A zsoltárok könyve 38

KÁLDI-NEOVULGÁTA	STUTTGARTENSIA-DELITZSCH
1 Zsoltár Dávidtól. Emlékezésül.	1 מִזְמֹור לְדָוִד לְהַזְכִּיר
2 Uram, ne vádolj engem bosszúságodban, ne fenyíts meg haragodban.	2 יְהוָה אַל־בְּקֶצְפְּךָ תֹוכִיחֵנִי וּבַחֲמָתְךָ תְיַסְּרֵנִי
3 Mert nyilaid belém hatoltak, és kezed rám nehezedik.	3 כִּי־חִצֶּיךָ נִחֲתוּ בִי וַתִּנְחַת עָלַי יָדֶךָ
4 Haragod miatt nincs ép hely a testemen, bűneim miatt nincs nyugalma csontjaimnak.	4 אֵין־מְתֹם בִּבְשָׂרִי מִפְּנֵי זַעְמֶךָ אֵין־שָׁלֹום בַּעֲצָמַי מִפְּנֵי חַטָּאתִי
5 Mert gonoszságaim elborítják fejemet, és súlyos teherként nehezednek rám.	5 כִּי עֲוֹנֹתַי עָבְרוּ רֹאשִׁי כְּמַשָּׂא כָבֵד יִכְבְּדוּ מִמֶּנִּי
6 Rothadnak és üszkösödnek sebeim, oktalanságom miatt.	6 הִבְאִישׁוּ נָמַקּוּ חַבּוּרֹתָי מִפְּנֵי אִוַּלְתִּי
7 Nyomorult lettem, egészen meggörnyedtem, szomorkodva járok-kelek naphosszat.	7 נַעֲוֵיתִי שַׁחֹתִי עַד־מְאֹד כָּל־הַיֹּום קֹדֵר הִלָּכְתִּי
8 Ágyékomat gyulladás lepte el, nincs ép hely testemen.	8 כִּי־כְסָלַי מָלְאוּ נִקְלֶה וְאֵין מְתֹם בִּבְשָׂרִי
9 Nagyon elgyötört és elcsigázott vagyok, szívem fájdalmában kiáltozom.	9 נְפוּגֹותִי וְנִדְכֵּיתִי עַד־מְאֹד אַגְתִּי מִנַּהֲמַת לִבִּי
10 Uram, előtted van minden vágyódásom, sóhajom nincs elrejtve előtted;	10 אֲ‍דֹנָי נֶגְדְּךָ כָל־תַּאֲוָתִי וְאַנְחָתִי מִמְּךָ לֹא־נִסְתָּרָה
11 Szívem vergődik, erőm elhagyott, még szemem világa sincs velem.	11 לִבִּי סְחַרְחַר עֲזָבַנִי כֹחִי וְאֹור־עֵינַי גַּם־הֵם אֵין אִתִּי
12 Ha közelednek felém barátaim és társaim, megállnak, akik velem tartottak, messze maradnak.	12 אֹהֲבַי ׀ וְרֵעַי מִנֶּגֶד נִגְעִי יַעֲמֹדוּ וּקְרֹובַי מֵרָחֹק עָמָדוּ
13 Tőrt vetnek, akik életemre törnek, akik vesztemet akarják, álnokságot beszélnek, s naphosszat cselt szőnek.	13 וַיְנַקְשׁוּ ׀ מְבַקְשֵׁי נַפְשִׁי וְדֹרְשֵׁי רָעָתִי דִּבְּרוּ הַוֹּות וּמִרְמֹות כָּל־הַיֹּום יֶהְגּוּ
14 Én azonban, mint a süket, nem hallok, olyan vagyok mint a néma, aki nem nyitja ki száját;	14 וַאֲנִי כְחֵרֵשׁ לֹא אֶשְׁמָע וּכְאִלֵּם לֹא יִפְתַּח־פִּיו
15 Olyanná lettem, mint az, aki nem hall, mint akinek nincs védekező szó a szájában.	15 וָאֱהִי כְּאִישׁ אֲשֶׁר לֹא־שֹׁמֵעַ וְאֵין בְּפִיו תֹּוכָחֹות
16 Mert reményemet, Uram, beléd vetem, te meghallgatsz, Uram, én Istenem!	16 כִּי־לְךָ יְהוָה הֹוחָלְתִּי אַתָּה תַעֲנֶה אֲדֹנָי אֱלֹהָי
17 Hisz azt mondom: »Miattam sohase örvendjenek, és ha lábam meginog, ne kérkedjenek fölöttem.«	17 כִּי־אָמַרְתִּי פֶּן־יִשְׂמְחוּ־לִי בְּמֹוט רַגְלִי עָלַי הִגְדִּילוּ
18 Mert közel vagyok az eleséshez, fájdalmam mindenkor előttem van.	18 כִּי־אֲנִי לְצֶלַע נָכֹון וּמַכְאֹובִי נֶגְדִּי תָמִיד
19 Mert megvallom gonoszságomat, és bánkódom bűnöm miatt.	19 כִּי־עֲוֹנִי אַגִּיד אֶדְאַג מֵחַטָּאתִי
20 De ellenségeim élnek és fölém kerekednek, sokan vannak, akik igazságtalanul gyűlölnek,	20 וְאֹיְבַי חַיִּים עָצֵמוּ וְרַבּוּ שֹׂנְאַי שָׁקֶר
21 akik a jóért rosszal fizetnek, és bántanak, mert jóra törekszem.	21 וּמְשַׁלְּמֵי רָעָה תַּחַת טֹובָה יִשְׂטְנוּנִי תַּחַת [רְדֹופִי־ כ] (רָדְפִי־טֹוב׃ ק)
22 Ne hagyj el engem, Uram, én Istenem, ne távozzál el tőlem!	22 אַל־תַּעַזְבֵנִי יְהוָה אֱלֹהַי אַל־תִּרְחַק מִמֶּנִּי
23 Siess segítségemre, Uram, én szabadítóm!	23 חוּשָׁה לְעֶזְרָתִי אֲדֹנָי תְּשׁוּעָתִי