Jeremiæ 49

VULGATA	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 Ad filios Ammon. Hæc dicit Dominus : Numquid non filii sunt Israël, aut hæres non est ei ? cur igitur hæreditate possedit Melchom Gad, et populus ejus in urbibus ejus habitavit ?	1 Ammon fiairól. Így szól az Úr: »Talán nincsenek fiai Izraelnek? Vagy nincs neki örököse? Miért vette birtokba Milkom Gádot, és népe miért lakik annak városaiban?
2 Ideo ecce dies veniunt, dicit Dominus, et auditum faciam super Rabbath filiorum Ammon fremitum prælii, et erit in tumultum dissipata, filiæque ejus igni succendentur, et possidebit Israël possessores suos, ait Dominus.	2 Azért íme, jönnek napok – mondja az Úr –, amikor Ammon fiainak Rabbájában harci riadót hallatok. Romhalmazzá lesz, és leányvárosai tűzben égnek el; akkor birtokba veszi Izrael azokat, akik őt birtokba vették – mondja az Úr. -
3 Ulula, Hesebon, quoniam vastata est Hai ; clamate, filiæ Rabbath : accingite vos ciliciis, plangite et circuite per sepes, quoniam Melchom in transmigrationem ducetur, sacerdotes ejus et principes ejus simul.	3 Jajgass, Hesbon, mert elpusztult Hái! Kiáltsatok, Rabba leányai, öltsetek zsákruhát, gyászoljatok, és bolyongjatok a falak között! Mert Melkom fogságba megy papjaival és fejedelmeivel együtt.
4 Quid gloriaris in vallibus ? defluxit vallis tua, filia delicata, quæ confidebas in thesauris tuis, et dicebas : Quis veniet ad me ?	4 Miért dicsekszel a völgyekkel? Termékeny volt völgyed, te elpártolt leány, aki kincseidben bízol: ‘Ki jöhet ellenem?’
5 Ecce ego inducam super te terrorem, ait Dominus Deus exercituum, ab omnibus qui sunt in circuitu tuo : et dispergemini singuli a conspectu vestro, nec erit qui congreget fugientes.	5 Íme, én rettegést hozok rád – mondja az Úr, a Seregek Istene –, mindazoktól, akik körülötted vannak; akkor szétszóródtok, ki merre lát, és nem lesz, aki összegyűjtse a menekülőket.
6 Et post hæc reverti faciam captivos filiorum Ammon, ait Dominus.	6 De azután majd jóra fordítom Ammon fiainak sorsát« – mondja az Úr.
7 Ad Idumæam. Hæc dicit Dominus exercituum : Numquid non ultra est sapientia in Theman ? periit consilium a filiis ; inutilis facta est sapientia eorum.	7 Edomról. Így szól a Seregek Ura: »Vajon nincs már bölcsesség Temánban? Elveszett a tanács az értelmesektől, tönkrement bölcsességük.
8 Fugite, et terga vertite ; descendite in voraginem, habitatores Dedan : quoniam perditionem Esau adduxi super eum, tempus visitationis ejus.	8 Meneküljetek, forduljatok meg, a mélybe menjetek lakni, Dedán lakói! Mert Ézsau vesztét elhozom rá, az időt, amikor meglátogatom őt.
9 Si vindemiatores venissent super te, non reliquissent racemum : si fures in nocte rapuissent quod sufficeret sibi.	9 Ha szüretelők jönnek hozzád, nem hagynak böngésznivalót, ha tolvajok éjszaka, pusztítanak, míg meg nem elégelik.
10 Ego vero discooperui Esau : revelavi abscondita ejus, et celari non poterit : vastatum est semen ejus, et fratres ejus, et vicini ejus, et non erit.	10 Mert én lemeztelenítettem Ézsaut, fölfedtem rejtekhelyeit, és nem tud elrejtőzni. Elpusztul ivadéka, testvérei meg szomszédai, és ő sem lesz többé.
11 Relinque pupillos tuos : ego faciam eos vivere : et viduæ tuæ in me sperabunt.	11 Hagyd csak árváidat, én tartom életben őket, és özvegyeid bennem bízzanak!
12 Quia hæc dicit Dominus : Ecce quibus non erat judicium ut biberent calicem, bibentes bibent : et tu, quasi innocens relinqueris ? non eris innocens, sed bibens bibes.	12 Mert így szól az Úr: Íme, akikre nem vonatkozik az ítélet, hogy kiigyák a kelyhet, bizony, mégis kiisszák; akkor te büntetlenül maradhatsz? Nem maradsz büntetlenül, hanem bizonyosan ki fogod inni!
