A zsoltárok könyve 44

KÁLDI-NEOVULGÁTA	BIBBIA TINTORI
1 A karvezetőnek. Maszkíl, Kóré fiaitól.	1 (Per la fine. Per quelli che saran cangiati. Ai figli di Core. Meditazione. Per la persona amata).
2 Isten, tulajdon fülünkkel hallottuk, atyáink beszélték el nekünk, mit műveltél napjaikban, a hajdankor napjaiban.	2 Un bel canto m'è sgorgato dal cuore, vo' recitare al re la mia canzone: la mia lingua è come la penna di veloce scrivano.
3 Nemzeteket szórt szét kezed, őket pedig elültetted, népeket sanyargattál meg, őket pedig kiterjesztetted.	3 Tu sei il più bello tra i figlioli degli uomini, la grazia è diffusa sulle tue labbra, perciò Dio t'ha benedetto in eterno.
4 Nem kardjukkal szereztek országot, s nem karjuk juttatta diadalra őket, hanem a te jobbod, a te karod, s arcod ragyogása, mert bennük lelted kedvedet.	4 Cingiti al fianco la spada, o prode:
5 Te vagy az én királyom és Istenem, te küldesz segítséget Jákobnak.	5 Nella tua maestà, nella tua bellezza tendi l'arco, trionfa e regna per la verità, per la dolcezza, per la giustizia: la tua destra ti farà maravigliosamente la strada.
6 Általad ökleljük ellenségeinket, neveddel tiporjuk le támadóinkat.	6 Le tue frecce sono acute e t'assoggettano i popoli, esse s'infliggono nei cuori dei nemici del re.
7 Mert nem az íjamban bízom, nem a kardom hoz szabadulást nekem.	7 Il tuo trono è eterno, o Dio, lo scettro del tuo regno è scettro d'equità.
8 Sanyargatóinktól te mentesz meg minket, és te szégyeníted meg gyűlölőinket.	8 Tu ami la giustizia e odii l'iniquità; perciò, o Dio, il tuo Dio ti ha unto con unguento di letizia a preferenza dei tuoi compagni.
9 Mindennap Istenben dicsekszünk, és a te nevedet magasztaljuk mindörökké.	9 Profumo di mirra, d'aloe e di cassia vien dalle tue vesti, dai palazzi d'avorio, dai quali ti rallegrano,
10 De most elvetettél és szégyenben hagytál minket, nem vonultál ki seregeinkkel, ó Isten.	10 Le figlie del re ti fanno onore; alla tua destra sta la regina con veste ricamata d'oro e coperta d'ornamenti.
11 Megfutamítottál ellenségeink előtt, és gyűlölőink fosztogatnak minket.	11 Ascolta, o figlia, guarda e porgi l'orecchio, e dimentica il tuo popolo e la casa di tuo padre.
12 Vágójuhok gyanánt odaadtál minket, szétszórtál a nemzetek között.	12 E il re s'innamorerà della tua bellezza, egli, il Signore Dio tuo, che adoreranno.
13 Népedet ár nélkül eladtad, nem lettél gazdagabb a cserével.	13 Le figlie di Tiro ti porteranno doni, ti porgeranno suppliche i ricchi del popolo.
14 Kiszolgáltattál szomszédaink gyalázásának, azok nevetésének és gúnyolódásának, akik körülöttünk laknak.	14 Tutta la bellezza della figlia del re è interiore; essa ha le frange d'oro ed è coperta d'ornamenti.
15 Példabeszédül vetettél minket a nemzeteknek, fejüket csóválgatják fölöttünk a népek.	15 Son presentate al re dopo di lei le vergini, le compagne di lei sono a te condotte.
16 Egész nap szemem előtt van szégyenem, s arcom gyalázata elborít engem,	16 Son condotte con festosa allegrezza, son fatte entrare nel palazzo reale.
17 hogy gúnyolódót és szidalmazót kell hallanom, ellenséget és üldözőt kell látnom.	17 In luogo dei tuoi padri verran su i tuoi figli; li costituirai principi sopra tutta la terra.
18 Mindez ránk szakadt, pedig mi nem feledtünk el téged, nem szegtük meg szövetségedet.	18 Ricorderanno il tuo nome per tutte le generazioni, e i popoli ti loderanno in eterno pei secoli dei secoli.
19 Szívünk nem fordult el tőled, és nem tértek el ösvényeink a te utaidtól,
20 noha kiűztél minket a sakálok helyére, és beborítottál minket a halál árnyékával.
21 Ha Istenünk nevét elfeledtük volna, ha más istenek felé tártuk volna kezünket,
22 nemde számonkérné azt Isten? Hiszen ő ismeri a szív rejtekeit.
23 Ámde minket mindenkor teérted gyilkolnak, és levágásra szánt juhoknak tartanak.
24 Ébredj fel, miért alszol, Uram? Ébredj fel, ne taszíts el végleg!
25 Miért fordítod el arcodat, s felejted el ínségünket és szorongatásunkat?
26 Hisz lelkünk a porba hanyatlott, testünk a földhöz tapadt. Kelj, Uram, segítségünkre, és irgalmadban válts meg minket!