A zsoltárok könyve 59

KÁLDI-NEOVULGÁTA	Pattloch Bibel
1 A karvezetőnek. A »Ne semmisíts meg« szerint. Miktám Dávidtól. Amikor Saul elküldte embereit, hogy figyeljék a házát és öljék meg őt.	1 [Dem Chorleiter. Nach "Laß nicht verderben". Von David. Geschriebenes Lied, als Saul hinschickte und man das Haus bewachte, um ihn zu töten (1Sam 19,11).]
2 Ments meg ellenségeimtől, Isten, támadóimtól szabadíts meg engem!	2 Vor meinen Feinden rette mich, mein Gott, behüte mich vor meinen Widersachern!
3 Ments meg a gonosztevőktől, oltalmazz meg a vérengző emberektől!	3 Rette mich vor Übeltätern, schütze mich vor Blutbefleckten!
4 Mert íme, életemre leselkednek, rám rohannak az erősek.	4 Denn sieh, man lauert auf mein Leben; Mächtige stellen mir nach. Und doch liegt keine Schuld auf mir und keine Sünde, Herr.
5 Bár nincs bennem sem bűn, sem gonoszság, Uram, bűn nélkül járom egyenes utamat. Kelj fel, állj elém és lásd;	5 Obgleich ich Unrecht nicht beging, stürmen sie an und stellen sich auf. Erwache, komm mir entgegen und schau!
6 Hisz Uram, a seregek Istene te vagy, Izrael Istene. Siess, látogasd meg e nemzeteket mind, ne könyörülj senkin, aki gonoszat cselekszik!	6 Du bist ja, Herr der Heerscharen, Israels Gott! Wach auf, um alle Völker zu strafen! Verschone keinen treulosen Sünder! [Zwischenspiel]
7 Minden este megjelennek, mint az éhes kutyák, s a várost körös-körül bejárják.	7 Jeden Abend kehren sie wieder, heulen wie Hunde und durchschweifen die Stadt.
8 Íme egyre jártatják szájukat, kard van ajkukon: »hiszen ki hallja meg?«	8 Siehe, sie lästern mit ihrem Mund, Schwerter sind ihre Lippen: "Es gibt keinen (Gott), der hört!"
9 Ám te, Uram, kineveted őket, megsemmisíted mind e nemzeteket.	9 Du aber, Herr, lachst ihrer; du spottest aller Völker.
10 Én erősségem, terád figyelek, mert te vagy én oltalmam, Istenem.	10 Mein Hort, auf dich will ich achten; denn Gott ist meine hohe Burg.
11 Istenem, akinek irgalma megelőz engem.	11 Mein gütiger Gott kommt mir entgegen, Gott läßt mich herabblicken auf meine Gegner.
12 Isten megadja nekem, hogy elnézzek ellenségeim fölött. Ne öld meg őket, hogy népem meg ne feledkezzék; de hatalmaddal szórd szerteszét és alázd meg őket, Uram, én oltalmazóm!	12 Töte sie nicht, damit es mein Volk nie vergesse! Zerstreue sie durch deine Macht und wirf sie nieder, Herr, unser Schild!
13 Szájuk vétke, ajkuk beszéde, saját kevélységük ejtse őket tőrbe! Átkozódásukért, hazug beszédükért	13 Wegen der Sünde ihres Mundes und der Rede ihrer Lippen sollen sie sich fangen in ihrem Stolz! Wegen des Fluches und wegen der Lüge, die sie sprechen,
14 veszítsd el őket haragodban, pusztítsd el, ne legyenek többé; Hadd tudják meg, hogy Isten uralkodik Jákobon, s a föld kerekségén!	14 vertilge im Zorn, vertilge, daß keiner mehr übrigbleibt! Dann wird man erkennen, daß Gott herrscht in Jakob und bis an die Enden der Erde. [Zwischenspiel]
15 Minden este megjelennek és ugatnak, mint a kutyák, s a várost körös-körül bejárják;	15 Jeden Abend kehren sie wieder, heulen wie Hunde und durchschweifen die Stadt.
16 Étel után barangolnak, és üvöltenek, ha jól nem laknak.	16 Sie streunen umher nach Nahrung; werden sie nicht satt, so verbleiben sie die Nacht hindurch.
17 Én azonban hatalmadat énekelem, minden reggel magasztalom irgalmadat, mivel te oltalmazóm voltál, és menedékem sanyargatásom napján.	17 Ich aber besinge deine Macht und preise am Morgen deine Huld. Denn du bist für mich eine hohe Burg und eine Zuflucht am Tage der Not.
18 Én erősségem, neked zengem énekem, mert te, Isten, oltalmazóm vagy nekem: Istenem, én irgalmasságom!	18 Mein Hort, dir will ich singen; denn Gott ist meine hohe Burg, mein gütiger Gott.