A példabeszédek könyve 8

KÁLDI-NEOVULGÁTA	BIBBIA VOLGARE
1 Nem hív-e a bölcsesség, nem hallatja-e szavát az okosság?	1 E come? non clama frequentemente la sapienza, e grida la prudenza?
2 Odaáll a legmagasabb, kiemelkedő ormokra, az útszélre, oda, ahol ösvények találkoznak,	2 (data da Dio a Moisè nel monte). La qual sta in mezzo delle vie,
3 a város kapui mellett, s a bejáratnál így kiált fennhangon:	3 appresso le porte della città, (per che la legge è manifesta negli luoghi pubblici); la qual grida in quelle, e dice:
4 »Hozzátok beszélek, férfiak! Az emberek fiaihoz szól szavam!	4 O generazione umana, a voi sollecitamente clamo, e la mia voce a voi si drizza.
5 Értsetek okos szót, ti balgák, kapjatok észbe, ti dőrék!	5 O ignoranti, (venite che vi) voglio (ammaestrarvi e) farvi astuti (acciò voi sappiate difendervi dal male); e voi, insipienti, voltate il cuor vostro alle mie parole.
6 Hallgassatok meg, mert kiváló dolgokról beszélek, és igazságra nyílnak ajkaim,	6 Uditemi, per che io ho a parlare di cose grandi (e magne); e le mie labbra s'apriranno a predicarvi cose rette.
7 mert szám igazságot beszél, és ajkam a gonoszt utálja.	7 E sì vi parlerò cose vere, le quali ho per avanti pensato, le quali saranno a detestazione degli empii.
8 Minden szavam igazság, nincs abban hamis, nincs csűrés-csavarás.	8 Tutti i miei parlari sono giusti; e in loro non è alcuna sentenza prava nè perversa.
9 Világosak azok az okosaknak, és egyenesek azoknak, akik meglelték a tudományt.	9 I miei parlari sono retti agli uomini intelligenti, e giusti agli uomini scientifici.
10 Intelmemet vegyétek, és ne az ezüstöt, és tudást válasszatok inkább, mint aranyat,	10 Accettate il mio ammaestramento, e non pecunia; eleggetevi più presto dottrina, che auro.
11 mert becsesebb a bölcsesség minden drágaságnál, és nincs hozzá fogható kívánatos dolog.«	11 Per che è migliore la sapienza di tutte le preziosissime ricchezze; e tutto quello si puote desiderare non è da esser comparato a lei.
12 Én, a bölcsesség, ott lakom az eszességben, és vagyok jelen az értelmes gondolatokban.	12 Io, sapienza, abito nel consiglio (cioè in quelli che volontieri consenteno agli ammaestramenti degli uomini buoni); e io son presente agli uomini (discreti ed) eruditi, disponendo di loro cogitazioni (e opere).
13 Az Úr félelme gyűlöli a gonoszságot, utálja a dölyföt, a kevélységet, a gonoszság útját és a hamis szájat.	13 Lo timor del Signore ha odio al male; io escomunico la arroganza e la superbia, tutte le vie (manifeste) degli uomini pravi, e tutti gli uomini bilingui (e duplici).
14 Enyém a tanács, az igazságosság, enyém az okosság, enyém az erő!	14 Mio è il consiglio e la equità (e sanza me non vi puote essere), mia è la prudenza, mia è la fortezza.
15 Általam uralkodnak a királyok, és tesznek igazságot a törvényhozók.	15 Per me regnano i re (quanto al consiglio); per me i conditori (e componitori) delle leggi cognoscono quello è giusto (quanto alla equitate).
16 Általam kormányoznak az uralkodók, és ítélkeznek a hatalmasok.	16 Per me i principi comandano (e òrdinano quanto alla prudenza); per me i potenti cognoscono la giustizia (quanto alla fortezza, e pugnano per lei).
17 Szeretem azokat, akik szeretnek engem, akik virradatkor keresnek, meg is találnak.	17 Io quegli che mi amano, amo; e se nella gioventute sua mi cercheranno, mi troveranno.
18 Nálam van a gazdagság és a pompa, a tisztes vagyon, a becsületesség.	18 Apresso a me sono le divizie e la gloria, e le ricchezze trapassanti ogni cosa temporale, e la giustizia.
