Evangélium Márk szerint 10

Torna indietro

Káldi-Neovulgáta	Bibbia Vulgata Clementina
¹ Ezután elindult onnan, és a Jordán túlsó partján Júdea határába ment. Újból tömeg gyülekezett hozzá, ő pedig szokása szerint ismét tanította őket.	¹ Et inde exsurgens venit in fines Judææ ultra Jordanem : et conveniunt iterum turbæ ad eum : et sicut consueverat, iterum docebat illos.
² A farizeusok odajárultak hozzá, s hogy próbára tegyék, megkérdezték tőle: »Szabad-e a férfinak elbocsátani a feleségét?«	² Et accedentes pharisæi interrogabant eum : Si licet viro uxorem dimittere : tentantes eum.
³ Ő így felelt nekik: »Mit parancsolt nektek Mózes?«	³ At ille respondens, dixit eis : Quid vobis præcepit Moyses ?
⁴ Erre azt mondták: »Mózes megengedte, hogy válólevelet írjunk és elbocsássuk« .	⁴ Qui dixerunt : Moyses permisit libellum repudii scribere, et dimittere.
⁵ Erre Jézus azt válaszolta nekik: »A ti keményszívűségetek miatt írta nektek e parancsot.	⁵ Quibus respondens Jesus, ait : Ad duritiam cordis vestri scripsit vobis præceptum istud :
⁶ A teremtés kezdetén azonban Isten férfivá és nővé alkotta őket .	⁶ ab initio autem creaturæ masculum et feminam fecit eos Deus.
⁷ Ezért az ember elhagyja apját és anyját, a feleségéhez ragaszkodik,	⁷ Propter hoc relinquet homo patrem suum et matrem, et adhærebit ad uxorem suam :
⁸ és a kettő egy testté lesz . Így már nem ketten vannak, hanem egy test.	⁸ et erunt duo in carne una. Itaque jam non sunt duo, sed una caro.
⁹ Amit tehát Isten egybekötött, azt ember szét ne válassza!«	⁹ Quod ergo Deus conjunxit, homo non separet.
¹⁰ Odahaza a tanítványai ismét megkérdezték őt erről a dologról.	¹⁰ Et in domo iterum discipuli ejus de eodem interrogaverunt eum.
¹¹ Azt felelte nekik: »Aki elbocsátja a feleségét és másikat vesz, házasságtöréssel vét ellene.	¹¹ Et ait illis : Quicumque dimiserit uxorem suam, et aliam duxerit, adulterium committit super eam.
¹² És ha az asszony elhagyja férjét és máshoz megy, házasságot tör.«	¹² Et si uxor dimiserit virum suum, et alii nupserit, mœchatur.
¹³ Ekkor kisgyermekeket vittek hozzá, hogy érintse meg őket; de a tanítványok elkergették azokat, akik hozták őket.	¹³ Et offerebant illi parvulos ut tangeret illos. Discipuli autem comminabantur offerentibus.
¹⁴ Ezt látva Jézus haragra gerjedt, és azt mondta nekik: »Engedjétek hozzám jönni a kisgyerekeket, és ne akadályozzátok őket, mert ilyeneké az Isten országa.	¹⁴ Quos cum videret Jesus, indigne tulit, et ait illis : Sinite parvulos venire ad me, et ne prohibueritis eos : talium enim est regnum Dei.
¹⁵ Bizony, mondom nektek: aki nem fogadja Isten országát úgy, mint a kisgyermek, nem megy be oda.«	¹⁵ Amen dico vobis : Quisquis non receperit regnum Dei velut parvulus, non intrabit in illud.
¹⁶ Azután karjaiba vette őket, rájuk tette a kezét, és megáldotta őket.	¹⁶ Et complexans eos, et imponens manus super illos, benedicebat eos.
¹⁷ Amikor kiment az útra, odafutott hozzá valaki, térdreesett előtte és megkérdezte: »Jó Mester! Mit tegyek, hogy elnyerjem az örök életet?«	¹⁷ Et cum egressus esset in viam, procurrens quidam genu flexo ante eum, rogabat eum : Magister bone, quid faciam ut vitam æternam percipiam ?
¹⁸ Jézus erre azt mondta neki: »Miért mondasz engem jónak? Senki sem jó, csak egyedül az Isten.	¹⁸ Jesus autem dixit ei : Quid me dicis bonum ? nemo bonus, nisi unus Deus.
¹⁹ Ismered a parancsokat: Ne ölj, ne törj házasságot, ne lopj, hamisan ne tanúskodj, ne csalj, tiszteld apádat és anyádat!«	¹⁹ Præcepta nosti : ne adulteres, ne occidas, ne fureris, ne falsum testimonium dixeris, ne fraudem feceris, honora patrem tuum et matrem.
²⁰ Az illető azt felelte neki: »Mester! Ezeket mind megtartottam ifjúságom óta.«	²⁰ At ille respondens, ait illi : Magister, hæc omnia observavi a juventute mea.
