Isaiæ 43

VULGATA	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 Et nunc hæc dicit Dominus creans te, Jacob, et formans te, Israël : Noli timere, quia redemi te, et vocavi te nomine tuo : meus es tu.	1 Most pedig így szól az Úr, a te teremtőd, Jákob, és a te formálód, Izrael: »Ne félj, mert megváltottalak! Neveden szólítottalak, az enyém vagy.
2 Cum transieris per aquas, tecum ero, et flumina non operient te ; cum ambulaveris in igne, non combureris, et flamma non ardebit in te.	2 Ha átkelsz a vizeken, én veled vagyok, és ha a folyókon, azok nem borítanak el; ha tűzben jársz, nem égsz meg, és a láng nem perzsel meg téged.
3 Quia ego Dominus Deus tuus, Sanctus Israël, salvator tuus, dedi propitiationem tuam Ægyptum, Æthopiam, et Saba, pro te.	3 Mert én vagyok az Úr, a te Istened, Izrael Szentje, a te szabadítód; odaadtam érted váltságul Egyiptomot, Etiópiát és Sábát helyetted.
4 Ex quo honorabilis factus es in oculis meis, et gloriosus, ego dilexi te, et dabo homines pro te, et populos pro anima tua.	4 Mert drága vagy szememben, becses vagy, és én szeretlek téged, azért embereket adok oda helyetted, és népeket az életedért.
5 Noli timere, quia ego tecum sum ; ab oriente adducam semen tuum, et ab occidente congregabo te.	5 Ne félj, mert én veled vagyok! Napkeletről elhozom ivadékaidat, és napnyugatról is összegyűjtelek.
6 Dicam aquiloni : Da ; et austro : Noli prohibere : affer filios meos de longinquo, et filias meas ab extremis terræ.	6 Azt mondom északnak: ‘Add ide!’, és délnek: ‘Ne tartsd vissza, hozd ide fiaimat a távolból, és leányaimat a föld végéről;
7 Et omnem qui invocat nomen meum, in gloriam meam creavi eum, formavi eum, et feci eum.	7 mindenkit, aki nevemet viseli, akit dicsőségemre teremtettem, formáltam és alkottam!’
8 Educ foras populum cæcum, et oculos habentem ; surdum, et aures ei sunt.	8 Hozd ki a népet, amely vak, pedig van szeme, és akik süketek, pedig van fülük!
9 Omnes gentes congregatæ sunt simul, et collectæ sunt tribus. Quis in vobis annuntiet istud, et quæ prima sunt audire nos faciet ? Dent testes eorum, justificentur, et audiant, et dicant : Vere.	9 Minden nemzet gyűljön egybe, és jöjjenek össze a népek! Ki hirdeti ezt közülük, és a régebbi dolgokat ki tudatja velünk? Állítsák elő tanúikat, igazolják magukat, hogy akik hallják, hadd mondják: ‘Igaz!’
10 Vos testes mei, dicit Dominus, et servus meus quem elegi : ut sciatis, et credatis mihi, et intelligatis quia ego ipse sum ; ante me non est formatus Deus, et post me non erit.	10 Ti vagytok az én tanúim – mondja az Úr –, és az én szolgám, akit kiválasztottam, hogy megtudjátok, és higgyetek nekem, s megértsétek, hogy én vagyok az: előttem nem formáltatott isten, és utánam sem lesz.
11 Ego sum, ego sum Dominus, et non est absque me salvator.	11 Én, én vagyok az Úr, és nincs rajtam kívül szabadító.
12 Ego annuntiavi, et salvavi ; auditum feci, et non fuit in vobis alienus : vos testes mei, dicit Dominus, et ego Deus.	12 Én hirdettem, és hoztam szabadulást, én adtam tudtul, és nem volt köztetek más. Ti vagytok az én tanúim – mondja az Úr –, hogy én Isten vagyok.
