1 La sapienza costruisce la sua casa, la stoltezza con le proprie mani la distrugge. | 1 A bölcs nő felépíti házát, a balga pedig a felépültet is lebontja kezével. |
2 Chi cammina nella sua rettitudine ha il timor di Dio, chi perverte la sua strada lo disprezza. | 2 Az igaz úton járó, istenfélő embert lenézi az, aki gyalázatos úton halad. |
3 Nella bocca dello stolto c'è un germoglio di superbia, le labbra dei saggi li custodiscono. | 3 A balga szájában a kevélység vesszeje van, a bölcseket azonban ajkuk megóvja. |
4 Se non ci sono buoi la greppia è vuota, nella forza del giovenco c'è abbondanza di prodotti. | 4 Ahol nincsen marha, üres a jászol, ahol sok a termés, ott nyilvánvaló az ökör ereje. |
5 Un testimonio verace non mentisce, un falso testimonio esala falsità. | 5 Igazságszerető tanú nem hazudik, a hamis tanú azonban ontja a hazugságot. |
6 Cerca la sapienza l'insolente, ma invano, per l'intelligente, la sapienza è cosa facile. | 6 Az arcátlan keresi a bölcsességet, de meg nem találja, az okosnak azonban a tudás könnyű. |
7 Guarda di star lontano dall'insipiente, perché non vi troverai labbra sapienti. | 7 Lépj a balga ember elé, és nem ismeri fel az okos ajkat! |
8 Chi è prudente studia bene la sua strada, ma la follia degli stolti è sbandamento. | 8 A tapasztalt ember bölcsessége: vigyázni az útjára, a balgákat pedig bolondságuk tévútra vezeti. |
9 Nelle tende degli insolenti c'è il castigo, nelle case dei giusti c'è la grazia. | 9 Az ostoba csúfot űz a bűnből, az igazak között pedig kegyelem lakozik. |
10 Conosce il cuore la sua propria amarezza e alla sua gioia non s'associa l'estraneo. | 10 Amely szív ismeri saját bánatát, annak örömébe nem vegyül hivalkodás. |
11 La casa degli empi sarà abbattuta, la tenda dei giusti fiorirà. | 11 A gonoszok háza elpusztul, az igazak sátra pedig virul. |
12 Una strada agli occhi dell'uomo par diritta, all'altra estremità però c'è un trabocchetto. | 12 Van út, amely az ember előtt helyesnek látszik, de a vége halálba vezet. |
13 Perfino nel riso il cuore si rattrista e la gioia stessa finisce nell'afflizione. | 13 Móka közben is fájhat a szív, s az öröm vége búslakodás lehet. |
14 Delle sue vie si sazia il traviato, ma l'uomo buono delle sue azioni. | 14 Az esztelen jóllakik útjával, éppúgy a jámbor is azzal, amit cselekedett. |
15 L'ingenuo crede ad ogni parola, chi è prudente veglia sui suoi passi. | 15 Az együgyű minden beszédnek hitelt ad, az élelmes azonban megfontolja lépteit. Az álnok fiú semmi jót nem várhat, az okos szolga tetteit azonban szerencse kíséri, és útja egyenes lesz. |
16 Il saggio teme e sfugge il male, lo stolto va avanti e sta tranquillo. | 16 A bölcs fél és kerüli a rosszat, a balga pedig nemtörődöm és elbizakodott. |
17 Chi è pronto all'ira commette ogni stoltezza e l'uomo tenebroso attira l'odio. | 17 A türelmetlen balgaságot művel, az ármánykodó pedig gyűlöletes. |
18 Gli ingenui hanno in sorte la stoltezza, gli accorti invece si adornano di scienza. | 18 Az együgyűeknek balgaság a birtokrészük, a tapasztaltak pedig bölcsességgel koronázzák magukat. |
19 I cattivi si inchineranno ai buoni e gli empi davanti alle porte dei giusti. | 19 A gonoszok meghajolnak majd a jók előtt, s az istentelenek az igazak kapuja előtt. |
20 Il povero è odiato anche dal suo simile, ma gli amici del ricco sono molti. | 20 A szegény még barátjának sem kell, a gazdagot ellenben sokan kedvelik. |
21 Chi disprezza il suo prossimo fa peccato, ma chi ha pietà dei miseri è beato. | 21 Aki megveti szűkölködő társát, vétkezik, de boldog, aki a szegényen megkönyörül! Aki hisz az Úrban, szereti az irgalmasságot. |
22 Non traviano forse gli artefici del male? Benevolenza e fedeltà a chi fa il bene. | 22 Akik gonoszt cselekszenek, tévelyegnek, az irgalom és igazság azonban jót terem. |
23 In ogni fatica c'è guadagno, solo la parola delle labbra porta all'indigenza. | 23 Minden fáradságnak megvan az eredménye, de az üres szóbeszéd csak ínségre vezet. |
24 Corona dei saggi è la loro ricchezza, diadema degli stolti è la stoltezza. | 24 A bölcsek koronája a gazdagságuk, a balgák koszorúja a bolondságuk. |
25 Un testimonio veritiero salva molti, chi dice menzogne è una rovina. | 25 A megbízható tanú életet ment, a csalárd pedig hazugságot kohol. |
26 Nel timore del Signore c'è un sicuro rifugio e per i suoi figli egli è riparo. | 26 Az Úr félelmében van az erős bizodalma, és fiainak ő lesz a reménye. |
27 Il timore del Signore è sorgente di vita per sfuggire ai lacci della morte. | 27 Az Úr félelme élet forrása, amely halálos csapdától távol tart. |
28 L'onore del re sta nella moltitudine del popolo, carenza di popolo è rovina del principe. | 28 A király díszére válik, ha népe számos, a nép hiánya a fejedelem romlása. |
29 Chi è lento alla collera ha molta intelligenza, chi è facile a infiammarsi mostra stoltezza. | 29 Aki türtőzteti magát, annak nagy a belátása, aki pedig hirtelen, mutatja nagy balgaságát. |
30 Vita dei corpi è un cuore benigno, l'invidia è tarlo delle ossa. | 30 A nyugodt kedély a testnek is épség, a szenvedély azonban szú a csontban. |
31 Chi opprime il povero disonora il suo Creatore, lo glorifica chi ha pietà dell'umile. | 31 Aki elnyomja a szegényt, gyalázattal illeti annak Teremtőjét, de tiszteletben tartja őt, aki megszánja a szűkölködőt. |
32 Dalla sua malizia è rovinato l'empio, ma pur nella sua morte il giusto è fiducioso. | 32 A bűnös elbukik gonoszságában, az igaz pedig még halálában is bizakodik. |
33 Nel cuore intelligente risiede la sapienza, ma non si conoscerà nel seno degli stolti. | 33 Az okos szívében bölcsesség lakozik, és bármely tudatlant megtanít. |
34 La giustizia innalza una nazione, vergogna per i popoli è il peccato. | 34 Az erény magasra emeli a nemzetet, a bűn pedig szegényekké teszi a népeket. |
35 Il re si compiace d'un servo intelligente, la sua collera è per chi lo disonora. | 35 Az okos szolga kedves a királynál, a haszontalan pedig haragját viseli. |