Lucas 10

VULGATA	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 Post hæc autem designavit Dominus et alios septuaginta duos : et misit illos binos ante faciem suam in omnem civitatem et locum, quo erat ipse venturus.	1 Ezek után az Úr kiválasztott más hetvenkettőt, és elküldte őket kettesével maga előtt minden városba és helységbe, ahova menni készült.
2 Et dicebat illis : Messis quidem multa, operarii autem pauci. Rogate ergo dominum messis ut mittat operarios in messem suam.	2 Azt mondta nekik: »Az aratnivaló sok, de a munkás kevés. Kérjétek azért az aratás Urát, küldjön munkásokat az aratásába.
3 Ite : ecce ego mitto vos sicut agnos inter lupos.	3 Menjetek! Íme, úgy küldelek titeket, mint bárányokat a farkasok közé.
4 Nolite portare sacculum, neque peram, neque calceamenta, et neminem per viam salutaveritis.	4 Ne vigyetek erszényt, se tarisznyát, se sarut, és az úton senkit se köszöntsetek.
5 In quamcumque domum intraveritis, primum dicite : Pax huic domui :	5 Ha valamelyik házba bementek, először ezt mondjátok: ‘Békesség e háznak!’
6 et si ibi fuerit filius pacis, requiescet super illum pax vestra : sin autem, ad vos revertetur.	6 Ha a békesség fia lakik ott, rászáll a ti békességtek; ha pedig nem, visszaszáll rátok.
7 In eadem autem domo manete, edentes et bibentes quæ apud illos sunt : dignus est enim operarius mercede sua. Nolite transire de domo in domum.	7 Maradjatok ugyanabban a házban, egyétek és igyátok, amijük van, mert méltó a munkás a maga bérére. Ne járjatok házról házra.
8 Et in quamcumque civitatem intraveritis, et susceperint vos, manducate quæ apponuntur vobis :	8 Ha valamelyik városba betértek, és ott befogadnak titeket, egyétek, amit elétek tesznek.
9 et curate infirmos, qui in illa sunt, et dicite illis : Appropinquavit in vos regnum Dei.	9 Gyógyítsátok meg az ott lévő betegeket, és mondjátok nekik: ‘Elközelgett hozzátok az Isten országa.’
10 In quamcumque autem civitatem intraveritis, et non susceperint vos, exeuntes in plateas ejus, dicite :	10 Ha pedig egy városba betértek, és nem fogadnak be titeket, menjetek ki az utcára, és mondjátok:
11 Etiam pulverem, qui adhæsit nobis de civitate vestra, extergimus in vos : tamen hoc scitote, quia appropinquavit regnum Dei.	11 ‘Még a port is lerázzuk nektek, amely a ti városotokban lábainkra tapadt; tudjátok meg azonban, hogy elközelgett az Isten országa.’
12 Dico vobis, quia Sodomis in die illa remissius erit, quam illi civitati.	12 Mondom nektek: Szodomának könnyebb lesz a sorsa azon a napon, mint annak a városnak.
13 Væ tibi Corozain ! væ tibi Bethsaida ! quia si in Tyro et Sidone factæ fuissent virtutes quæ factæ sunt in vobis, olim in cilicio et cinere sedentes pœniterent.	13 Jaj neked, Korozain! Jaj neked, Betszaida! Mert ha Tíruszban és Szidonban történtek volna a bennetek végbement csodák, már régen zsákban és hamuban ülve tartottak volna bűnbánatot.
14 Verumtamen Tyro et Sidoni remissius erit in judicio, quam vobis.	14 De Tírusznak és Szidonnak könnyebb lesz a sorsa az ítéleten, mint nektek.
15 Et tu Capharnaum, usque ad cælum exaltata, usque ad infernum demergeris.	15 És te, Kafarnaum! Vajon az égig fogsz emelkedni? Az alvilágba süllyedsz!