²¹ Akkor Jézus rátekintett, megkedvelte őt, és azt mondta neki: »Egynek vagy még híjával: menj, add el, amid van, s add a szegényeknek, akkor kincsed lesz a mennyben. Azután jöjj, kövess engem!«	²¹ Jesus autem intuitus eum, dilexit eum, et dixit ei : Unum tibi deest : vade, quæcumque habes vende, et da pauperibus, et habebis thesaurum in cælo : et veni, sequere me.
²² Erre a szóra az elkomorult és szomorúan távozott, mert nagy vagyona volt.	²² Qui contristatus in verbo, abiit mœrens : erat enim habens multas possessiones.
²³ Jézus pedig körültekintett és azt mondta tanítványainak: »Milyen nehezen jutnak Isten országába azok, akiknek vagyonuk van!«	²³ Et circumspiciens Jesus, ait discipulis suis : Quam difficile qui pecunias habent, in regnum Dei introibunt !
²⁴ A tanítványok csodálkoztak szavain. Jézus pedig újra megszólalt, és ezt mondta nekik: »Gyermekeim! Bizony, nagyon nehéz az Isten országába bejutni!	²⁴ Discipuli autem obstupescebant in verbis ejus. At Jesus rursus respondens ait illis : Filioli, quam difficile est, confidentes in pecuniis, in regnum Dei introire !
²⁵ Könnyebb a tevének átmenni a tű fokán, mint a gazdagnak bemenni az Isten országába.«	²⁵ Facilius est camelum per foramen acus transire, quam divitem intrare in regnum Dei.
²⁶ Azok erre még jobban csodálkoztak, és egymást kérdezgették: »Akkor hát ki üdvözülhet?«	²⁶ Qui magis admirabantur, dicentes ad semetipsos : Et quis potest salvus fieri ?
²⁷ Jézus azonban rájuk tekintett és így szólt: »Embereknek lehetetlen ez, de Istennek nem; mert Istennek minden lehetséges« .	²⁷ Et intuens illos Jesus, ait : Apud homines impossibile est, sed non apud Deum : omnia enim possibilia sunt apud Deum.
²⁸ Ekkor megszólalt Péter: »Íme, mi elhagytunk mindent és követtünk téged!«	²⁸ Et cœpit ei Petrus dicere : Ecce nos dimisimus omnia, et secuti sumus te.
²⁹ Jézus azt felelte: »Bizony, mondom nektek: mindenki, aki elhagyta házát vagy testvéreit, nővéreit vagy apját, anyját, a gyermekeit, vagy földjeit értem és az evangéliumért,	²⁹ Respondens Jesus, ait : Amen dico vobis : Nemo est qui reliquerit domum, aut fratres, aut sorores, aut patrem, aut matrem, aut filios, aut agros propter me et propter Evangelium,
³⁰ százannyit kap már most, ebben a világban: házakat, testvéreket, nővéreket, anyákat, gyermekeket és földeket, bár üldözések között; az eljövendő világban pedig az örök életet.	³⁰ qui non accipiat centies tantum, nunc in tempore hoc : domos, et fratres, et sorores, et matres, et filios, et agros, cum persecutionibus, et in sæculo futuro vitam æternam.
³¹ Sokan lesznek elsőkből utolsók, és utolsókból elsők.«	³¹ Multi autem erunt primi novissimi, et novissimi primi.
³² Mikor úton voltak, hogy fölmenjenek Jeruzsálembe, Jézus előttük haladt. Az emberek megcsodálták, tanítványai pedig aggódva követték. Ekkor újra maga mellé vette a tizenkettőt, és elkezdett nekik beszélni mindarról, ami rá vár:	³² Erant autem in via ascendentes Jerosolymam : et præcedebat illos Jesus, et stupebant : et sequentes timebant. Et assumens iterum duodecim, cœpit illis dicere quæ essent ei eventura.
³³ »Íme, fölmegyünk Jeruzsálembe, és az Emberfiát át fogják adni a főpapoknak és az írástudóknak. Halálra ítélik őt, és átadják a pogányoknak.	³³ Quia ecce ascendimus Jerosolymam, et Filius hominis tradetur principibus sacerdotum, et scribis, et senioribus, et damnabunt eum morte, et tradent eum gentibus :
³⁴ Kicsúfolják, leköpdösik, megostorozzák és megölik; de harmadnapra föltámad.«	³⁴ et illudent ei, et conspuent eum, et flagellabunt eum, et interficient eum : et tertia die resurget.
³⁵ Ekkor eléje járultak Zebedeus fiai, Jakab és János, és így szóltak: »Mester! Azt szeretnénk, hogy amit kérünk, tedd meg nekünk.«	³⁵ Et accedunt ad eum Jacobus et Joannes filii Zebedæi, dicentes : Magister, volumus ut quodcumque petierimus, facias nobis.