13 Et ab initio ego ipse, et non est qui de manu mea eruat. Operabor, et quis avertet illud ?	13 Ezután is én leszek az; és nincs, aki kezemből kiragadhatna. Ha cselekszem, ki háríthatja el?«
14 Hæc dicit Dominus, redemptor vester, Sanctus Israël : Propter vos misi in Babylonem, et detraxi vectes universos, et Chaldæos in navibus suis gloriantes.	14 Így szól az Úr, a ti megváltótok, Izrael Szentje: »Értetek küldök Babilonba, leverem az összes zárat, és a káldeaiakat, akik hajóikkal dicsekednek.
15 Ego Dominus, Sanctus vester, creans Israël, rex vester.	15 Én vagyok az Úr, a ti Szentetek, Izrael teremtője, a ti királyotok.«
16 Hæc dicit Dominus, qui dedit in mari viam, et in aquis torrentibus semitam ;	16 Így szól az Úr, aki utat készített a tengerben, és a hatalmas vizekben ösvényt;
17 qui eduxit quadrigam et equum, agmen et robustum : simul obdormierunt, nec resurgent ; contriti sunt quasi linum, et extincti sunt.	17 aki kihozott kocsit és lovat, hadsereget és hőst, akik együtt fekszenek, nem kelnek fel többé, kialudtak, mint a mécsbél, és elhamvadtak:
18 Ne memineritis priorum, et antiqua ne intueamini.	18 »Ne gondoljatok a régi dolgokra, és az elmúltakra ne figyeljetek!
19 Ecce ego facio nova, et nunc orientur, utique cognoscetis ea : ponam in deserto viam, et in invio flumina.	19 Íme, én újat cselekszem, most sarjad, talán nem tudjátok? Igen, utat készítek a sivatagban, és a pusztában folyókat.
20 Glorificabit me bestia agri, dracones, et struthiones : quia dedi in deserto aquas, flumina in invio, ut darem potum populo meo, electo meo.	20 Dicsőít majd engem a mező vadja, a sakálok és a struccmadarak, mert vizet adtam a sivatagban, folyókat a pusztában, hogy megitassam népemet, az én választottamat.
21 Populum istum formavi mihi : laudem meam narrabit.	21 A nép, amelyet magamnak megszereztem, dicséretemet hirdeti majd.
22 Non me invocasti, Jacob, nec laborasti in me, Israël.	22 De nem engem hívtál, Jákob, és nem értem fáradoztál, Izrael.
23 Non obtulisti mihi arietem holocausti tui, et victimis tuis non glorificasti me ; non te servire feci in oblatione, nec laborem tibi præbui in thure.	23 Nem hoztál nekem bárányt égőáldozatul, sem véresáldozataiddal nem tiszteltél engem; nem terheltelek meg ételáldozattal, és nem fárasztottalak tömjénáldozattal.
24 Non emisti mihi argento calamum, et adipe victimarum tuarum non inebriasti me : verumtamen servire me fecisti in peccatis tuis ; præbuisti mihi laborem in iniquitatibus tuis.	24 Nem vettél nekem pénzért illatos nádat, és véresáldozataid hájával nem lakattál jól engem; de megterheltél engem vétkeiddel, fárasztottál bűneiddel.
25 Ego sum, ego sum ipse qui deleo iniquitates tuas propter me, et peccatorum tuorum non recordabor.	25 Én, én vagyok az, aki eltörlöm gonoszságaidat önmagamért, és vétkeidre nem emlékezem.
26 Reduc me in memoriam, et judicemur simul : narra si quid habes ut justificeris.	26 Emlékeztess engem, folytassunk pert együtt: beszélj te, hogy igazold magad!
27 Pater tuus primus peccavit, et interpretes tui prævaricati sunt in me :	27 Ősatyád vétkezett, és közbenjáróid elpártoltak tőlem.
28 et contaminavi principes sanctos ; dedi ad internecionem Jacob, et Israël in blasphemiam.	28 Ezért megfosztottam szentségüktől a szentély fejedelmeit; pusztulásra adtam Jákobot, és Izraelt gyalázatra.«