13 Quia per memetipsum juravi, dicit Dominus, quod in solitudinem, et in opprobrium, et in desertum, et in maledictionem erit Bosra, et omnes civitates ejus erunt in solitudines sempiternas.	13 Mert magamra esküszöm – mondja az Úr –, hogy borzadállyá, gyalázattá, iszonyattá és átokká lesz Boszra, és városai mind örök romokká lesznek.«
14 Auditum audivi a Domino, et legatus ad gentes missus est : Congregamini, et venite contra eam, et consurgamus in prælium.	14 Hírt hallottam az Úrtól, és a nemzetekhez küldött követet: »Gyűljetek össze, vonuljatok ellene, és keljetek harcra!«
15 Ecce enim parvulum dedi te in gentibus, contemptibilem inter homines.	15 »Mert íme, kicsinnyé teszlek a nemzetek között, megvetetté az emberek között.
16 Arrogantia tua decepit te, et superbia cordis tui, qui habitas in cavernis petræ, et apprehendere niteris altitudinem collis : cum exaltaveris quasi aquila nidum tuum, inde detraham te, dicit Dominus.	16 A tőled való félelem szedett rá téged, szíved felfuvalkodottsága. Te, aki a sziklahasadékokban lakol, és elfoglalod a domb magaslatát, ha oly magasra rakod is fészkedet, mint a sas, onnan is letaszítalak – mondja az Úr. –
17 Et erit Idumæa deserta : omnis qui transibit per eam stupebit, et sibilabit super omnes plagas ejus.	17 Borzadállyá lesz Edom: aki csak keresztülmegy rajta, megborzad és gúnyolódik valamennyi csapásán.
18 Sicut subversa est Sodoma et Gomorrha, et vicinæ ejus, ait Dominus : non habitabit ibi vir, et non incolet eam filius hominis.	18 Ahogy elpusztult Szodoma és Gomorra meg a szomszédai – mondja az Úr –, úgy ott sem lakik majd ember, és nem tartózkodik benne ember fia.
19 Ecce quasi leo ascendet de superbia Jordanis ad pulchritudinem robustam, quia subito currere faciam eum ad illam. Et quis erit electus, quem præponam ei ? quis enim similis mei ? et quis sustinebit me ? et quis est iste pastor, qui resistat vultui meo ?	19 Íme, ahogy az oroszlán feljön a Jordán sűrűjéből a mindig viruló legelőre, úgy űzöm el őt onnan egy szempillantás alatt, és a kiválasztottat rendelem fölé. Mert ki olyan, mint én? És ki vonhat felelősségre engem? Ki az a pásztor, aki megállhat színem előtt?
20 Propterea audite consilium Domini quod iniit de Edom, et cogitationes ejus quas cogitavit de habitatoribus Theman : si non dejecerint eos parvuli gregis, nisi dissipaverint cum eis habitaculum eorum.	20 Ezért halljátok az Úr tervét, amelyet eltervezett Edom ellen, és gondolatait, amelyeket kigondolt Temán lakói ellen! Bizony, elhurcolják a nyáj kicsinyeit, bizony, elborzadnak miattuk tanyáik.
21 A voce ruinæ eorum commota est terra ; clamor in mari Rubro auditus est vocis ejus.	21 Bukásuk hangjától megrendül a föld, hangos kiáltása elhallatszik a Vörös-tengerig.
22 Ecce quasi aquila ascendet, et avolabit, et expandet alas suas super Bosran : et erit cor fortium Idumææ in die illa quasi cor mulieris parturientis.	22 Íme, mint a sas, úgy száll fel és repül, kiterjeszti szárnyát Boszra fölött; Edom hőseinek szíve olyan lesz azon a napon, mint a vajúdó asszony szíve.«
23 Ad Damascum. Confusa est Emath et Arphad, quia auditum pessimum audierunt : turbati sunt in mari ; præ sollicitudine quiescere non potuit.	23 Damaszkuszról. »Megszégyenült Emát és Arfád, mert rossz hírt hallottak; aggodalomtól háborognak, mint a tenger, amely nem tud megnyugodni.
24 Dissoluta est Damascus, versa est in fugam : tremor apprehendit eam, angustia et dolores tenuerunt eam quasi parturientem.	24 Elgyengült Damaszkusz, futásnak eredt, és rémület vett erőt rajta; szorongás és fájdalmak fogták el, mint a szülő asszonyt.
