Livre des Psaumes 52

JERUSALEM	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 Du maître de chant. Poème. De David.	1 A karvezetőnek. Maszkíl Dávidtól,
2 Quand Doëg l'Edomite vint avertir Saül en lui disant: "David est entré dans la maison d'Ahimélek."	2 amikor az edomi Dóeg elment Saulhoz és hírül adta neki: »Dávid Ahimelek házába ment be.«
3 Pourquoi te prévaloir du mal, héros d'infamie, tout le jour	3 Mit kérkedsz a gonoszsággal, aki hatalmas vagy az igazságtalanságban?
4 ruminer le crime? Ta langue est un rasoir effilé, artisan d'imposture.	4 Álnokságot tervelsz egész nap, nyelved, mint az éles borotva, és gonoszságot művelsz.
5 Tu aimes mieux le mal que le bien, le mensonge que la justice;	5 Jobban szereted a rosszat, mint a jót, hazugságot szívesebben szólsz, mint igazat.
6 tu aimes toute parole qui dévore, langue d'imposture.	6 Szeretsz minden ártó beszédet, te álnok nyelv!
7 C'est pourquoi Dieu t'écrasera, te détruira jusqu'à la fin, t'arrachera de la tente, t'extirpera de la terredes vivants.	7 El is pusztít érte Isten végleg, hajlékodból kiköltöztet téged és kigyomlál, kitépi gyökeredet az élők földjéből.
8 Ils verront, les justes, ils craindront, ils se riront de lui:	8 Félve látják majd ezt az igazak, nevetnek rajta és ezt mondják:
9 "Le voilà, l'homme qui n'a pas mis en Dieu sa forteresse, mais se fiait au nombre de ses biens, sefaisait fort de son crime! "	9 »Így jár az az ember, aki nem Istent választotta segítőjének, hanem gazdagsága sokaságában bízott, és felfuvalkodott hiúságában.«
10 Et moi, comme un olivier verdoyant dans la maison de Dieu, je compte sur l'amour de Dieutoujours et à jamais.	10 Én azonban olyan vagyok, mint a termékeny olajfa Isten házában, bízom Isten irgalmában, mindörökkön örökké.
11 Je veux te rendre grâce à jamais, car tu as agi, et j'espère ton nom, car il est bon, devant ceux quit'aiment.	11 Áldalak téged mindörökké, hogy így cselekszel; remélek nevedben, mert jó vagy Szentjeid színe előtt.