A zsoltárok könyve 122

Káldi-Neovulgáta	Septuaginta - Nestle-Aland
¹ Zarándok-ének. Dávidtól. Örvendeztem, amikor azt mondták nekem: »Az Úr házába megyünk.«	¹ ωδη των αναβαθμων προς σε ηρα τους οφθαλμους μου τον κατοικουντα εν τω ουρανω
² És lábunk már itt áll udvaraidban, Jeruzsálem!	² ιδου ως οφθαλμοι δουλων εις χειρας των κυριων αυτων ως οφθαλμοι παιδισκης εις χειρας της κυριας αυτης ουτως οι οφθαλμοι ημων προς κυριον τον θεον ημων εως ου οικτιρησαι ημας
³ Jeruzsálem városnak épült, részei pompásan egybeillenek.	³ ελεησον ημας κυριε ελεησον ημας οτι επι πολυ επλησθημεν εξουδενωσεως
⁴ Oda járnak fel a törzsek, az Úr törzsei, hogy Izrael törvénye szerint hálát adjanak az Úr nevének.	⁴ επι πλειον επλησθη η ψυχη ημων το ονειδος τοις ευθηνουσιν και η εξουδενωσις τοις υπερηφανοις
⁵ Ott állnak a bírói székek, Dávid házának székei.
⁶ Kívánjatok békességet Jeruzsálemnek: »Bőségben éljenek, akik szeretnek téged!
⁷ Békesség legyen falaid között és bőség tornyaidban!«
⁸ Testvéreimért és a hozzám közelállókért mondom: »Béke legyen veled!«
⁹ Az Úrnak, a mi Istenünknek házáért jót kívánok neked.