Baruch 1

VULGATA	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 Et hæc verba libri quæ scripsit Baruch filius Neriæ, filii Maasiæ, filii Sedeciæ, filii Sedei, filii Helciæ, in Babylonia,	1 Ezek annak a könyvnek az igéi, melyeket Báruk, Néria fia – ő Maaszjának volt a fia, ő meg Cidkijának volt a fia, ő meg Haszádjának volt a fia, ő meg Helkijának volt a fia –, írt Babilóniában,
2 in anno quinto, in septimo die mensis, in tempore quo ceperunt Chaldæi Jerusalem, et succenderunt eam igni.	2 az ötödik esztendőben, a hónap hetedik napján, abban az időben, amikor a káldeaiak elfoglalták Jeruzsálemet és tűzzel felgyújtották.
3 Et legit Baruch verba libri hujus ad aures Jechoniæ filii Joakim regis Juda, et ad aures universi populi venientis ad librum,	3 Fel is olvasta Báruk ennek a könyvnek az igéit Joachinnak, Joakim fiának, Júda királyának füle hallatára és az egész népnek füle hallatára, akik eljöttek, hogy meghallgassák e könyvet,
4 et ad aures potentium, filiorum regum, et ad aures presbyterorum, et ad aures populi, a minimo usque ad maximum eorum, omnium habitantium in Babylonia, ad flumen Sodi.	4 valamint a hatalmasoknak, a királyok fiainak füle hallatára, a vének füle hallatára és a népnek, mindazok aprajának-nagyjának füle hallatára, akik Babilóniában a Szódi folyó mellett laktak.
5 Qui audientes plorabant, et jejunabant, et orabant in conspectu Domini.	5 Ezek, miután meghallgatták, sírtak, böjtöltek és imádkoztak az Úr színe előtt.
6 Et collegerunt pecuniam, secundum quod potuit uniuscujusque manus,	6 Majd kinek-kinek tehetségéhez képest pénzt gyűjtöttek,
7 et miserunt in Jerusalem ad Joakim filium Helciæ filii Salom sacerdotem, et ad sacerdotes, et ad omnem populum qui inventi sunt cum eo in Jerusalem :	7 és elküldték Jeruzsálembe, Joakim paphoz, annak a Helkijának a fiához, aki Sálomnak volt a fia, valamint a papokhoz és az egész néphez, vagyis azokhoz, akik vele voltak Jeruzsálemben.
8 cum acciperet vasa templi Domini, quæ ablata fuerant de templo, revocare in terram Juda, decima die mensis Sivan, vasa argentea quæ fecit Sedecias filius Josiæ rex Juda,	8 Ekkor ő átvette az Úr templomának edényeit, amelyeket elhurcoltak a templomból, hogy visszavigye őket Júda földjére, Szíván hó tizedik napján, azokat az ezüstedényeket tudniillik, melyeket Cidkija, Jozija fia, Júda királya készíttetett,
9 posteaquam cepisset Nabuchodonosor rex Babylonis Jechoniam, et principes, et cunctos potentes, et populum terræ, ab Jerusalem, et duxit eos vinctos in Babylonem.	9 miután Nebukadnezár, Babilon királya elfogta Joachint, a fejedelmeket, a hatalmasokat mind és a föld népét Jeruzsálemből, és bilincsbe verve elvitte őket Babilonba.
10 Et dixerunt : Ecce misimus ad vos pecunias, de quibus emite holocautomata et thus : et facite manna, et offerte pro peccato, ad aram Domini Dei nostri :	10 Ez volt az üzenetük: »Íme küldtünk nektek pénzt, hogy vegyetek rajta égő áldozatot és tömjént, és készítsetek ételáldozatot, és mutassatok be bűnért való áldozatot az Úr, a mi Istenünk oltárán.