16 Qui vos audit, me audit : et qui vos spernit, me spernit. Qui autem me spernit, spernit eum qui misit me.	16 Aki titeket hallgat, engem hallgat, és aki titeket megvet, engem vet meg; aki pedig engem megvet, azt veti meg, aki engem küldött.«
17 Reversi sunt autem septuaginta duo cum gaudio, dicentes : Domine, etiam dæmonia subjiciuntur nobis in nomine tuo.	17 Amikor a hetvenkettő visszatért, örömmel mondták: »Uram! Még az ördögök is engedelmeskednek nekünk a te nevedben!«
18 Et ait illis : Videbam Satanam sicut fulgor de cælo cadentem.	18 Ő azt felelte nekik: »Láttam a sátánt: mint a villám, úgy zuhant le az égből.
19 Ecce dedi vobis potestatem calcandi supra serpentes, et scorpiones, et super omnem virtutem inimici : et nihil vobis nocebit.	19 Íme, hatalmat adtam nektek, hogy kígyókon és skorpiókon járjatok, s minden ellenséges hatalmon, és semmi sem fog ártani nektek.
20 Verumtamen in hoc nolite gaudere quia spiritus vobis subjiciuntur : gaudete autem, quod nomina vestra scripta sunt in cælis.	20 De ne annak örüljetek, hogy a lelkek engedelmeskednek nektek, hanem annak örüljetek, hogy nevetek fel van írva a mennyekben.«
21 In ipsa hora exsultavit Spiritu Sancto, et dixit : Confiteor tibi Pater, Domine cæli et terræ, quod abscondisti hæc a sapientibus et prudentibus, et revelasti ea parvulis. Etiam Pater : quoniam sic placuit ante te.	21 Abban az órában Jézus felujjongott a Szentlélekben, és így szólt: »Áldalak téged, Atyám, mennynek és földnek Ura, mert elrejtetted ezeket a bölcsek és okosak elől, és feltártad a kicsinyeknek. Igen, Atyám, így tetszett neked.
22 Omnia mihi tradita sunt a Patre meo. Et nemo scit quis sit Filius, nisi Pater : et quis sit Pater, nisi Filius, et cui voluerit Filius revelare.	22 Atyám mindent átadott nekem. Senki sem tudja, hogy ki a Fiú, csak az Atya; és azt sem, hogy ki az Atya, csak a Fiú, és akinek a Fiú ki akarja nyilatkoztatni.«
23 Et conversus ad discipulos suos, dixit : Beati oculi qui vident quæ vos videtis.	23 Majd külön a tanítványaihoz fordulva ezt mondta: »Boldog a szem, amely látja, amit ti láttok.
24 Dico enim vobis quod multi prophetæ et reges voluerunt videre quæ vos videtis, et non viderunt : et audire quæ auditis, et non audierunt.	24 Mert mondom nektek: sok próféta és király kívánta látni, amit ti láttok, és nem látta, és hallani, amit ti hallotok, de nem hallotta.«
25 Et ecce quidam legisperitus surrexit tentans illum, et dicens : Magister, quid faciendo vitam æternam possidebo ?	25 Ekkor fölállt egy törvénytudó, hogy próbára tegye, és így szólt: »Mester! Mit tegyek, hogy elnyerjem az örök életet?«
26 At ille dixit ad eum : In lege quid scriptum est ? quomodo legis ?	26 Ő ezt válaszolta neki: »Mi van írva a törvényben? Hogyan olvasod?«
27 Ille respondens dixit : Diliges Dominum Deum tuum ex toto corde tuo, et ex tota anima tua, et ex omnibus virtutibus tuis, et ex omni mente tua : et proximum tuum sicut teipsum.	27 Az így felelt: »Szeresd Uradat, Istenedet teljes szívedből és teljes lelkedből, minden erődből és egész elmédből ; felebarátodat pedig, mint önmagadat« .
