| 1 Y desde allí se marchó a Judea y a Transjordania; otra vez se le fue reuniendo gente por el camino y según su costumbre les enseñaba. | 1 Ezután elindult onnan, és a Jordán túlsó partján Júdea határába ment. Újból tömeg gyülekezett hozzá, ő pedig szokása szerint ismét tanította őket. |
| 2 Acercándose unos fariseos, le preguntaban para ponerlo a prueba: «¿Le es lícito al hombre repudiar a su mujer?». | 2 A farizeusok odajárultak hozzá, s hogy próbára tegyék, megkérdezték tőle: »Szabad-e a férfinak elbocsátani a feleségét?« |
| 3 Él les replicó: «¿Qué os ha mandado Moisés?». | 3 Ő így felelt nekik: »Mit parancsolt nektek Mózes?« |
| 4 Contestaron: «Moisés permitió escribir el acta de divorcio y repudiarla». | 4 Erre azt mondták: »Mózes megengedte, hogy válólevelet írjunk és elbocsássuk« . |
| 5 Jesús les dijo: «Por la dureza de vuestro corazón dejó escrito Moisés este precepto. | 5 Erre Jézus azt válaszolta nekik: »A ti keményszívűségetek miatt írta nektek e parancsot. |
| 6 Pero al principio de la creación Dios los creó hombre y mujer. | 6 A teremtés kezdetén azonban Isten férfivá és nővé alkotta őket . |
| 7 Por eso dejará el hombre a su padre y a su madre, se unirá a su mujer | 7 Ezért az ember elhagyja apját és anyját, a feleségéhez ragaszkodik, |
| 8 y serán los dos una sola carne. De modo que ya no son dos, sino una sola carne. | 8 és a kettő egy testté lesz . Így már nem ketten vannak, hanem egy test. |
| 9 Pues lo que Dios ha unido, que no lo separe el hombre». | 9 Amit tehát Isten egybekötött, azt ember szét ne válassza!« |
| 10 En casa, los discípulos volvieron a preguntarle sobre lo mismo. | 10 Odahaza a tanítványai ismét megkérdezték őt erről a dologról. |
| 11 Él les dijo: «Si uno repudia a su mujer y se casa con otra, comete adulterio contra la primera. | 11 Azt felelte nekik: »Aki elbocsátja a feleségét és másikat vesz, házasságtöréssel vét ellene. |
| 12 Y si ella repudia a su marido y se casa con otro, comete adulterio». | 12 És ha az asszony elhagyja férjét és máshoz megy, házasságot tör.« |
| 13 Acercaban a Jesús niños para que los tocara, pero los discípulos los regañaban. | 13 Ekkor kisgyermekeket vittek hozzá, hogy érintse meg őket; de a tanítványok elkergették azokat, akik hozták őket. |
| 14 Al verlo, Jesús se enfadó y les dijo: «Dejad que los niños se acerquen a mí: no se lo impidáis, pues de los que son como ellos es el reino de Dios. | 14 Ezt látva Jézus haragra gerjedt, és azt mondta nekik: »Engedjétek hozzám jönni a kisgyerekeket, és ne akadályozzátok őket, mert ilyeneké az Isten országa. |
| 15 En verdad os digo que quien no reciba el reino de Dios como un niño, no entrará en él». | 15 Bizony, mondom nektek: aki nem fogadja Isten országát úgy, mint a kisgyermek, nem megy be oda.« |
| 16 Y tomándolos en brazos los bendecía imponiéndoles las manos. | 16 Azután karjaiba vette őket, rájuk tette a kezét, és megáldotta őket. |
| 17 Cuando salía Jesús al camino, se le acercó uno corriendo, se arrodilló ante él y le preguntó: «Maestro bueno, ¿qué haré para heredar la vida eterna?». | 17 Amikor kiment az útra, odafutott hozzá valaki, térdreesett előtte és megkérdezte: »Jó Mester! Mit tegyek, hogy elnyerjem az örök életet?« |
