Salmi 77

LA SACRA BIBBIA	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 Al maestro di coro. Su "Idutun". Di Asaf. Salmo.	1 A karvezetőnek. Iditun szerint. Ászáf zsoltára.
2 La mia voce sale a Dio e grido aiuto. La mia voce sale a Dio, finché mi ascolti.	2 Hangosan kiáltok az Úrhoz, hangosan kérem Istent, hogy figyeljen rám.
3 Nel giorno dell'angoscia io cerco il Signore, nella notte è protesa la mia mano e non si stanca; rifiuta ogni conforto l'anima mia.	3 Szorongatásom napján Istent keresem, éjjel is hozzá emelem kezeimet: nem lankadnak el. Nem akar megvigasztalódni a lelkem.
4 Penso a Dio e sospiro; rifletto, e viene meno il mio spirito.	4 Sóhajtozom, ha Istenről elmélkedem, eleped a lelkem, ha rá gondolok.
5 Tengo aperte le mie palpebre, sono turbato e taccio.	5 Szememet ébren tartod, nyugtalan vagyok, beszélni sem tudok.
6 Ripenso ai giorni passati, gli anni lontani	6 A hajdani időkre gondolok, a régmúlt esztendők járnak eszemben.
7 ricordo. Medito di notte nel mio cuore, rifletto, e il mio spirito indaga:	7 Szívem elmélkedik éjszaka, gondolkodom és töpreng a lelkem.
8 "Forse il Signore rigetta per sempre? Non vorrà forse mostrarsi benevolo?	8 Vajon örökre elvet Isten, s nem kegyelmez többé?
9 E' forse venuta meno la sua parola per le generazioni venture?	9 Végleg elfogyott irgalma, elmarad nemzedékről nemzedékre szálló ígérete?
10 Forse che Dio s'è dimenticato di aver pietà? Oppure ha offuscato nell'ira la sua compassione?".	10 Elfelejtette Isten a könyörületességet, vagy haragjában visszatartja irgalmát?
11 E concludo: "Ecco il mio tormento: che sia mutata la destra dell'Altissimo".	11 Így szóltam: »Az az én bajom, hogy megváltozott a Fölségesnek jobbja.«
12 Ricorderò le gesta del Signore. Sì, voglio ricordare le tue meraviglie fin dai tempi antichi.	12 Megemlékezem az Úr cselekedeteiről, megemlékezem csodáidról amelyeket kezdettől műveltél,
13 E mediterò su tutto il tuo operato e considererò tutte le tue gesta.	13 Elmélkedem minden műveden, és végzéseiddel foglalkozom.
14 O Dio, nella santità è la tua via; quale dio è grande come il nostro Dio?	14 Isten, szentséges a te utad; Ki olyan nagy Isten, mint a mi Istenünk?
15 Tu sei l'unico Dio che compie prodigi, la cui potenza si conosce fra i popoli:	15 Te vagy az Isten! Te csodákat művelsz, megmutattad a népeknek hatalmadat.
16 hai riscattato col tuo braccio il tuo popolo, i figli di Giacobbe e di Giuseppe.	16 Karoddal megváltottad népedet, Jákob és József fiait.
17 Ti videro le acque, o Dio, ti videro le acque e tremarono, sussultarono gli abissi.	17 Láttak téged, Isten, a vizek, láttak téged a vizek és remegtek, és reszkettek a mélységek.
18 Rovesciarono acqua le nubi, fecero udire la loro voce i cieli, perfino le tue saette guizzarono.	18 A felhők ontották a vizet, megzendültek a fellegek, nyilaid repültek.
19 Il fragore del tuono nel turbine, i tuoi fulmini rischiararono il mondo, la terra fremette e sussultò.	19 Mennydörgésed zengett a forgószélben, villámaid beragyogták a földkerekséget, rengett a föld és remegett.
20 S'aprì nel mare la tua via, i tuoi sentieri nella massa d'acqua; ma rimasero invisibili le tue orme.	20 Tengeren vitt át utad, nagy vizeken vezetett át ösvényed és lábad nyoma nem volt látható.
21 Guidasti il tuo popolo come un gregge per mano di Mosè e di Aronne.	21 Mint juhnyájat vezetted népedet Mózes és Áron kezével.