A zsoltárok könyve 132

Káldi-Neovulgáta	El libro del Pueblo de Dios
¹ Zarándok-ének. Emlékezzél meg, Uram, Dávidról, és minden gyötrődéséről,	¹ Canto de peregrinación. Acuérdate, Señor, en favor de David, de todos sus desvelos,
² arról, hogy megesküdött az Úrnak, fogadalmat tett Jákob erős Istenének:	² del juramento que prestó al Señor, del voto que hizo al Fuerte de Jacob:
³ »Nem lépek be házam sátorába, nem megyek föl fekvőhelyem nyugalmába,	³ «No entraré bajo el techo de mi casa ni me acostaré en mi propio lecho;
⁴ nem engedem szememet aludni, pilláimat szunnyadozni,	⁴ no daré descanso a mis ojos ni reposo a mis párpados,
⁵ amíg helyet nem találok az Úrnak, hajlékot Jákob erős Istenének!«	⁵ hasta que encuentre un lugar para el Señor, una Morada para el Fuerte de Jacob».
⁶ Íme, hallottuk, hogy Efratában volt, és rátaláltunk Jaár mezején.	⁶ Sí, oímos hablar del Arca de Efratá, y la encontramos en los campos de Jaar.
⁷ Lépjünk be az ő hajlékába, boruljunk le lábának zsámolyához!	⁷ ¡Entremos en su Morada, postrémonos ante el estrado de sus pies!
⁸ Indulj el, Uram, nyugalmad helyére, te és a te hatalmad ládája!	⁸ ¡Levántate, Señor, entra en el lugar de tu Reposo, tú y tu Arca poderosa!
⁹ Papjaid öltözzenek igazságba, szentjeid pedig ujjongjanak.	⁹ Que tus sacerdotes se revistan de justicia y tus fieles griten de alegría.
¹⁰ Dávidért, a te szolgádért, ne vesd meg fölkentednek színét!	¹⁰ Por amor a David, tu servidor, no rechaces a tu Ungido.
¹¹ Igaz esküt tett az Úr Dávidnak s azt nem másítja meg: »Ágyékod gyümölcsét ültetem királyi székedbe.	¹¹ El Señor hizo un juramento a David, una firme promesa, de la que no se retractará: «Yo pondré sobre tu trono a uno de tus descendientes.
¹² Ha fiaid megtartják szövetségemet, s e törvényeimet, amelyekre megtanítom őket, fiaik is mindenkor trónodon ülnek majd.«	¹² Si tus descendientes observan mi alianza y los preceptos que yo les enseñaré, también se sentarán sus hijos en tu trono para siempre».
¹³ Mert Siont választotta ki az Úr, lakásául azt választotta.	¹³ Porque el Señor eligió a Sión, y la deseó para que fuera su Morada.
¹⁴ »Ez lesz a nyugvóhelyem mindörökre, itt lesz a lakásom, mert ezt szeretem.	¹⁴ «Este es mi Reposo para siempre; aquí habitaré, porque lo he deseado.
¹⁵ Özvegyeit áldva megáldom, szegényeit jóllakatom kenyérrel.	¹⁵ Yo lo bendeciré con abundantes provisiones y saciaré de pan a sus pobres;
¹⁶ Papjait felruházom segítségemmel, s ujjongva ujjonganak majd szentjei.	¹⁶ revestiré a los sacerdotes con la salvación, y sus fieles gritarán de alegría.
¹⁷ Dávid hatalmát itt növelem meg, fölkentemnek fáklyát készítek.	¹⁷ Allí haré germinar el poder de David: yo preparé una lámpara para mi ungido.
¹⁸ Ellenségeit szégyenbe öltöztetem, rajta azonban ragyogni fog koronája.«	¹⁸ Cubriré de vergüenza a sus enemigos, y su insignia real florecerá sobre él».