25 Quomodo dereliquerunt civitatem laudabilem, urbem lætitiæ ?	25 Miért nem hagyták el a dicső várost, örömöm városát?
26 Ideo cadent juvenes ejus in plateis ejus, et omnes viri prælii conticescent in die illa, ait Dominus exercituum.	26 Ezért elesnek ifjai a terein, és a harcosok mind elvesznek azon a napon – mondja a Seregek Ura. –
27 Et succendam ignem in muro Damasci, et devorabit mœnia Benadad.	27 Tüzet gyújtok Damaszkusz falán, és megemészti Ben-Hadad palotáit.«
28 Ad Cedar, et ad regna Asor, quæ percussit Nabuchodonosor rex Babylonis. Hæc dicit Dominus : Surgite, et ascendite ad Cedar, et vastate filios orientis.	28 Kedárról és Hácor királyságairól, amelyeket megvert Nebukadnezár, Babilon királya. Így szól az Úr: »Keljetek fel, vonuljatok Kedár ellen, és pusztítsátok el kelet fiait!
29 Tabernacula eorum, et greges eorum capient : pelles eorum, et omnia vasa eorum, et camelos eorum tollent sibi, et vocabunt super eos formidinem in circuitu.	29 Sátraikat és nyájukat elragadják, sátorlapjaikat, minden holmijukat és tevéiket elveszik tőlük; ezt kiáltják nekik: ‘Rettenet mindenfelől!’
30 Fugite, abite vehementer, in voraginibus sedete, qui habitatis Asor, ait Dominus : iniit enim contra vos Nabuchodonosor rex Babylonis consilium, et cogitavit adversum vos cogitationes.	30 Fussatok, meneküljetek gyorsan, a mélybe menjetek lakni, Hácor lakói! – mondja az Úr. – Mert tervet tervezett ellenetek Nebukadnezár, Babilon királya, és gondolatot gondolt ki ellenetek.
31 Consurgite, et ascendite ad gentem quietam, et habitantem confidenter, ait Dominus : non ostia, nec vectes eis : soli habitant.	31 Keljetek fel, vonuljatok a nép ellen, mely békében és biztonságban lakik! – mondja az Úr. – Nincs ajtaja, és nincs zára, elkülönülten laknak.
32 Et erunt cameli eorum in direptionem, et multitudo jumentorum in prædam : et dispergam eos in omnem ventum, qui sunt attonsi in comam, et ex omni confinio eorum adducam interitum super eos, ait Dominus.	32 Tevéik prédává lesznek, és tömérdek jószáguk zsákmánnyá; szélnek szórom őket minden irányba, a megnyírt halántékúakat; és minden oldalról elhozom vesztüket – mondja az Úr. –
33 Et erit Asor in habitaculum draconum, deserta usque in æternum : non manebit ibi vir, nec incolet eam filius hominis.	33 Hácor sakálok tanyája lesz, pusztaság örökre; nem lakik ott ember, és nem tartózkodik benne ember fia.«
34 Quod facum est verbum Domini ad Jeremiam prophetam adversus Ælam, in principio regni Sedeciæ regis Juda, dicens :	34 Az Úr igéje, mely elhangzott Jeremiás prófétához Élámról, Cidkijának, Júda királyának uralkodása kezdetén:
35 Hæc dicit Dominus exercituum : Ecce ego confringam arcum Ælam, et summam fortitudinem eorum :	35 »Így szól a Seregek Ura: Íme, én összetöröm Élám íját, erejüknek legjavát.
36 et inducam super Ælam quatuor ventos a quatuor plagis cæli, et ventilabo eos in omnes ventos istos, et non erit gens ad quam non perveniant profugi Ælam.	36 Négy szelet hozok Élámra az ég négy tájáról, szélnek szórom őket minden irányba, és nem lesz olyan nemzet, ahova el ne jutnának Élám menekültjei.
37 Et pavere faciam Ælam coram inimicis suis, et in conspectu quærentium animam eorum : et adducam super eos malum, iram furoris mei, dicit Dominus, et mittam post eos gladium donec consumam eos.	37 Megrémítem Élámot ellenségei előtt, azok előtt, akik életükre törnek, és bajt hozok rájuk, izzó haragomat – mondja az Úr. – Elküldöm utánuk a kardot, míg meg nem semmisítem őket.
38 Et ponam solium meum in Ælam, et perdam inde reges et principes, ait Dominus.	38 Felállítom trónomat Élámban, és kiirtok onnan királyt és fejedelmeket – mondja az Úr. –
39 In novissimis autem diebus reverti faciam captivos Ælam, dicit Dominus.	39 De majd a végső napokban jóra fordítom Élám sorsát« – mondja az Úr.