1 La sapienza si farà il suo elogio, e si darà onore in Dio, e si glorierà in mezzo al popolo di lui. | 1 Magasztalja önmagát a bölcsesség; tiszteletben áll Istennél, s dicsekszik népe körében. |
2 Ella aprirà la sua bocca nelle adunanze dell'Altissimo, e si glorificherà al cospetto delle schiere di lui. | 2 Kinyitja száját a Magasságbeli közösségében, és dicséri magát a közösség előtt. |
3 Ella sarà esaltata in mezzo al suo popolo, e nella piena congregazione de' santi sarà ammirata. | 3 Magasztalják népe körében, megcsodálják a szentek közösségében, |
4 E laude riscuoterà dalla moltitudine degli eletti, e trai benedetti sarà ella pur benedetta, e dirà: | 4 dicsérik a választottak sokasága előtt, s áldják az áldottak közt, amikor így szól: |
5 Io uscii dalla bocca dell'Altissimo primogenita avanti a tutte le creature; | 5 »A Magasságbeli szájából jöttem elő, mint elsőszülött valamennyi teremtmény előtt; |
6 Io feci nascer nel cielo una luce, che mai vien meno, e quasi con nebbia ricopersi tutta la terra: | 6 el nem múló fényt gyújtottam az égen, és mint köd, borítottam az egész földet. |
7 Negli altissimi cieli io posi mia stanza, e il mio trono sopra una colonna di nubi. | 7 A magasságban van az én lakásom, és trónom felhőoszlopon áll. |
8 Io sola feci tutto il giro del cielo, e penetrai nell'abisso profondo, camminai su' flutti del mare. | 8 Bejártam az ég kerekségét egymagam, behatoltam a tenger mélységébe; |
9 E in ogni parte della terra posai il mio piede; | 9 végigmentem a tenger hullámain, és megálltam a földön mindenhol. |
10 E di tutti i popoli, e di tutte le genti ebbi l'impero: | 10 Minden nép és valamennyi nemzet fölött uralmat gyakoroltam, |
11 E de' grandi tutti, e dei piccoli soggiogai i cuori con mia possanza, e tra tutti questi cercai dove posarmi, e fisserò mia dimora nell'eredità del Signore. | 11 erőmmel jártam minden között, ami magas, és ami alacsony, nyugalmat kerestem mindezek között, hogy az Úr örökrészében tartózkodjam. |
12 Allora il Creatore di tutte le cose ordinò, e parlò a me, e quegli, che mi creò stabilì il mio tabernacolo; | 12 Akkor meghagyta nekem a mindenség Teremtője, aki teremtett engem, s nyugalmat adott sátramnak, |
13 E mi disse: abita con Giacobbe, e tuo retaggio sia Israele, e tue radici getta ne' miei eletti. | 13 és azt mondta nekem: ‘Jákobban lakjál, Izraelben legyen örökrészed, és választottaim között verj gyökeret!’ |
14 Da principio, e prima de' secoli io fui creata, e per tutto il futuro secolo io sarò sempre, e nel tabernacolo santo esercitai il mio ministero dinanzi a lui. | 14 Kezdetben teremtettek engem, még a világ előtt, és nem szűnöm meg sohasem. A szent hajlékban tettem színe előtt szolgálatot, |
15 Così ferma stanza io ebbi in Sionne, ed anche la santa città fu il luogo del mio riposo, e in Gerusalemme fu la mia reggia. | 15 majd pedig Sionban kaptam állandó lakást, a szent városban találtam ekképp pihenőt, és Jeruzsálem lett uralmam székhelye. |
16 E gettai mie radici in un popolo glorioso, e nella porzione del mio Dio, la quale o il suo retaggio, e la mia abitazione fu nella piena adunanza de' santi. | 16 A dicsőséges nép közt vertem gyökeret, az én Istenem részében, az ő örökségében, s a szentek gyülekezetében megtelepedtem. |
17 Mi alzai qual cedro sul Libano, e qual cipresso sul monte di Sion: | 17 Magasra nőttem, mint a cédrus a Libanonon, mint a ciprusfa Sion hegyén. |
18 Stesi i miei rami come una palma di Cades, e come una pianta di rose in Gerico. | 18 Felnőttem, miként a pálma Kádesben, mint a rózsaliget Jerikóban, |
19 Mi innalzai come un bell'ulivo ne' campi, e come platano nelle piazze presso delle acque. | 19 mint a díszes olajfa a síkságon, magasra nőttem, mint a platán a víz mellett, a tereken. |
20 Qual di cinnamomo, e di balsamo aromatico spirai odore, soave odore spirai come di mirra eletta. | 20 Illatozom, mint a fahéj és a fűszeres balzsam, mint a válogatott mirha, kellemes illatot árasztok, |
21 E riempici la mia abitazione di odoriferi vapori come di storace, di galbano, e di oniche, e di lagrima, e di incenso non espresso per incisione, e il mio odore è come il balsamo non misturato. | 21 mint a stórax, a galbán, az ónix és a stakté, mint a magától fakadó tömjén, illattal töltöm be lakóhelyemet, s illatom, mint a színtiszta balzsamé. |
22 Io distesi i miei rami qual terebinto, e i miei rami son pieni di onore, e di grazia. | 22 Kiterjesztem ágaimat, mint a terebint, ágaim pompásak és szépségesek. |
23 Io come la vite gettai fiori di odor soave, e i miei fiori sono frutti di gloria, e di ricchezza. | 23 Jó illatot árasztok, mint a szőlőtő, és virágomból pompás, dús gyümölcs terem. |