19 Jobb a gyümölcsöm aranynál és drágakőnél, s javaim többet érnek a színezüstnél.	19 Egli è migliore il mio frutto (il qual è vita eterna), che l'oro e le pietre preziose; e le mie virtù (le quali io do) sono migliori dell' argento eletto.
20 Az igazság útjain járok, a jog ösvényei közepén,	20 Io men vo per le vie della giustizia, e nel mezzo de' sentieri del giudicio,
21 hogy gazdaggá tegyem azokat, akik szeretnek engem, és megtöltsem kincsesházaikat.	21 acciò ch' io facci ricchi quegli mi amano (de' doni spirituali), e i loro tesauri (che sono le potenze dell' anima nostra) riempia (di diverse grazie).
22 Az Úr szerzett engem útjai elején, kezdetben, mielőtt bármit is alkotott.	22 Il Signore ha posseduto me (sapienza, cioè generato) in lo principio delle sue creature, avanti fusse fatto alcuna cosa.
23 Öröktől fogva rendelt engem, ősidők óta, még a föld előtt.	23 Ab eterno son ordinata (cioè generata) inanzi ogni tempo, inanzi fusse fatta la terra.
24 Nem voltak még tengerek, én már fogantattam, még nem törtek elő a vízben dús források,	24 Non erano anco (produtti) gli abissi, e io era concetta; e anco i fonti delle acque non erano creati;
25 még nem álltak a hegyek súlyos tömegükben, a halmok előtt születtem.	25 nè i monti fondati; avanti fusse produtto alcuno colle, io era parturita;
26 Még nem teremtette meg a földet és a folyókat és a földkerekség sarkait,	26 anco la terra non era fatta, nè i fiumi, nè i cardini del mondo.
27 amikor az eget felállította, már ott voltam, amikor biztos törvénnyel kört vont a mélység színe fölé.	27 Quando sì facea i cieli, eravi presente; quando chiudeva il mare di certo termine;
28 Amikor a fellegeket odafenn megerősítette, és kimérte a vízforrásokat.	28 quando facea il cielo empireo, quando ponea il termine ai fonti dell' acque;
29 Amikor a tengert körülvette határával, és törvényt szabott a vizeknek, hogy át ne hágják határaikat. Amikor a föld alapjait megvetette,	29 quando circondava il mare, ponendovi il termine suo alle acque, le quali non passassero li suoi confini; quando ponea la terra come fondamento;
30 ott voltam mellette, mindent elrendeztem, és gyönyörködtem nap nap után, színe előtt játszadoztam mindenkor.	30 con lui era, componendo tutte le cose; e sì mi dilettava eternalmente, facendo festa con lui ogni tempo (cioè sempre),
31 Játszadoztam a földje kerekségén, és gyönyörűség volt nekem az emberek fiai között lenni.	31 rallegrandomi di tutte le cose create; e le mie delizie fossero con i figliuoli degli uomini, (per che Iddio abita in noi per grazia).
32 Most pedig, gyermekeim, hallgassatok rám! Boldogok, akik megtartják útjaimat!	32 Allora, figliuoli, udite me: beati quegli che custodiscono le mie vie.
33 Hallgassátok az intést, legyetek bölcsek, és el ne vessétek azt magatoktól!	33 Audite l'ammaestramento mio, e siate savii, e non vogliate rimuoverlo da voi.
34 Boldog az ember, aki hallgat rám, aki ajtómnál virraszt naponta, és őrzi ajtóm félfáját,	34 Beato quello uomo, il qual mi aude, il qual vigila ogni di dinanzi alle mie porte (le quali sono la scrittura santa), e sta con diligenza alli sustentacoli della mia porta (i quali sono i predicatori).
35 mert aki engem megtalál, életet talál, és üdvöt nyer az Úrtól.	35 Quegli mi troveranno [troveranno] la vita, e acquisteranno la salute in el Signore (cioè vita eterna).
36 Aki azonban ellenem vét, a saját lelkének árt, mindenki, aki gyűlöl engem, a halált kedveli!	36 Quegli che peccheranno contra a me, offenderanno l' anima sua. Tutti quelli m' hanno odiato, amano la morte (eterna).