A zsoltárok könyve 19

KÁLDI-NEOVULGÁTA	NOVA VULGATA
1 A karvezetőnek. Dávid zsoltára.	1 Magistro chori. Psalmus. David.
2 Isten dicsőségét beszélik az egek, és keze művét hirdeti az égbolt.	2 Caeli enarrant gloriam Dei, et opera manuum eius annuntiat firmamentum.
3 Ezt harsogja az egyik nap a másiknak, erre tanítja az egyik éj a másikat.	3 Dies diei eructat verbum, et nox nocti indicat scientiam.
4 Nem sustorgással, nem dadogással, hogy ne lehetne érteni őket:	4 Non sunt loquelae neque sermones, quorum non intellegantur voces:
5 az egész földre elhat szózatuk, s a földkerekség határaira szavuk.	5 in omnem terram exivit sonus eorum, et in fines orbis terrae verba eorum.
6 Bennük ütötte fel a napnak sátrát, s az, mint a vőlegény, kilép nászházából, mint a hős, ujjongva indul neki útjának.	6 Soli posuit tabernaculum in eis, et ipse, tamquam sponsus procedens de thalamo suo, exsultavit ut gigas ad currendam viam.
7 Az ég egyik szélén kel föl, és útja annak másik széléig jut el, és nincs, aki melege elől elrejthetné magát.	7 A finibus caelorum egressio eius, et occursus eius usque ad fines eorum, nec est quod se abscondat a calore eius.
8 Szeplőtelen az Úr törvénye, felüdíti a lelket, az Úr rendelete megbízható, bölcsességet ad a kisdedeknek.	8 Lex Domini immaculata, reficiens animam, testimonium Domini fidele, sapientiam praestans parvulis.
9 Egyenesek az Úr végzései, vidámmá teszik a szívet, világos az Úr parancsa, felvilágosítja a szemet.	9 Iustitiae Domini rectae, laetificantes corda, praeceptum Domini lucidum, illuminans oculos.
10 Az Úr félelme tiszta, örökkön örökké megmarad, igazak az Úr ítéletei, egytől-egyig igazságosak.	10 Timor Domini mundus, permanens in saeculum saeculi; iudicia Domini vera, iusta omnia simul,
11 Kívánatosabbak az aranynál, és megannyi drágakőnél, édesebbek a méznél, meg a csepegő lépes méznél.	11 desiderabilia super aurum et lapidem pretiosum multum, et dulciora super mel et favum stillantem.
12 Szolgád meg is tartja őket, megtartásuk jutalma bőséges.	12 Etenim servus tuus eruditur in eis; in custodiendis illis retributio multa.
13 Ki veszi észre a vétkeket? Tisztíts meg titkos bűneimtől,	13 Errores quis intellegit? Ab occultis munda me
14 és a kevélységtől mentsd meg szolgádat, ne uralkodjék rajtam. Akkor szeplőtelen leszek, s a nagy vétektől tiszta maradok.	14 et a superbia custodi servum tuum, ne dominetur mei, Tunc immaculatus ero et emundabor a delicto maximo.
15 Hadd legyen kedves előtted szám beszéde, és szívem elmélkedése mindenkor. Uram, én segítőm, én üdvözítőm!	15 Sint ut complaceant eloquia oris mei, et meditatio cordis mei in conspectu tuo. Domine, adiutor meus et redemptor meus.