Királyok első könyve 2

KÁLDI-NEOVULGÁTA	Sacra Bibbia Garofalo
1 Amikor aztán Dávid halálának ideje közeledett, ezt parancsolta fiának, Salamonnak:	1 Quando si avvicinò per David il tempo della morte, diede questo ordine a Salomone suo figlio:
2 »Én immár elmegyek minden földi lény útjára: légy erős és légy férfi.	2 «Io seguo la via di tutta la terra; ma tu fatti coraggio e sii uomo!
3 Tartsd meg, amivel az Úrnak, Istenednek tartozol, járj az Ő útjain, tartsd meg szertartásait, parancsait, végzéseit s intelmeit, amint meg van írva Mózes törvényében, hogy így boldogulj mindenben, amit cselekszel, s mindenhol, ahova fordulsz,	3 Osserverai la legge di Jahvè tuo Dio, camminando nelle sue vie e praticando i suoi statuti, i suoi precetti, i suoi decreti e le sue prescrizioni, come sta scritto nella legge di Mosè, affinché tu riesca in tutto ciò che farai e dovunque ti volgerai.
4 az Úr megvalósítsa szavát, amelyet rólam mondott: ‘Ha fiaid megtartják útjukat, s teljes szívükből s teljes lelkükből hűségesen járnak előttem, nem fogy el ivadékod Izrael királyi székéről.’	4 In tal modo Jahvè confermerà questa promessa che ha fatto a mio riguardo: “Se i tuoi figli faranno attenzione al loro modo di agire camminando al mio cospetto con fedeltà, con tutto il cuore e con tutta l’anima, non ti mancherà mai un successore sul trono di Israele”.
5 Te is tudod, mit cselekedett velem Joáb, Száruja fia, mit cselekedett Izrael seregének két fővezérével, Ábnerrel, Nér fiával és Amászával, Jeter fiával: megölte őket, s mint háborúban, vért ontott békesség idején, s mint csatában, vért hintett derekán levő övére s lábán levő sarujára.	5 Tu pure hai saputo ciò che mi ha fatto Joab figlio di Zeruia, quanto cioè fece ai due capi degli eserciti di Israele, ad Abner iglio di Ner e ad Amasa figlio di Jeter: li ha massacrati e ha versato, durante la pace, il sangue di guerra e ha macchiato di sangue innocente la cintura che aveva ai fianchi e il sandalo che aveva al piede.
6 Cselekedj tehát bölcsességed szerint, s ne juttasd ősz fejét békességgel az alvilágba.	6 Agisci secondo la tua saggezza e non permettere che la sua canizie discenda tranquilla nello Sheol.
7 A gileádi Barzilláj fiai iránt azonban légy hálás: asztalodnál egyenek, mert előzékenységet tanúsítottak irántam, amikor Absalom bátyád színe elől menekültem.	7 Tratterai però benevolmente i figli di Barzillai il Galaadita: essi saranno fra coloro che mangiano alla tua mensa. Così infatti questi si accostarono a me, quando tfuggivo di ironte ad Assalonne tuo fratello.
8 Nálad van Szemei is, Jemini fiának, a Bahurimból való Gerának a fia, aki szörnyű átokkal illetett, amikor Mahanaimba mentem, de akinek, mivel lejött elém, amikor átkeltem a Jordánon, megesküdtem az Úrra és azt mondtam: Nem foglak megölni a karddal.	8 Ecco sarà con te Shimei figlio di Ghera, il Beniaminita, da Bakhurim, colui che mi colpì Coli una funesta maledizione, il giorno in cui me ne andavo a Makhanaim. Lui però scese a incontrarmi al Giordano; perciò gli giurai per Jahvè: «“Non ti ucciderò di spada!”.
9 Te azonban ne hagyd őt büntetlenül: bölcs ember vagy, s tudni fogod, mit cselekedj vele, hogy ősz fejét vérrel juttasd az alvilágba.«	9 Ma tu non lasciarlo impunito poiché tu sei intelligente e saprai come trattarlo e come far scendere la sua canizie insanguinata nello Sheol».
10 Dávid aztán aludni tért atyáihoz, s eltemették a Dávid-városban.	10 Poi David si addormentò con i suoi padri e fu sepolto nella città di David.