| 18 Jesús le contestó: «¿Por qué me llamas bueno? No hay nadie bueno más que Dios. | 18 Jézus erre azt mondta neki: »Miért mondasz engem jónak? Senki sem jó, csak egyedül az Isten. |
| 19 Ya sabes los mandamientos: no matarás, no cometerás adulterio, no robarás, no darás falso testimonio, no estafarás, honra a tu padre y a tu madre». | 19 Ismered a parancsokat: Ne ölj, ne törj házasságot, ne lopj, hamisan ne tanúskodj, ne csalj, tiszteld apádat és anyádat!« |
| 20 Él replicó: «Maestro, todo eso lo he cumplido desde mi juventud». | 20 Az illető azt felelte neki: »Mester! Ezeket mind megtartottam ifjúságom óta.« |
| 21 Jesús se quedó mirándolo, lo amó y le dijo: «Una cosa te falta: anda, vende lo que tienes, dáselo a los pobres, así tendrás un tesoro en el cielo, y luego ven y sígueme». | 21 Akkor Jézus rátekintett, megkedvelte őt, és azt mondta neki: »Egynek vagy még híjával: menj, add el, amid van, s add a szegényeknek, akkor kincsed lesz a mennyben. Azután jöjj, kövess engem!« |
| 22 A estas palabras, él frunció el ceño y se marchó triste porque era muy rico. | 22 Erre a szóra az elkomorult és szomorúan távozott, mert nagy vagyona volt. |
| 23 Jesús, mirando alrededor, dijo a sus discípulos: «¡Qué difícil les será entrar en el reino de Dios a los que tienen riquezas!». | 23 Jézus pedig körültekintett és azt mondta tanítványainak: »Milyen nehezen jutnak Isten országába azok, akiknek vagyonuk van!« |
| 24 Los discípulos quedaron sorprendidos de estas palabras. Pero Jesús añadió: «Hijos, ¡qué difícil es entrar en el reino de Dios! | 24 A tanítványok csodálkoztak szavain. Jézus pedig újra megszólalt, és ezt mondta nekik: »Gyermekeim! Bizony, nagyon nehéz az Isten országába bejutni! |
| 25 Más fácil le es a un camello pasar por el ojo de una aguja, que a un rico entrar en el reino de Dios». | 25 Könnyebb a tevének átmenni a tű fokán, mint a gazdagnak bemenni az Isten országába.« |
| 26 Ellos se espantaron y comentaban: «Entonces, ¿quién puede salvarse?». | 26 Azok erre még jobban csodálkoztak, és egymást kérdezgették: »Akkor hát ki üdvözülhet?« |
| 27 Jesús se les quedó mirando y les dijo: «Es imposible para los hombres, no para Dios. Dios lo puede todo». | 27 Jézus azonban rájuk tekintett és így szólt: »Embereknek lehetetlen ez, de Istennek nem; mert Istennek minden lehetséges« . |
| 28 Pedro se puso a decirle: «Ya ves que nosotros lo hemos dejado todo y te hemos seguido». | 28 Ekkor megszólalt Péter: »Íme, mi elhagytunk mindent és követtünk téged!« |
| 29 Jesús dijo: «En verdad os digo que no hay nadie que haya dejado casa, o hermanos o hermanas, o madre o padre, o hijos o tierras, por mí y por el Evangelio, | 29 Jézus azt felelte: »Bizony, mondom nektek: mindenki, aki elhagyta házát vagy testvéreit, nővéreit vagy apját, anyját, a gyermekeit, vagy földjeit értem és az evangéliumért, |
| 30 que no reciba ahora, en este tiempo, cien veces más —casas y hermanos y hermanas y madres e hijos y tierras, con persecuciones— y en la edad futura, vida eterna. | 30 százannyit kap már most, ebben a világban: házakat, testvéreket, nővéreket, anyákat, gyermekeket és földeket, bár üldözések között; az eljövendő világban pedig az örök életet. |
