak! Az emberek fiaihoz szól szavam!
5 Entiendan, incautos, qué es la perspicacia; entiendan, necios, qué es la sensatez.	5 Értsetek okos szót, ti balgák, kapjatok észbe, ti dőrék!
6 Escuchen: es muy importante lo que voy a decir, mis labios se abren para expresar lo que es recto.	6 Hallgassatok meg, mert kiváló dolgokról beszélek, és igazságra nyílnak ajkaim,
7 Sí, mi boca profiere la verdad, la maldad es una abominación para mis labios.	7 mert szám igazságot beszél, és ajkam a gonoszt utálja.
8 Todas mis palabras son conformes a la justicia, no hay en ellas nada retorcido o sinuoso;	8 Minden szavam igazság, nincs abban hamis, nincs csűrés-csavarás.
9 todas son exactas para el que sabe entender y rectas para los que ha hallado la ciencia.	9 Világosak azok az okosaknak, és egyenesek azoknak, akik meglelték a tudományt.
10 Adquieran mi instrucción, no la plata, y la ciencia más que el oro acrisolado.	10 Intelmemet vegyétek, és ne az ezüstöt, és tudást válasszatok inkább, mint aranyat,
11 Porque la Sabiduría vale más que las perlas, y nada apetecible se le puede igualar».	11 mert becsesebb a bölcsesség minden drágaságnál, és nincs hozzá fogható kívánatos dolog.«
12 Yo, la Sabiduría, habito con la prudencia y poseo la ciencia de la reflexión.	12 Én, a bölcsesség, ott lakom az eszességben, és vagyok jelen az értelmes gondolatokban.
13 El temor del Señor es detestar el mal: yo detesto la soberbia, el orgullo, la mala conducta y la boca perversa.	13 Az Úr félelme gyűlöli a gonoszságot, utálja a dölyföt, a kevélységet, a gonoszság útját és a hamis szájat.
14 A mí me pertenecen el consejo y la habilidad, yo soy la inteligencia, mío es el poder.	14 Enyém a tanács, az igazságosság, enyém az okosság, enyém az erő!
15 Por mí reinan los reyes y los soberanos decretan la justicia;	15 Általam uralkodnak a királyok, és tesznek igazságot a törvényhozók.
16 por mí gobiernan los príncipes y los nobles juzgan la tierra.	16 Általam kormányoznak az uralkodók, és ítélkeznek a hatalmasok.
17 Yo amo a los que me aman y los que me buscan ardientemente, me encontrarán.	17 Szeretem azokat, akik szeretnek engem, akik virradatkor keresnek, meg is találnak.
18 Conmigo están la riqueza y la gloria, los bienes perdurables y la justicia.	18 Nálam van a gazdagság és a pompa, a tisztes vagyon, a becsületesség.
19 Mi fruto vale más que el oro, que el oro fino, y rindo más que la plata acrisolada.	19 Jobb a gyümölcsöm aranynál és drágakőnél, s javaim többet érnek a színezüstnél.
20 Yo voy por el sendero de la justicia, en medio de las sendas de la equidad,	20 Az igazság útjain járok, a jog ösvényei közepén,
21 para repartir posesiones a los que me aman y para colmar sus tesoros.	21 hogy gazdaggá tegyem azokat, akik szeretnek engem, és megtöltsem kincsesházaikat.
22 El Señor me creó como primicia de sus caminos, antes de sus obras, desde siempre.	22 Az Úr szerzett engem útjai elején, kezdetben, mielőtt bármit is alkotott.
23 Yo fui formada desde la eternidad, desde el comienzo, antes de los orígenes de la tierra.	23 Öröktől fogva rendelt engem, ősidők óta, még a föld előtt.
24 Yo nací cuando no existían los abismos, cuando no había fuentes de aguas caudalosas.	24 Nem voltak még tengerek, én már fogantattam, még nem törtek elő a vízben dús források,
25 Antes que fueran cimentadas las montañas, antes que las colinas, yo nací,	25 még nem álltak a hegyek súlyos tömegükben, a halmok előtt születtem.
26 cuando él no había hecho aún la tierra ni los espacios ni los primeros elementos del mundo.	26 Még nem teremtette meg a földet és a folyókat és a földkerekség sarkait,
27 Cuando él afianzaba el cielo, yo estaba allí; cuando trazaba el horizonte sobre el océano,	27 amikor az eget felállította, már ott voltam, amikor biztos törvénnyel kört vont a mélység színe fölé.
28 cuando condensaba las nubes en lo alto, cuando infundía poder a las fuentes del océano,	28 Amikor a fellegeket odafenn megerősítette, és kimérte a vízforrásokat.
29 cuando fijaba su límite al mar para que las aguas no transgredieran sus bordes, cuando afirmaba los cimientos de la tierra,	29 Amikor a tengert körülvette határával, és törvényt szabott a vizeknek, hogy át ne hágják határaikat. Amikor a föld alapjait megvetette,
30 yo estaba a su lado como un hijo querido y lo deleitaba día tras día, recreándome delante de él en todo tiempo,	30 ott voltam mellette, mindent elrendeztem, és gyönyörködtem nap nap után, színe előtt játszadoztam mindenkor.
31 recreándome sobre la faz de la tierra, y mi delicia era estar con los hijos de los hombres.	31 Játszadoztam a földje kerekségén, és gyönyörűség volt nekem az emberek fiai között lenni.
32 Y ahora, hijos, escúchenme: ¡felices los que observan mis caminos!	32 Most pedig, gyermekeim, hallgassatok rám! Boldogok, akik megtartják útjaimat!
33 Escuchen la instrucción y sean sabios: ¡no la descuiden!	33 Hallgassátok az intést, legyetek bölcsek, és el ne vessétek azt magatoktól!
34 ¡Feliz el hombre que me escucha, velando a mis puertas día tras día y vigilando a la entrada de mi casa!	34 Boldog az ember, aki hallgat rám, aki ajtómnál virraszt naponta, és őrzi ajtóm félfáját,
35 Porque el que me encuentra ha encontrado la vida y ha obtenido el favor del Señor;	35 mert aki engem megtalál, életet talál, és üdvöt nyer az Úrtól.
36 pero el que peca contra mí se hace daño a sí mismo y todos los que me odian, aman la muerte.	36 Aki azonban ellenem vét, a saját lelkének árt, mindenki, aki gyűlöl engem, a halált kedveli!