Evangélium Máté szerint 14

KÁLDI-NEOVULGÁTA	VULGATA
1 Abban az időben Heródes negyedes fejedelem hírét hallotta Jézusnak,	1 In illo tempore audivit Herodes tetrarcha famam Jesu :
2 és azt mondta szolgáinak: »Ez Keresztelő János. Ő támadt föl a halálból, ezért működnek benne a csodatevő erők.«	2 et ait pueris suis : Hic est Joannes Baptista : ipse surrexit a mortuis, et ideo virtutes operantur in eo.
3 Heródes ugyanis elfogatta Jánost, megkötözte és börtönbe vetette Heródiás miatt, aki testvérének, Fülöpnek volt a felesége.	3 Herodes enim tenuit Joannem, et alligavit eum : et posuit in carcerem propter Herodiadem uxorem fratris sui.
4 János ugyanis azt mondta neki: »Nincs megengedve neked, hogy ő a tiéd legyen.«	4 Dicebat enim illi Joannes : Non licet tibi habere eam.
5 Meg akarta őt ölni, de félt a néptől, mert prófétának tartották őt.	5 Et volens illum occidere, timuit populum : quia sicut prophetam eum habebant.
6 Amikor Heródesnek születésnapja volt, Heródiás lánya kiállt középre és táncolt. Tetszett ez Heródesnek,	6 Die autem natalis Herodis saltavit filia Herodiadis in medio, et placuit Herodi :
7 ezért esküvel megígérte, hogy megadja neki, bármit kér is tőle.	7 unde cum juramento pollicitus est ei dare quodcumque postulasset ab eo.
8 Mivel az anyja már előre kioktatta, így szólt: »Add ide nekem egy tálon Keresztelő János fejét.«	8 At illa præmonita a matre sua : Da mihi, inquit, hic in disco caput Joannis Baptistæ.
9 A király elszomorodott, de az eskü és az asztalnál ülők miatt megparancsolta, hogy adják oda neki.	9 Et contristatus est rex : propter juramentum autem, et eos qui pariter recumbebant, jussit dari.
10 Elküldött és lefejeztette Jánost a börtönben.	10 Misitque et decollavit Joannem in carcere.
11 A fejét odavitték egy tálon és átadták a lánynak, az meg odavitte anyjának.	11 Et allatum est caput ejus in disco, et datum est puellæ, et attulit matri suæ.
12 A tanítványai pedig fogták a holttestet és eltemették őt, aztán elmentek és hírül vitték Jézusnak.	12 Et accedentes discipuli ejus, tulerunt corpus ejus, et sepelierunt illud : et venientes nuntiaverunt Jesu.
13 Amikor Jézus meghallotta ezt, visszavonult onnan bárkán egy puszta helyre, egyedül. A tömegek tudomást szereztek erről és követték őt gyalog a városokból.	13 Quod cum audisset Jesus, secessit inde in navicula, in locum desertum seorsum : et cum audissent turbæ, secutæ sunt eum pedestres de civitatibus.
14 Mikor kiszállt, meglátta a hatalmas tömeget. Megesett rajtuk a szíve, és meggyógyította a köztük lévő betegeket.	14 Et exiens vidit turbam multam, et misertus est eis, et curavit languidos eorum.
15 Mikor este lett, odamentek hozzá a tanítványok és azt mondták neki: »Sivár ez a hely és az idő is eljárt már. Bocsásd el a tömeget, hogy a falvakba menjenek és ennivalót vegyenek maguknak.«	15 Vespere autem facto, accesserunt ad eum discipuli ejus, dicentes : Desertus est locus, et hora jam præteriit : dimitte turbas, ut euntes in castella, emant sibi escas.
16 Jézus azonban azt mondta nekik: »Nincs rá szükség, hogy elmenjenek, adjatok nekik ti enni.«	16 Jesus autem dixit eis : Non habent necesse ire : date illis vos manducare.
17 Azok ezt felelték neki: »Nincs itt másunk, csak öt kenyér és két hal.«	17 Responderunt ei : Non habemus hic nisi quinque panes et duos pisces.