24 Io madre del bell'amore, e del timore, e della scienza, e della santa speranza. | 24 Anyja vagyok a szép szeretetnek, az istenfélelemnek, megismerésnek és a szent reménynek. |
25 In me ogni grazia (per conoscer) la via della verità: in me ogni speranza di vita, e di virtù. | 25 Nálam van az út és az igazság minden kegyelme, nálam az élet és az erény minden reménye. |
26 Venite a me voi tutti, voi, che siete presi dall'amore di me; e saziatevi de' miei frutti; | 26 Jöjjetek hozzám mind, akik kívántok engem, és teljetek el gyümölcseimmel, |
27 Perocché dolce è il mio spirito più del miele, e la mia eredità più del favo del miele: | 27 mert lelkem édesebb a méznél, és birtoklásom jobb a lépes méznél! |
28 Memoria di me si farà per tutta la serie de' secoli. | 28 Emlékezetem él minden idők nemzedékeiben. |
29 Color, che mi mangiano, hanno sempre fame, e color che mi bevono han sempre sete. | 29 Akik engem esznek, még inkább éheznek, akik engem isznak, még inkább szomjaznak, |
30 Chi ascolta me, non avrà mai da arrossire, e quelli, che per me operano, non peccheranno. | 30 aki rám hallgat, meg nem szégyenül, s akik értem fáradnak, nem esnek bűnbe. |
31 Coloro che mi illustrano, avranno la vita eterna. | 31 Akik fényt derítenek rám, örök életet nyernek.« |
32 Tutte queste cose contiene il libro della vita, che è il testamento dell'Altissimo, e dottrina di verità. | 32 Áll mindez az élet könyvére, a Magasságbeli szövetségére és az igazság ismeretére, |
33 Mosè intimò la legge della giustizia, eredità della casa di Giacobbe colle promesse fatte ad Israele. | 33 a törvényre, amelyet Mózes az igazság szabálya gyanánt örökül adott Jákob házának, és ígéretül Izraelnek. |
34 Dio promise a Davidde suo servo di far nascere da lui il Re fortissimo, che dee sedere sopra trono di gloria in sempiterno. | 34 Megígérte Dávidnak, az ő szolgájának, hogy igen hatalmas királyt támaszt tőle, aki a dicsőség trónján örökké ül. Ez a törvény árasztja a bölcsességet, mint a Píson, és mint a Tigris a zsengék napjain. Megtölt belátással, mint az Eufrátesz, és bőséget oszt, mint a Jordán aratáskor. Okulástól duzzad, mint a Nílus, mint a Geon szüret idején. Nem győzte átkutatni az első, de az utolsó sem tudott a végére járni, mert bölcsessége bőségesebb a tengernél, és útmutatása a nagy óceánnál! Én, a bölcsesség, folyamokat bocsátottam ki magamból. Olyan vagyok, mint a mérhetetlen folyam ágya, úgy érkezem a paradicsomból, mint a folyam medre, mint a csatornája. Azt mondtam: »Megöntözöm beültetett kertemet, és megitatom mezőm terményeit!« És íme, a medrem bőséges folyammá lett, a folyamom pedig majd hogy tengerré nem változott! Mert, mint a hajnal pírját, felragyogtatom tudásomat mindnyájuknak, és hirdetem azt messze vidékeknek. Behatolok a föld minden alsó részébe, felkeresem az összes alvót, és megvilágítom mindazokat, akik bíznak az Úrban. Kiöntöm továbbra is a tanítást prófétai szóval, azoknak juttatom, akik bölcsességet keresnek, és nem hagyok fel vele, nemzedékről nemzedékre, míg el nem jön a szent korszak! Hadd lássátok, hogy nemcsak magamnak fáradtam, hanem mindazok javára, akik igazságot keresnek. |
35 Il quale di sapienza ridonda come il Phison, e come il Tigri nella stagione de' nuovi frutti. | |
36 Egli spande una piena di intelligenza come l'Eufrate, e più, e più cresce come il Giordano in tempo di mietitura. | |
37 Egli la scienza sparge come la luce, e allaga come il Gehon nel tempo della vendemmia. | |
38 Egli il primo la ha conosciuta perfettamente; e chi è men forte non la comprende. | |
39 Imperocché più del mare sono vasti i suoi pensieri, e i suoi consigli son più profondi del grande abisso. | |
40 Io la sapienza versai de' fiumi. | |
41 Io come canale di acqua immensa derivata dal fiume; e come una diramazione dal fiume, e come un condotto di acque sgorgai dal paradiso: | |
42 Io dissi: Innaffierò il giardino delle mie piante, e darò acqua a sazietà ai frutti del mio prato. | |
43 Ed ecco che il mio canale o divenuto assai gonfio, e il mio fiume sta per essere un mare; | |
44 Perocché come (fa) la luce del mattino, tal è il lume della dottrina, che io porgo a tutti, e seguiterò ad esporre fino a' tempi rimoti. | |
45 Penetrerò in tutte le ime parti della terra, getterò lo sguardo su tutti i dormienti, e illuminerò tutti quelli, che sperano nel Signore. | |
46 Io tuttora spanderò dottrina come profezia, e la lascerò a quelli, che cercano la sapienza, e non cesserò di annunziarla a tutta la loro posterità fino al secolo santo. | |
47 Osservate come io non per me solo ho lavorato, ma per tutti quelli, che vano in cerca della verità. | |