1 כי יש לכסף מוצא ומקום לזהב יזקו | 1 Van az ezüstnek lelőhelye, és helye az aranynak, ahol kimossák, |
2 ברזל מעפר יקח ואבן יצוק נחושה | 2 a vasat a földből hozzák elő, s a melegtől megolvadt kő érccé változik, |
3 קץ שם לחשך ולכל תכלית הוא חוקר אבן אפל וצלמות | 3 határt vet az ember a sötétségnek, és felkutatja mindennek a végét, a homály köveit és a halál árnyékát is. |
4 פרץ נחל מעם גר הנשכחים מני רגל דלו מאנוש נעו | 4 Tárnákat nyit idegen nép, leereszkedik oda, hová ember még nem tette lábát, és lebeg távol az emberektől. |
5 ארץ ממנה יצא לחם ותחתיה נהפך כמו אש | 5 A kenyértermő földet, tűzzel forgatja fel alul, |
6 מקום ספיר אבניה ועפרת זהב לו | 6 köveiben zafírt talál és porában arany van, |
7 נתיב לא ידעו עיט ולא שזפתו עין איה | 7 ösvényét madár nem ismeri, s a keselyű szeme ki nem fürkészi, |
8 לא הדריכהו בני שחץ לא עדה עליו שחל | 8 nem tapossák azt büszke vadak, nem jár azon oroszlán. |
9 בחלמיש שלח ידו הפך משרש הרים | 9 Ráteszi kezét a kemény sziklára, felforgatja a hegyek fenekét, |
10 בצורות יארים בקע וכל יקר ראתה עינו | 10 aknákat vág a sziklában, és a szeme mindenféle drágaságra mered, |
11 מבכי נהרות חבש ותעלמה יצא אור | 11 megvizsgálja a folyók fenekét és rejtett dolgokat hoz napvilágra. |
12 והחכמה מאין תמצא ואי זה מקום בינה | 12 De hol található a bölcsesség, és hol van az értelem lelőhelye? |
13 לא ידע אנוש ערכה ולא תמצא בארץ החיים | 13 Ember a hozzá vivő utat nem ismeri, és nem lehet azt az élők földjén megtalálni. |
14 תהום אמר לא בי היא וים אמר אין עמדי | 14 A mélység mondja: ‘Nincsen bennem!’ S a tenger így szól: ‘Nincsen nálam!’ |
15 לא יתן סגור תחתיה ולא ישקל כסף מחירה | 15 Nem lehet azt megszerezni színarannyal, nem lehet árát lemérni ezüstben; |
16 לא תסלה בכתם אופיר בשהם יקר וספיר | 16 nem lehet hasonlítani India festett szöveteihez, sem a szárdonix drágakövéhez, sem a zafírhoz; |
17 לא יערכנה זהב וזכוכית ותמורתה כלי פז | 17 nem ér fel vele sem arany, sem üveg, nem lehet becserélni arany holmiért. |
18 ראמות וגביש לא יזכר ומשך חכמה מפנינים | 18 Ne említsék mellette a korállt meg a kristályt; a bölcsesség birtoka többet ér a gyöngynél! |
19 לא יערכנה פטדת כוש בכתם טהור לא תסלה | 19 Nem ér fel vele Kús topáza, értékesebb a legtisztább festéknél. |
20 והחכמה מאין תבוא ואי זה מקום בינה | 20 Honnan jő tehát a bölcsesség? hol van az értelem lelőhelye? |
21 ונעלמה מעיני כל חי ומעוף השמים נסתרה | 21 El van az rejtve minden élő szeme elől, az ég madarai sem tudják. |
22 אבדון ומות אמרו באזנינו שמענו שמעה | 22 Az Enyészet és a Halál mondják: ‘Csak hallomásból tudunk róla!’ |
23 אלהים הבין דרכה והוא ידע את מקומה | 23 Isten tudja a hozzá vivő utat és ő ismeri lelőhelyét, |
24 כי הוא לקצות הארץ יביט תחת כל השמים יראה | 24 mert belátja ő a világ határait, és szemlél mindent az ég alatt. |
25 לעשות לרוח משקל ומים תכן במדה | 25 Amikor a szeleknek súlyt adott s a vizeket kimérte mértékkel, |
26 בעשתו למטר חק ודרך לחזיז קלות | 26 amikor az esőnek törvényt szabott s utat a csattogó villámnak: |
27 אז ראה ויספרה הכינה וגם חקרה | 27 akkor látta s megszámlálta, odaállította s megvizsgálta. |
28 ויאמר לאדם הן יראת אדני היא חכמה וסור מרע בינה | 28 Az embernek pedig mondta: ‘Íme, az Úr félelme: ez a bölcsesség, s a gonosztól távozni: ez az értelem.’« |