28 Dixitque illi : Recte respondisti : hoc fac, et vives.	28 Erre ő így szólt: »Helyesen feleltél! Tedd ezt, és élni fogsz.«
29 Ille autem volens justificare seipsum, dixit ad Jesum : Et quis est meus proximus ?	29 De az igazolni akarta magát, ezért megkérdezte Jézust: »De ki az én felebarátom?«
30 Suscipiens autem Jesus, dixit : Homo quidam descendebat ab Jerusalem in Jericho, et incidit in latrones, qui etiam despoliaverunt eum : et plagis impositis abierunt semivivo relicto.	30 Jézus akkor így kezdett beszélni: »Egy ember Jeruzsálemből Jerikóba ment, és rablók kezébe került. Azok kifosztották, véresre verték, majd félholtan otthagyták és eltávoztak.
31 Accidit autem ut sacerdos quidam descenderet eadem via : et viso illo præterivit.	31 Történetesen egy pap ment azon az úton lefelé; látta, de továbbment.
32 Similiter et Levita, cum esset secus locum, et videret eum, pertransiit.	32 Hasonlóképpen egy levita is, amikor ahhoz a helyhez ért és látta őt, elment mellette.
33 Samaritanus autem quidam iter faciens, venit secus eum : et videns eum, misericordia motus est.	33 Arra ment egy szamaritánus is. Amikor odaért hozzá és meglátta, megesett rajta a szíve.
34 Et appropians alligavit vulnera ejus, infundens oleum et vinum : et imponens illum in jumentum suum, duxit in stabulum, et curam ejus egit.	34 Odalépett hozzá, olajat és bort öntött a sebeire, és bekötözte; azután föltette teherhordó állatára, elvitte egy fogadóba és ápolta.
35 Et altera die protulit duos denarios, et dedit stabulario, et ait : Curam illius habe : et quodcumque supererogaveris, ego cum rediero reddam tibi.	35 Másnap elővett két dénárt, odaadta a fogadósnak, és ezt mondta: ‘Viseld gondját neki, és ha többet költenél, amikor visszatérek, megadom neked.’
36 Quis horum trium videtur tibi proximus fuisse illi, qui incidit in latrones ?	36 Mit gondolsz, e három közül melyik lett a felebarátja annak, aki a rablók kezébe került?«
37 At ille dixit : Qui fecit misericordiam in illum. Et ait illi Jesus : Vade, et tu fac similiter.	37 Az így felelt: »Az, aki irgalmasságot cselekedett vele.« Jézus erre azt mondta neki: »Menj, és te is hasonlóképpen cselekedjél!«
38 Factum est autem, dum irent, et ipse intravit in quoddam castellum : et mulier quædam, Martha nomine, excepit illum in domum suam,	38 Történt pedig, hogy amikor továbbmentek, betért egy faluba, ahol egy Márta nevű asszony befogadta őt házába.
39 et huic erat soror nomine Maria, quæ etiam sedens secus pedes Domini, audiebat verbum illius.	39 Volt neki egy Mária nevű húga, aki az Úr lábához ülve hallgatta szavait,
40 Martha autem satagebat circa frequens ministerium : quæ stetit, et ait : Domine, non est tibi curæ quod soror mea reliquit me solam ministrare ? dic ergo illi ut me adjuvet.	40 Márta pedig sürgött-forgott a sok házi dologban. Egyszer csak megállt, és így szólt: »Uram! Nem törődsz vele, hogy a húgom egyedül hagy engem szolgálni? Szólj már neki, hogy segítsen!«
41 Et respondens dixit illi Dominus : Martha, Martha, sollicita es, et turbaris erga plurima,	41 Az Úr ezt válaszolta neki: »Márta, Márta! Sok mindenre gondod van és sok mindennel törődsz,
42 porro unum est necessarium. Maria optimam partem elegit, quæ non auferetur ab ea.	42 pedig csak egy a szükséges. Mária a jobbik részt választotta, és nem is veszíti el soha.«