18 Azt mondta nekik: »Hozzátok ide azokat.«	18 Qui ait eis : Afferte mihi illos huc.
19 Megparancsolta, hogy a tömeg telepedjék le a fűre, aztán fogta az öt kenyeret és a két halat, feltekintett az égre, áldást mondott, megtörte a kenyereket és odaadta a tanítványoknak, a tanítványok pedig a tömegnek.	19 Et cum jussisset turbam discumbere super fœnum, acceptis quinque panibus et duobus piscibus, aspiciens in cælum benedixit, et fregit, et dedit discipulis panes, discipuli autem turbis.
20 Mindnyájan ettek és jóllaktak. Végül fölszedték a megmaradt darabokat, tizenkét tele kosárral.	20 Et manducaverunt omnes, et saturati sunt. Et tulerunt reliquias, duodecim cophinos fragmentorum plenos.
21 Mintegy ötezer férfi volt, aki evett, az asszonyokat és gyerekeket nem számítva.	21 Manducantium autem fuit numerus quinque millia virorum, exceptis mulieribus et parvulis.
22 Ezután mindjárt megparancsolta a tanítványoknak, hogy szálljanak bárkába, és menjenek előtte a túlpartra, amíg ő elbocsátja a tömeget.	22 Et statim compulit Jesus discipulos ascendere in naviculam, et præcedere eum trans fretum, donec dimitteret turbas.
23 Miután elbocsátotta a tömeget, egyedül fölment a hegyre imádkozni. Amikor beesteledett, egyedül volt ott.	23 Et dimissa turba, ascendit in montem solus orare. Vespere autem facto solus erat ibi :
24 A bárka pedig már sok stádiumnyira volt a parttól, hányták-vetették a hullámok, mert ellenszél volt.	24 navicula autem in medio mari jactabatur fluctibus : erat enim contrarius ventus.
25 Éjjel pedig, a negyedik őrváltás idején odament hozzájuk a tengeren járva.	25 Quarta enim vigilia noctis, venit ad eos ambulans super mare.
26 Amikor a tanítványok meglátták őt, amint a tengeren jár, megrettentek és azt mondták: »Kísértet!«, és félelmükben kiáltozni kezdtek.	26 Et videntes eum super mare ambulantem, turbati sunt, dicentes : Quia phantasma est. Et præ timore clamaverunt.
27 Jézus azonban mindjárt szólt nekik: »Bízzatok, én vagyok, ne féljetek!«	27 Statimque Jesus locutus est eis, dicens : Habete fiduciam : ego sum, nolite timere.
28 Péter így válaszolt neki: »Uram, ha te vagy, parancsold, hogy hozzád menjek a vízen.«	28 Respondens autem Petrus, dixit : Domine, si tu es, jube me ad te venire super aquas.
29 Ő azt mondta: »Gyere!« Péter kiszállt a bárkából, elindult a vízen és Jézushoz ment.	29 At ipse ait : Veni. Et descendens Petrus de navicula, ambulabat super aquam ut veniret ad Jesum.
30 Mikor azonban látta az erős szelet, megijedt, és amint merülni kezdett, felkiáltott: »Uram! Ments meg engem!«	30 Videns vero ventum validum, timuit : et cum cœpisset mergi, clamavit dicens : Domine, salvum me fac.
31 Jézus azonnal kinyújtotta a kezét, megragadta őt és azt mondta neki: »Te kishitű! Miért kételkedtél?«	31 Et continuo Jesus extendens manum, apprehendit eum : et ait illi : Modicæ fidei, quare dubitasti ?
32 Amikor beszálltak a bárkába, elállt a szél.	32 Et cum ascendissent in naviculam, cessavit ventus.
33 Akik a bárkában voltak, leborultak előtte, és azt mondták: »Valóban Isten Fia vagy!«	33 Qui autem in navicula erant, venerunt, et adoraverunt eum, dicentes : Vere Filius Dei es.
34 Átkelve a tavon Genezáret földjére jutottak.	34 Et cum transfretassent, venerunt in terram Genesar.
35 Amikor annak a helynek a lakosai felismerték őt, üzentek az egész környékre, odahoztak hozzá minden beteget,	35 Et cum cognovissent eum viri loci illius, miserunt in universam regionem illam, et obtulerunt ei omnes male habentes :
36 és kérték őt, hogy legalább a ruhája szegélyét érinthessék. Akik csak megérintették, meggyógyultak.	36 et rogabant eum ut vel fimbriam vestimenti ejus tangerent. Et quicumque tetigerunt, salvi facti sunt.