11 Az idő, amely alatt Dávid Izraelen uralkodott, negyven esztendő volt. Hebronban uralkodott hét esztendeig, Jeruzsálemben harmincháromig.	11 Il tempo, in cui David regnò sopra Israele fu di quarant’anni: sette anni a Hebron e trentatrè a Gerusalemme.
12 Salamon aztán beült apjának, Dávidnak trónjába, s uralma igen megszilárdult.	12 Salomone sedette sul trono di David suo padre e il suo regno si consolidò.
13 Bement erre Adoniás, Haggit fia, Batsebához, Salamon anyjához. Ez így szólt hozzá: »Békességes-e a jöveteled?« Ő azt felelte neki: »Békességes.«	13 Adonia, figlio di Khagghit, si presentò da Betsabea, madre di Salomone. Questa gli domandò: «È pacifica la tua venuta?»; quegli rispose: «Pacifica!»
14 Majd mondta: »Beszédem volna veled.« Ő azt mondta: »Szólj!« Erre ő	14 Quindi soggiunse: «Devo dirti qualche cosa»; quella rispose: «Parla».
15 így szólt: »Tudod, hogy az enyém volt a királyság, s egész Izrael engem tett meg királyának, de elkerült tőlem a királyság, s az öcsémé lett, mert az Úr neki rendelte.	15 Allora cominciò: «Tu sai bene che a me apparteneva il regno e che tutto Israele aveva intenzione di farmi re; tuttavia il regno mi fu tolto e passò a mio fratello, perché Jahvè glielo concesse.
16 Most azért egy kérésem lenne hozzád, ne szégyenítsd meg arcomat.« Ő azt mondta neki: »Szólj!«	16 Ora ho una domanda da rivolgerti: non voltarmi la faccia». Essa gli soggiunse: «Parla».
17 Erre ő azt mondta: »Kérlek, mondd Salamon királynak (hisz neked nem tagadhat meg semmit sem), hogy adja nekem a sunemi Abiságot feleségül.«	17 Allora parlò: «Di al re Salomone, il quale non te lo negherà, di concedermi in isposa Abishag la Shunamita».
18 Azt mondta erre Batseba: »Jó, majd beszélek érdekedben a királlyal.«	18 Betsabea rispose: «Io stessa parlerò al re in tuo favore».
19 Elment tehát Batseba Salamon királyhoz, hogy beszéljen vele Adoniás érdekében. A király felkelt, eléje ment, meghajtotta magát előtte, s leült királyi székébe; majd odatettek egy királyi széket a király anyjának, s az leült az ő jobbjára	19 Betsabea si recò dal re Salomone per parlargli di Adonia. Il re si alzò per andarle incontro, si prostrò innanzi a lei, sedette sul suo trono: fu’ posto un trono per la madre del re e questa sedette alla sua destra.
20 és azt mondta neki: »Egy kis kérésem lenne hozzád, ne szégyenítsd meg arcomat.« Azt mondta erre neki a király: »Kérj, anyám, hisz lehetetlen, hogy elutasítsalak.«	20 Allora così si espresse: «Ho una piccola domanda da rivolgerti; non negarmela». Le rispose il re: «Chiedi, madre mia; non negarmela».
21 Erre ő azt mondta: »Adasd a sunemi Abiságot Adoniás bátyádnak feleségül.«	21 Essa parlò: «Vorrei che si desse Abishag la Shunamita come sposa ad Adonia».
22 Salamon király erre azt felelte az anyjának: »Miért kéred te a sunemi Abiságot Adoniásnak? Kérd neki mindjárt a királyságot, hiszen bátyám, és az ő pártján van Abjatár pap meg Joáb, Száruja fia.«	22 Ma il re Salomone rispose alla madre: «Ma perché tu richiedi per Adonis Abishag la Shunamita? Chiedi pure per lui il regno, poiché è mio fratello maggiore; di più, il sacerdote Ebiatar e Joab figlio di Zeruia stanno per lui!»
23 Majd megesküdött Salamon király az Úrra, ezekkel a szavakkal: »Úgy segéljen engem az Úr most és mindenkor, hogy önnön élete ellen mondta ki Adoniás ezt a dolgot.	23 Allora il re Salomone. fece questo giuramento per Jahvè: «Così mi tratti Dio e anche peggio, se non è vero che Adonia ha detto tale cosa a scapito della sua vita!