³⁶ Ő megkérdezte tőlük: »Mit akartok, hogy megtegyek nektek?«	³⁶ At ille dixit eis : Quid vultis ut faciam vobis ?
³⁷ Azt felelték: »Tedd meg nekünk, hogy egyikünk a jobbodon, másikunk pedig a bal oldaladon ülhessen a te dicsőségedben.«	³⁷ Et dixerunt : Da nobis ut unus ad dexteram tuam, et alius ad sinistram tuam sedeamus in gloria tua.
³⁸ Jézus erre azt mondta nekik: »Nem tudjátok, mit kértek. Tudtok-e inni a kehelyből, amelyből én iszom? Vagy meg tudtok-e keresztelkedni a keresztséggel, amellyel én megkeresztelkedem?«	³⁸ Jesus autem ait eis : Nescitis quid petatis : potestis bibere calicem, quem ego bibo, aut baptismo, quo ego baptizor, baptizari ?
³⁹ Ők azt felelték neki: »Meg tudunk.« Ekkor Jézus azt mondta nekik: »A kehelyből, amelyből én iszom, inni fogtok ugyan, és a keresztséggel, amellyel én megkeresztelkedem, ti is meg fogtok keresztelkedni.	³⁹ At illi dixerunt ei : Possumus. Jesus autem ait eis : Calicem quidem, quem ego bibo, bibetis ; et baptismo, quo ego baptizor, baptizabimini :
⁴⁰ De azt megadni, hogy a jobbomon vagy a balomon ki üljön, az nem az én dolgom. Az azoké lesz, akiknek készítették.«	⁴⁰ sedere autem ad dexteram meam, vel ad sinistram, non est meum dare vobis, sed quibus paratum est.
⁴¹ Amikor a tíz meghallotta ezt, haragudni kezdtek Jakabra és Jánosra.	⁴¹ Et audientes decem, cœperunt indignari de Jacobo et Joanne.
⁴² Jézus azonban magához hívta őket, és azt mondta nekik: »Tudjátok, hogy akiket a nemzetek fejedelmeknek tekintenek, azok uralkodnak rajtuk, és a nagyok hatalmaskodnak felettük.	⁴² Jesus autem vocans eos, ait illis : Scitis quia hi, qui videntur principari gentibus, dominantur eis : et principes eorum potestatem habent ipsorum.
⁴³ Köztetek azonban ez nem így van, hanem aki nagy akar lenni, az legyen a szolgátok;	⁴³ Non ita est autem in vobis, sed quicumque voluerit fieri major, erit vester minister :
⁴⁴ aki pedig első akar lenni köztetek, az a szolgája lesz mindenkinek.	⁴⁴ et quicumque voluerit in vobis primus esse, erit omnium servus.
⁴⁵ Hiszen az Emberfia sem azért jött, hogy neki szolgáljanak, hanem hogy ő szolgáljon, és életét adja váltságul sokakért.«	⁴⁵ Nam et Filius hominis non venit ut ministraretur ei, sed ut ministraret, et daret animam suam redemptionem pro multis.
⁴⁶ Ezután megérkeztek Jerikóba. Amikor kiment Jerikóból tanítványaival és a nagy sokasággal, a vak Bartímeus, Tímeus fia az útfélen ült és kéregetett.	⁴⁶ Et veniunt Jericho : et proficiscente eo de Jericho, et discipulis ejus, et plurima multitudine, filius Timæi Bartimæus cæcus, sedebat juxta viam mendicans.
⁴⁷ Amint meghallotta, hogy a Názáreti Jézus az, elkezdett kiáltozni: »Jézus, Dávid Fia! Könyörülj rajtam!«	⁴⁷ Qui cum audisset quia Jesus Nazarenus est, cœpit clamare, et dicere : Jesu fili David, miserere mei.
⁴⁸ Sokan leintették őt, hogy hallgasson. Ő azonban annál jobban kiáltozott: »Dávid Fia! Könyörülj rajtam!«	⁴⁸ Et comminabantur ei multi ut taceret. At ille multo magis clamabat : Fili David, miserere mei.
⁴⁹ Jézus megállt és megparancsolta, hogy hívják őt eléje. Erre odahívták a vakot, ezekkel a szavakkal: »Bízzál! Kelj föl, hív téged!«	⁴⁹ Et stans Jesus præcepit illum vocari. Et vocant cæcum, dicentes ei : Animæquior esto : surge, vocat te.
⁵⁰ Mire az ledobta a felső ruháját, felugrott és odament hozzá.	⁵⁰ Qui projecto vestimento suo exiliens, venit ad eum.
⁵¹ Jézus megszólította és megkérdezte: »Mit akarsz, mit cselekedjek neked?« A vak azt felelte neki: »Mester! Hogy lássak!«	⁵¹ Et respondens Jesus dixit illi : Quid tibi vis faciam ? Cæcus autem dixit ei : Rabboni, ut videam.
⁵² Jézus erre azt mondta neki: »Menj, a hited meggyógyított téged.« Erre azonnal látni kezdett, és követte őt az úton.	⁵² Jesus autem ait illi : Vade, fides tua te salvum fecit. Et confestim vidit, et sequebatur eum in via.

Cambia Bibbia

Confronta con un'altra Bibbia

Versetti esaminati