A zsoltárok könyve 57

Káldi-Neovulgáta	Bibbia Vulgata Clementina
¹ A karvezetőnek. A »Ne semmisíts meg« szerint. Miktám Dávidtól. Amikor Saul elől a barlangba menekült.	¹ In finem, ne disperdas. David in tituli inscriptionem.
² Könyörülj rajtam, Istenem, könyörülj rajtam, mert beléd vetem bizalmamat, és szárnyad árnyékában húzom meg magam, amíg a veszedelem elvonul.	² Si vere utique justitiam loquimini, recta judicate, filii hominum.
³ A fölséges Istenhez kiáltok, Istenhez, aki jót cselekszik velem.	³ Etenim in corde iniquitates operamini ; in terra injustitias manus vestræ concinnant.
⁴ Az égből küld szabadulást nekem, és gyalázatba taszítja azokat, akik taposnak rajtam. Isten elküldi irgalmát és hűségét.	⁴ Alienati sunt peccatores a vulva ; erraverunt ab utero : locuti sunt falsa.
⁵ Lelkem az oroszlánok kölykei közt hever, amelyek felfalják az emberek fiait. Foguk lándzsa és nyíl, nyelvük élesre fent szablya.	⁵ Furor illis secundum similitudinem serpentis, sicut aspidis surdæ et obturantis aures suas,
⁶ Magasztaltassék föl Isten az egek fölé, és dicsőséged minden föld fölé!	⁶ quæ non exaudiet vocem incantantium, et venefici incantantis sapienter.
⁷ Hálót kerítettek lábamnak, és megaláztak engem; Vermet ástak nekem, de ők maguk estek bele.	⁷ Deus conteret dentes eorum in ore ipsorum ; molas leonum confringet Dominus.
⁸ Kész az én szívem, Istenem, kész az én szívem,	⁸ Ad nihilum devenient tamquam aqua decurrens ; intendit arcum suum donec infirmentur.
⁹ éneklek és zsoltárt zengek! Ébredj fel, dicsőségem, ébredjen a hárfa és a lant! Hadd keltsem fel a hajnalt!	⁹ Sicut cera quæ fluit auferentur ; supercecidit ignis, et non viderunt solem.
¹⁰ Hálát adok neked, Uram, a népek között, zsoltárral dicsérlek a nemzetek között,	¹⁰ Priusquam intelligerent spinæ vestræ rhamnum, sicut viventes sic in ira absorbet eos.
¹¹ mert irgalmad felér az egekig, és hűséged a fellegekig.	¹¹ Lætabitur justus cum viderit vindictam ; manus suas lavabit in sanguine peccatoris.
¹² Magasztaltassék föl Isten az egek fölé, és dicsőséged minden föld fölé!	¹² Et dicet homo : Si utique est fructus justo, utique est Deus judicans eos in terra.