24 Nos tehát, az Úr életére mondom – aki megerősített és apámnak, Dávidnak királyi székébe helyezett engem, s aki, miként megmondta, házat szerzett nekem –, hogy még ma megölik Adoniást.«	24 E ora, per la vita di Jahvè, che mi ha confermato sul trono di David mio padre, dove mi ha fatto sedere e mi ha concesso una casa, secondo là sua promessa, sarà pure vero che Adonia oggi stesso verrà messo a morte!»
25 Tüstént ki is adta Salamon király Benájának, Jojáda fiának a parancsot, s az halálra sújtotta.	25 Il re Salomone pertanto inviò Benaia figlio di Joiada a colpirlo per mezzo suo e quegli morì.
26 Abjatár papnak pedig ezt mondta a király: »Eredj Anatótba, a jószágodra, mert bár megérdemelnéd a halált, ma nem öllek meg, mert te hordoztad az Úr Isten ládáját apám, Dávid előtt, s részt vettél mindazon a szenvedésben, amelyet apám szenvedett.«	26 Poi il re ordinò al sacerdote Ebiatar: «Vattene ad Anatot, ai tuoi campi, poiché tu hai portato l’arca di Jahvè innanzi a David mio padre e hai partecipato a tutte le sofferenze che mio padre sopportò».
27 Így távolította el Salamon Abjatárt az Úr papságából, hogy beteljesedjék az Úr szava, amelyet Silóban Héli háza felől mondott.	27 Così Salomone sospese Ebiatar dalle funzioni di sacerdote di Jahvè, adempiendosi in tal modo la parola di Jahvè a proposito della casa di Eli, a Silo.
28 Joábhoz pedig hírnök érkezett. Joáb ugyanis Adoniáshoz hajlott és Salamonhoz nem hajlott. Erre Joáb az Úr sátrába menekült, s megfogta az oltár szarvát.	28 La notizia giunse a Joab; Joab infatti aveva seguito la parte di Adonia, benché si fosse astenuto dal seguire Assalonne. Joab perciò si rifugiò nella Tenda di Jahvè e afferrò i corni dell’altare.
29 Jelentették erre Salamon királynak, hogy Joáb az Úr sátrába menekült, s az oltár mellett van. Erre Salamon elküldte Benáját, Jojáda fiát, s megparancsolta: »Eredj, öld meg.«	29 Fu perciò riferito al re Salomone che Joab si era rifugiato nella tenda di Jahvè e se ne stava a fianco dell’altare. Salomone mandò Benaia, figlio di Joiada, con questo ordine: «Va’, colpiscilo!»
30 Elment tehát Benája az Úr sátorához, s azt mondta neki: »Ezt üzeni a király: Gyere ki.« Ő azonban azt mondta: »Nem megyek ki, itt halok meg.« Jelentette Benája a királynak a dolgot, s azt mondta: »Ezt mondta Joáb, s ezt felelte nekem.«	30 Benaia se ne andò nella Tenda di Jahvè e gli parlò: «Così ha ordinato il re: “Esci!”». Quegli rispose: «No, voglio morire qui!» Benaia riportò al re la cosa dicendo: «Così ha detto Joab e così mi ha risposto».
31 Azt mondta erre neki a király: »Tégy, ahogy mondtam: öld meg, s temesd el, s hárítsd el rólam s apám házáról a felelősséget azért az ártatlan vérért, amelyet Joáb kiontott,	31 Allora il re gli ordinò: «Fa’ come ha detto, colpiscilo e poi dagli sepoltura. In tal modo tu oggi toglierai da me e dalla casa di mio padre il sangue che Joab sparse senza motivo.
32 az ő vérét pedig az ő fejére fordítsa az Úr, mert két igaz s nálánál különb embert pusztított el és ölt meg apám, Dávid tudta nélkül a karddal: Ábnert, Nér fiát, Izrael hadvezérét és Amászát, Jeter fiát, Júda hadvezérét.	32 Così Jahvè riverserà sul suo capo il sangue sparso da lui, che colpì a morte due uomini più giusti e più buoni di lui, uccidendoli con la spada, all’insaputa di David, Abner figlio di Ner, capo dell’esercito di Israele, e Amasa figlio di Jeter, capo dell’esercito di Giuda.
33 Szálljon tehát vérük Joáb fejére s ivadékainak fejére mindörökre, de Dávidnak és ivadékának, házának és trónjának békessége legyen az Úrtól mindörökre.«	33 Il loro sangue ricadrà sul capo di Joab e sul capo della sua discendenza per sempre, mentre Jahvè concederà pace eterna a David, alla sua discendenza, alla sua casa e al suo trono».
