A zsoltárok könyve 44

KÁLDI-NEOVULGÁTA	BIBBIA VOLGARE
1 A karvezetőnek. Maszkíl, Kóré fiaitól.	1 In fine, per quelli che saranno commutati, alli figliuoli di Core all' intelletto; [cantico] per il diletto.
2 Isten, tulajdon fülünkkel hallottuk, atyáink beszélték el nekünk, mit műveltél napjaikban, a hajdankor napjaiban.	2 Il cuore mio ha mandato fuori la buona parola; dico io le opere mie al re. (Ma) la lingua mia è calamo del scrittore, velocemente scrivendo.
3 Nemzeteket szórt szét kezed, őket pedig elültetted, népeket sanyargattál meg, őket pedig kiterjesztetted.	3 Tu sei bello di bellezza fra i figliuoli delli uomini; nelle tue labbra è sparta la grazia; però Iddio ti ha benedetto in eterno.
4 Nem kardjukkal szereztek országot, s nem karjuk juttatta diadalra őket, hanem a te jobbod, a te karod, s arcod ragyogása, mert bennük lelted kedvedet.	4 Accingiti col tuo coltello sopra le tue reni, potentissimamente.
5 Te vagy az én királyom és Istenem, te küldesz segítséget Jákobnak.	5 Per la tua qualità e bellezza attendi, va prosperamente, e regna per la verità e mansuetudine e giustizia; mirabilmente ti difenderà la tua destra.
6 Általad ökleljük ellenségeinket, neveddel tiporjuk le támadóinkat.	6 Le tue sagitte sono acute; i popoli caderanno sotto di te, in li cuori de' nemici del re.
7 Mert nem az íjamban bízom, nem a kardom hoz szabadulást nekem.	7 Iddio, la tua sedia è IN SECULUM SECULI; la bacchetta del tuo regno è bacchetta di direzione.
8 Sanyargatóinktól te mentesz meg minket, és te szégyeníted meg gyűlölőinket.	8 Tu amasti la giustizia, e odiasti la iniquità; però ha te unto il Dio, Dio tuo, con l'olio della letizia fra i tuoi consorti.
9 Mindennap Istenben dicsekszünk, és a te nevedet magasztaljuk mindörökké.	9 Dalle case di avolio nelle tue vestimenta viene la mirra, la gomma odorifera e la cassia.
10 De most elvetettél és szégyenben hagytál minket, nem vonultál ki seregeinkkel, ó Isten.	10 Per le quali te delettorono le figliuole de' re nel tuo onore. Stette la regina alla tua parte destra nel vestito aurato, circondata da varietà.
11 Megfutamítottál ellenségeink előtt, és gyűlölőink fosztogatnak minket.	11 Audi, figliuola, e vedi e inclina la tua orecchia; e dimentica il tuo popolo, e la casa del tuo padre.
12 Vágójuhok gyanánt odaadtál minket, szétszórtál a nemzetek között.	12 E il re desiderarà la tua bellezza; per che egli è il tuo Signore Iddio, e adoreranno quello.
13 Népedet ár nélkül eladtad, nem lettél gazdagabb a cserével.	13 E gli figliuoli di Tiro deprecaranno il tuo volto cogli doni; tutte le orecchie del popolo.
14 Kiszolgáltattál szomszédaink gyalázásának, azok nevetésének és gúnyolódásának, akik körülöttünk laknak.	14 Ogni sua gloria è alla figliuola del re dalla parte di dentro; in le fimbrie auree
15 Példabeszédül vetettél minket a nemzeteknek, fejüket csóválgatják fölöttünk a népek.	15 vestita dintorno di varietà. Al re saranno menate le vergini dopo quella; le sue prossime a te saranno portate.
16 Egész nap szemem előtt van szégyenem, s arcom gyalázata elborít engem,	16 Porteransi con letizia e allegrezza; saranno menate nel tempio del re.
17 hogy gúnyolódót és szidalmazót kell hallanom, ellenséget és üldözőt kell látnom.	17 A te sono nasciuti gli figliuoli per i tuoi padri; ordineràgli principi sopra ogni terra.
18 Mindez ránk szakadt, pedig mi nem feledtünk el téged, nem szegtük meg szövetségedet.
19 Szívünk nem fordult el tőled, és nem tértek el ösvényeink a te utaidtól,
20 noha kiűztél minket a sakálok helyére, és beborítottál minket a halál árnyékával.
21 Ha Istenünk nevét elfeledtük volna, ha más istenek felé tártuk volna kezünket,
22 nemde számonkérné azt Isten? Hiszen ő ismeri a szív rejtekeit.
23 Ámde minket mindenkor teérted gyilkolnak, és levágásra szánt juhoknak tartanak.
24 Ébredj fel, miért alszol, Uram? Ébredj fel, ne taszíts el végleg!
25 Miért fordítod el arcodat, s felejted el ínségünket és szorongatásunkat?
26 Hisz lelkünk a porba hanyatlott, testünk a földhöz tapadt. Kelj, Uram, segítségünkre, és irgalmadban válts meg minket!