Secondo libro di Samuele 22
Confronta con un'altra Bibbia
Cambia Bibbia
NOVA VULGATA | KÁLDI-NEOVULGÁTA |
---|---|
1 Locutus est autem David Domino verba carminis huius in die, qua liberavit eum Dominus de manu omnium inimicorum suorum et de manu Saul, | 1 Dávid azon a napon, amelyen az Úr megszabadította minden ellensége kezéből és Saul kezéből, a következő éneknek az igéit intézte az Úrhoz, |
2 et ait: “ Dominus petra mea et arx mea et salvator meus; | 2 s ezt zengte: »Uram, én kősziklám, erőm, szabadítóm, |
3 Deus meus, rupes mea, in quam confugiam, scutum meum et cornu salutis meae! Munimentum meum et refugium meum. Salvator meus, de violentia liberabis me. | 3 Én erős Istenem, akiben én bízom, pajzsom és szabadulásom szarva, felemelőm és oltalmam, megmentőm: te megszabadítasz az erőszaktól. |
4 Laudabilem invocabo Dominum et ab inimicis meis salvus ero. | 4 Csak segítségül hívom az Urat, a dicséretre méltót, és megszabadulok ellenségeimtől. |
5 Quia circumdederunt me fluctus mortis, torrentes Belial terruerunt me; | 5 Már körülvettek a halál gyötrelmei, rettentgettek Béliál örvényei, |
6 praeoccupaverunt me laquei mortis. | 6 körülfogtak az alvilág kötelei, elém álltak a halál tőrei, |
7 In tribulatione mea invocavi Dominum et ad Deum meum clamavi; et exaudivit de templo suo vocem meam, et clamor meus venit ad aures eius. | 7 szorultságomban az Urat segítségül hívtam, Istenemhez kiáltottam, s ő meghallgatta templomából szavamat, kiáltásom a füléhez jutott. |
8 Commota est et contremuit terra; fundamenta caelorum concussa sunt et conquassata, quoniam iratus est. | 8 A föld megindult és megreszketett, alapjukban megrázkódtak a hegyek, s reszkettek, mert ő ellenük haragra gerjedt. |
9 Ascendit fumus de naribus eius, et ignis de ore eius vorabat; carbones incensi sunt ab eo. | 9 Füst szállt fel orrából, emésztő tűz a szájából, égő parazsat lövellt magából. |
10 Et inclinavit caelos et descendit, et caligo sub pedibus eius. | 10 Lehajtotta az eget és leszállott, lába alatt ködhomály volt, |
11 Et ascendit super cherub et volavit et devolavit super pennas venti. | 11 haladt a kerubokon, s repült, a szél szárnyain siklott. |
12 Posuit tenebras in circuitu suo tabernaculum suum, tenebrosas aquas, nubes densissimas. | 12 Sátrat vont maga köré sötét fellegekből és vizet szitált az ég felhőiből. |
13 Prae fulgore in conspectu eius incensi sunt carbones ignis. | 13 A színe előtt levő fényességből tüzes parazsakat lövellt, |
14 Intonuit de caelo Dominus, et Excelsus dedit vocem suam. | 14 dörgött az Úr az égből, hallatta hangját a Fölséges, |
15 Misit sagittas et dissipavit eos, fulguravit fulmina et conturbavit eos. | 15 ellőtte nyilait, és szétszórta őket, villámait, és elemésztette ellenségeimet. |
16 Et apparuerunt effusiones maris, et revelata sunt fundamenta orbis ab increpatione Domini, ab inspiratione spiritus furoris eius. | 16 Láthatóvá lettek a tenger forrásai, feltárultak a világ alapjai, az Úr dübörgő szavától, haragja leheletének fúvásától. |
17 Misit de excelso et assumpsit me, traxit me de aquis multis; | 17 Lenyúlt a magasból, megfogott, nagy vizekből kihúzott, |
18 liberavit me ab inimico meo potentissimo, ab his, qui oderant me, qui robustiores me erant. | 18 megszabadított hatalmas ellenségeimtől, fölém kerekedett gyűlölőimtől. |
19 Praevenerunt me in die afflictionis meae, et factus est Dominus firmamentum meum; | 19 Elém jött nyomorúságom napján és erős támaszom lett az Úr, |
20 et eduxit me in latitudinem, liberavit me, quia complacui ei. | 20 kivezetett a szabad térre engem, megszabadított, mert kedvét lelte bennem. |
21 Retribuit mihi Dominus secundum iustitiam meam et secundum munditiam manuum mearum reddit mihi, | 21 Megfizetett nekem az Úr igaz voltom szerint, megjutalmazott kezem tisztasága szerint, |
22 quia custodivi vias Domini et non egi impie a Deo meo. | 22 mert az Úr útjait megőriztem, Istenemtől gonoszul el nem tértem; |
23 Omnia enim iudicia eius in conspectu meo, et a praeceptis eius non recessi; | 23 mert minden rendeletét szem előtt tartottam, parancsait magamtól el nem távolítottam, |
24 et fui immaculatus cum eo et custodivi me ab iniquitate mea. | 24 mert feddhetetlen voltam előtte s őrizkedtem, hogy vétkem ne legyen. |