34 Felment tehát Benája, Jojáda fia, s rárohant és megölte, s eltemettette házában, a pusztában.	34 Allora Benaia, figlio di Joiada, salì, lo colpì e Îo uccise. Quegli fu sepolto nella sua casa, nel deserto
35 Helyébe a király Benáját, Jojáda fiát állította a hadsereg fölé, Abjatár helyébe pedig Szádok papot helyezte.	35 e il re pose al suo posto Benaia, figlio di Joiada, al comando dell’esercito, mentre il sacerdote Zadok fu messo dal re al posto di Ebiatar.
36 Majd elküldött a király és elhívatta Szemeit és azt mondta neki: »Építs magadnak Jeruzsálemben házat, s lakj ott, s ki ne menj onnan semerre sem,	36 Quindi il re convocò Shimei e gli ordinò: «Edificati una casa a Gerusalemme; Îì ti stabilirai e non uscirai per andartene qua e là,
37 mert amely napon kimész és átkelsz a Kedron patakon, tudd meg, hogy halállal lakolsz, s a te fejeden lesz a véred.«	37 poiché quando tu uscirai e attraverserai il torrente Cedron, certamente morirai e il tuo sangue ricadrà sul tuo capo».
38 Azt mondta erre Szemei a királynak: »Jól van. Ahogy uram, a király szólt, úgy fog cselekedni szolgád.« Jeruzsálemben lakott tehát Szemei számos napon át.	38 Shimei rispose al re: «Va bene! Il tuo servitore agirà come il mio signore re ha ordinato». Shimei dimorò a Gerusalemme per molto tempo.
39 Történt azonban három esztendő múlva, hogy Szemei két szolgája elszökött Ákishoz, Maáka fiához, Gát királyához. Amikor hírül vitték Szemeinek, hogy szolgái Gátba mentek,	39 Ora, dopo tre anni, due schiavi di Shimei fuggirono da Achish figlio di Maacha, re di Gat.
40 Szemei felkelt, felnyergelte szamarát, s elment Ákishoz Gátba, hogy megkeresse szolgáit, s vissza is hozta őket Gátból.	40 La cosa fu riferita a Shimei in questi termini: «Ecco, i tuoi schiavi sono a Gat». Allora Shimei sellò l’asino e se ne andò a Gat da Achish per cercare gli schiavi; quindi ritornò riportando da Gat gli schiavi.
41 Jelentették azonban Salamonnak, hogy Szemei Jeruzsálemből Gátba ment, s visszajött.	41 Fu riferito a Salomone che Shimei era andato da Gerusalemme a Gat ed era ritornato.
42 Erre elküldött és elhívatta és azt mondta neki: »Nemde, megeskettelek téged az Úrra, s figyelmeztettelek: amely napon kimész, bárhova mész, tudd meg, hogy halállal lakolsz – s te azt felelted nekem: ‘Jó, megértettem.’	42 Il re lo convocò e gli disse: «Non ti avevo forse fatto giurare per Jahvè e anche solennemente avvertito dicendo: “Se tu uscirai per andartene qua e là, certamente morirai”? Tu pure mi avevi risposto: “Va bene; ne sono testimone”.
43 Miért nem tartottad meg tehát az Úrra tett esküt s azt a parancsot, amelyet parancsoltam neked?«	43 Perché dunque non sei stato fedele al giuramento di Jahvè e all’ordine che ti ho imposto?»
44 Majd azt mondta a király Szemeinek: »Te tudod mindazt a gonoszságot – tudatában van annak a szíved –, amelyet Dáviddal, az apámmal műveltél: íme, az Úr visszafordítja gonoszságodat fejedre,	44 Poi il re continuò il discorso con Shimei: «Tu conosci tutto il male che hai fatto a David mio padre. Ora Jahvè farà ricadere sul tuo capo il male che tu hai commesso;
45 de Salamon király áldott lesz, s Dávid trónja állandó lesz az Úr előtt mindörökre.«	45 ma il re Salomone sarà benedetto e il trono di David sarà saldo per sempre innanzi a Jahvè».
46 Parancsolt tehát a király Benájának, Jojáda fiának, mire az kiment és halálra sújtotta.	46 Poi il re diede ordine a Benaia, figlio di Joiada; questi uscì, lo colpì e quegli morì.