1 Allora Bildad il suchita prese la parola e disse: | 1 És felelt a súhi Bildád, és ezt mondta: |
2 "Fino a quando dirai simili cose, e un vento impetuoso saranno le parole della tua bocca? | 2 »Meddig beszélsz ilyeneket, és meddig olyanok a szád szavai, mint a heves szél? |
3 Può forse Dio far deviare il giudizio, e l'Onnipotente sconvolgere la giustizia? | 3 Vajon Isten meghamisítja-e a jogot, s a Mindenható elcsavarja-e az igazságot? |
4 Se i tuoi figli hanno peccato contro di lui, egli li ha abbandonati alla loro iniquità. | 4 Ha vétettek is gyermekeid ellene, s ő gonoszságuk kezére adta őket, |
5 Se tu ricercherai Dio, e implorerai l'Onnipotente, | 5 éretted azonban, ha Istent híven keresed s a Mindenhatót kérleled, |
6 se sei onesto e retto, certamente fin d'ora veglierà su di te e ti ristabilirà nella tua giustizia. | 6 – ha valóban tiszta vagy és igaz – érted csakhamar felserken, és helyreállítja hajlékodat igazságod szerint, |
7 La tua primitiva condizione sarà poca cosa accanto al tuo magnifico futuro. | 7 olyannyira, hogyha előbbi dolgaid csekélyek voltak, majd annál inkább gyarapszanak az utóbbiak. |
8 Interroga, di grazia, le generazioni passate e rifletti sull'esperienza dei loro padri; | 8 Kérdezd csak az előbbi nemzedéket, és vizsgáld szorgosan az atyák tudományát, |
9 noi infatti siamo di ieri e non sappiamo nulla, poiché i nostri giorni sulla terra sono come un'ombra. | 9 – hisz mi csak tegnapiak vagyunk és mit sem tudunk, mert napjaink a földön olyanok, mint az árnyék –, |
10 Ma essi ti istruiranno, ti informeranno traendo le parole dal loro cuore. | 10 s ők megtanítanak és megmondják neked, és szívük mélyéből merítik mondásaikat: |
11 Cresce forse il papiro fuori della palude e si sviluppa forse il giunco senz'acqua? | 11 Tenyészik-e káka nedvesség nélkül? Nőhet-e sás víz nélkül? |
12 Ancora in germoglio, non buono per tagliarlo, si secca prima di tutte le altre verdure. | 12 Bár még virul, és ki sem szakítják kézzel, mégis előbb elszárad, mint a többi fűféle. |
13 Tale è il destino di coloro che dimenticano Dio, e così svanisce la speranza dell'empio. | 13 Ilyen mindazok sorsa, akik Istenről megfeledkeznek, s a képmutató reménye meghiúsul. |
14 La sua fiducia è come un filo e una tela di ragno è la sua sicurezza. | 14 Nem tetszik neki dőresége, és bizodalma pókháló. |
15 Cerca appoggio sulla sua casa, ma essa non tiene, vi si aggrappa, ma essa non regge. | 15 Házára támaszkodik, de meg nem állhat, megerősíti, de nem áll helyt. |
16 E' albero rigoglioso in faccia al sole e sopra il giardino si spandono i suoi rami; | 16 Nedvesnek látszik, mielőtt a nap feljön, és felkeltekor előjön hajtása; |
17 le sue radici s'intrecciano nella pietraia, esplora i crepacci delle rocce. | 17 kőrakás fölött fonódnak gyökerei, és kövek között tartózkodik; |
18 Ma se lo si strappa dal suo posto, questo lo rinnega: "Non ti ho mai visto". | 18 ha azonban kipusztítják helyéről, az kitagadja őt és mondja: ‘Nem ismerlek!’ |
19 Ecco la sorte della sua vita, mentre altri rispuntano dalla terra. | 19 mert élete útjának az az öröme, hogy a földből ismét mások sarjadnak. |
20 Vedi, Dio non rigetta l'uomo integro né presta man forte ai malfattori. | 20 Nem veti el Isten a jámbor lelkűt, de nem fogja kézen a gonoszokat. |
21 Può ancora colmare la tua bocca di sorriso e le tue labbra di giubilo. | 21 Megtelik még a szád nevetéssel, és ajkad ujjongással; |
22 Coloro che ti odiano saranno coperti di vergogna e la tenda degli empi sparirà". | 22 akik gyűlölnek téged, szégyenbe öltöznek, s a gonoszok sátra nem lesz állandó.« |