25 Et retribuet mihi Dominus secundum iustitiam meam et secundum munditiam meam in conspectu oculorum suorum. | 25 Megfizetett nekem az Úr igaz voltom szerint, kezemnek előtte ismeretes tisztasága szerint. |
26 Cum sancto sanctus eris et cum viro innocente innocens eris; | 26 A szenthez szent vagy, a kitartóhoz kitartó, |
27 cum electo electus eris et cum perverso callidus eris. | 27 a választotthoz választott vagy, az ellenállóhoz ellenálló. |
28 Et populum pauperem salvum facies et oculos superborum humiliabis, | 28 A szegény népet megmented de megalázod szemeddel a kevélyeket. |
29 quia tu lucerna mea, Domine, et Deus meus illuminat tenebras meas. | 29 Bizony, te vagy, Uram, az én szövétnekem, te teszed, Uram, világossá sötétségem. |
30 In te enim aggrediar hostium turmas, in Deo meo transiliam murum. | 30 Bizony, általad futok, ha járom a hadat, Istenem által ugrom át a falat. |
31 Deus, immaculata via eius, eloquium Domini igne examinatum; scutum est omnium sperantium in se. | 31 Isten – szeplőtelen az ő útja, salaktalan az Úr szava, pajzsa ő minden benne bízónak. |
32 Quoniam quis est Deus praeter Dominum? Et quae rupes praeter Deum nostrum? | 32 Ki Isten az Úron kívül, ki erős a mi Istenünkön kívül? |
33 Deus, qui accinxit me fortitudine et complanavit perfectam viam meam, | 33 Ő az Isten, aki erővel övezett fel engem, és simává tette utamat teljesen, |
34 coaequans pedes meos cervis et super excelsa statuens me; | 34 lábamat szarvaséhoz hasonlóvá tette, s magaslataimra állított fel engem, |
35 docens manus meas ad proelium, et tendunt arcum aereum brachia mea. | 35 kezemet harcra tanította s karomat, mint ércíjat, felajzotta. |
36 Dedisti mihi clipeum salutis tuae, et exauditio tua magnificavit me. | 36 Mentő pajzsodat nyújtottad nekem s kegyességed naggyá tett engem. |
37 Dilatasti gressus meos subtus me, et non sunt infirmati tali mei. | 37 Kiszélesítetted alattam lépteimet s bokáim nem hagytak cserben. |
38 Persequebar inimicos meos et conterebam et non convertebar, donec consumerem eos. | 38 Űzőbe vettem ellenségeimet, s eltiportam, nem tértem vissza, amíg el nem pusztítottam, |
39 Consumpsi eos et confregi, ut non consurgerent: ceciderunt sub pedibus meis. | 39 elpusztítottam, s összetörtem, fel nem kelhetnek, a lábam alá estek. |
40 Accinxisti me fortitudine ad proelium, incurvasti insurgentes in me subtus me. | 40 Engem erővel öveztél fel a harcra, az ellenem állókat alám hajlítottad, |
41 Inimicos meos dedisti mihi dorsum, odientes me, et disperdidi eos. | 41 megszalasztottad ellenségeimet, gyűlölőimet, s elpusztítottam őket. |
42 Clamaverunt, et non erat qui salvaret, ad Dominum, et non exaudivit eos. | 42 Kiáltottak, s nem volt, aki őket megmentse, kiáltottak az Úrhoz, s figyelembe őket nem vette. |
43 Contrivi eos ut pulverem terrae, quasi lutum platearum comminui eos. | 43 Eltöröltem őket, mint a föld porát, széttiportam, széttapostam, mint az utca sarát. |
44 Salvasti me a contradictionibus populi mei, constituisti me in caput gentium. Populus, quem ignorabam, servit mihi, | 44 Népem ellenmondásaitól engem megmentettél, nemzetek fejéül engem megőriztél. Népek, amelyeket nem ismertem, szolgáimmá lettek. |
45 filii alieni blandiuntur mihi, auditu auris oboediunt mihi. | 45 Idegen fiak, ha szembe is szálltak velem, mihelyt fülük hallott rólam, engedelmeskedtek nekem. |
46 Filii alieni defluunt et contremiscunt ex arcibus suis. | 46 Mert elcsüggedtek az idegen fiak, s félelmükben összehúzódzkodtak. |
47 Vivit Dominus, et benedicta petra mea, et exaltetur Deus, petra salutis meae. | 47 Él az Úr, áldott légy Istenem, magasztaltassál erős Isten, aki megmentettél engem, |
48 Deus, qui das vindictas mihi et deicis populos sub me. | 48 Isten, aki bosszút engedtél állnom, és népeket vetettél alám, |
49 Qui educis me ab inimicis meis et ab insurgentibus in me elevas me; a viro iniquo liberas me. | 49 aki ellenségeim közül kiragadtál, az ellenem állók fölé juttattál s az erőszak emberétől megszabadítottál. |
50 Propterea confitebor tibi, Domine, in gentibus, et nomini tuo cantabo: | 50 Dicsérlek érte, Uram, a nemzetek között és dicséretet zengek nevednek, |
51 Magnificat salutes regis sui et facit misericordiam christo suo David et semini eius in sempiternum ”. | 51 ó, segítséget királyának bőséggel adó, felkentjével, Dáviddal és ivadékával mindörökké irgalmasságot gyakorló!« |