11 et orate pro vita Nabuchodonosor regis Babylonis, et pro vita Baltassar filii ejus, ut sint dies eorum sicut dies cæli super terram :	11 És imádkozzatok Nebukadnezárnak, Babilon királyának az életéért, és fiának, Baltazárnak az életéért, hogy napjaik olyanok legyenek mint az ég napjai a föld felett,
12 et ut det Dominus virtutem nobis, et illuminet oculos nostros, ut vivamus sub umbra Nabuchodonosor regis Babylonis, et sub umbra Baltassar filii ejus, et serviamus eis multis diebus, et inveniamus gratiam in conspectu eorum.	12 és hogy adjon az Úr erőt nekünk és világosítsa meg szemünket, hogy élhessünk Nebukadnezárnak, Babilon királyának árnyékában, és fiának, Baltazárnak árnyékában, és számos napon át szolgálhassunk nekik és kegyelmet találjunk színük előtt.
13 Et pro nobis ipsis orate ad Dominum Deum nostrum, quia peccavimus Domino Deo nostro, et non est aversus furor ejus a nobis usque in hunc diem.	13 Imádkozzatok értünk is az Úrhoz, a mi Istenünkhöz, mert vétkeztünk az Úr, a mi Istenünk ellen, és haragja mind a mai napig nem fordult el tőlünk.
14 Et legite librum istum quem misimus ad vos recitari in templo Domini, in die solemni et in die opportuno :	14 Olvassátok fel ezt a könyvet, amelyet azért küldünk nektek, hogy kihirdessétek az Úr templomában, ünnepnapon és a megfelelő napokon.
15 et dicetis : Domino Deo nostro justitia, nobis autem confusio faciei nostræ, sicut est dies hæc omni Juda, et habitantibus in Jerusalem :	15 Ezt mondjátok: Az Úré, a mi Istenünké az igazságosság, a miénk pedig arcunk megszégyenülése, miként azt ez a nap egész Júdán, Jeruzsálem lakóin,
16 regibus nostris, et principibus nostris, et sacerdotibus nostris, et prophetis nostris, et patribus nostris.	16 királyainkon, főembereinken, papjainkon, prófétáinkon és atyáinkon mutatja.
17 Peccavimus ante Dominum Deum nostrum, et non credidimus, diffidentes in eum :	17 Vétkeztünk az Úr, a mi Istenünk előtt, nem hittünk neki és nem bíztunk benne;
18 et non fuimus subjectibiles illi, et non audivimus vocem Domini Dei nostri, ut ambularemus in mandatis ejus, quæ dedit nobis.	18 nem engedelmeskedtünk neki, és nem hallgattunk az Úrnak, a mi Istenünknek arra a szavára, hogy kövessük parancsait, amelyeket nekünk adott.
19 A die qua eduxit patres nostros de terra Ægypti, usque ad diem hanc, eramus incredibiles ad Dominum Deum nostrum : et dissipati recessimus, ne audiremus vocem ipsius :	19 Attól a naptól fogva, amelyen kivezette atyáinkat Egyiptom földjéről, mind a mai napig engedetlenek voltunk az Úr, a mi Istenünk iránt, és eltávoztunk és elfordultunk, hogy ne halljuk szavát.
20 et adhæserunt nobis multa mala et maledictiones quæ constituit Dominus Moysi servo suo, qui eduxit patres nostros de terra Ægypti, dare nobis terram fluentem lac et mel, sicut hodierna die.	20 Utol is ért minket az a sok nyomorúság és átok, amelyet az Úr Mózesnek, szolgájának mondott, amikor kivezette atyáinkat Egyiptom földjéről, hogy tejjel-mézzel folyó országot adjon nekünk, – amint azt a mai nap mutatja.
21 Et non audivimus vocem Domini Dei nostri, secundum omnia verba prophetarum quos misit ad nos :	21 Nem hallgattunk az Úr, a mi Istenünk szavára azoknak a prófétáknak megannyi beszéde ellenére sem, akiket ő hozzánk küldött,
22 et abivimus unusquisque in sensum cordis nostri maligni, operari diis alienis, facientes mala ante oculos Domini Dei nostri.	22 hanem elmentünk valamennyien gonosz szívünk indulatát követve más isteneket szolgálni, és azt cselekedtük, ami gonosz az Úr, a mi Istenünk szeme előtt.