| 31 Muchos primeros serán últimos, y muchos últimos primeros». | 31 Sokan lesznek elsőkből utolsók, és utolsókból elsők.« |
| 32 Estaban subiendo por el camino hacia Jerusalén y Jesús iba delante de ellos; ellos estaban sorprendidos y los que lo seguían tenían miedo. Él tomó aparte otra vez a los Doce y empezó a decirles lo que le iba a suceder: | 32 Mikor úton voltak, hogy fölmenjenek Jeruzsálembe, Jézus előttük haladt. Az emberek megcsodálták, tanítványai pedig aggódva követték. Ekkor újra maga mellé vette a tizenkettőt, és elkezdett nekik beszélni mindarról, ami rá vár: |
| 33 «Mirad, estamos subiendo a Jerusalén, y el Hijo del hombre va a ser entregado a los sumos sacerdotes y a los escribas; lo condenarán a muerte y lo entregarán a los gentiles, | 33 »Íme, fölmegyünk Jeruzsálembe, és az Emberfiát át fogják adni a főpapoknak és az írástudóknak. Halálra ítélik őt, és átadják a pogányoknak. |
| 34 se burlarán de él, le escupirán, lo azotarán y lo matarán; y a los tres días resucitará». | 34 Kicsúfolják, leköpdösik, megostorozzák és megölik; de harmadnapra föltámad.« |
| 35 Se le acercaron los hijos de Zebedeo, Santiago y Juan, y le dijeron: «Maestro, queremos que nos hagas lo que te vamos a pedir». | 35 Ekkor eléje járultak Zebedeus fiai, Jakab és János, és így szóltak: »Mester! Azt szeretnénk, hogy amit kérünk, tedd meg nekünk.« |
| 36 Les preguntó: «¿Qué queréis que haga por vosotros?». | 36 Ő megkérdezte tőlük: »Mit akartok, hogy megtegyek nektek?« |
| 37 Contestaron: «Concédenos sentarnos en tu gloria uno a tu derecha y otro a tu izquierda». | 37 Azt felelték: »Tedd meg nekünk, hogy egyikünk a jobbodon, másikunk pedig a bal oldaladon ülhessen a te dicsőségedben.« |
| 38 Jesús replicó: «No sabéis lo que pedís, ¿podéis beber el cáliz que yo he de beber, o bautizaros con el bautismo con que yo me voy a bautizar?». | 38 Jézus erre azt mondta nekik: »Nem tudjátok, mit kértek. Tudtok-e inni a kehelyből, amelyből én iszom? Vagy meg tudtok-e keresztelkedni a keresztséggel, amellyel én megkeresztelkedem?« |
| 39 Contestaron: «Podemos». Jesús les dijo: «El cáliz que yo voy a beber lo beberéis, y seréis bautizados con el bautismo con que yo me voy a bautizar, | 39 Ők azt felelték neki: »Meg tudunk.« Ekkor Jézus azt mondta nekik: »A kehelyből, amelyből én iszom, inni fogtok ugyan, és a keresztséggel, amellyel én megkeresztelkedem, ti is meg fogtok keresztelkedni. |
| 40 pero el sentarse a mi derecha o a mi izquierda no me toca a mí concederlo, sino que es para quienes está reservado». | 40 De azt megadni, hogy a jobbomon vagy a balomon ki üljön, az nem az én dolgom. Az azoké lesz, akiknek készítették.« |
| 41 Los otros diez, al oír aquello, se indignaron contra Santiago y Juan. | 41 Amikor a tíz meghallotta ezt, haragudni kezdtek Jakabra és Jánosra. |
| 42 Jesús, llamándolos, les dijo: «Sabéis que los que son reconocidos como jefes de los pueblos los tiranizan, y que los grandes los oprimen. | 42 Jézus azonban magához hívta őket, és azt mondta nekik: »Tudjátok, hogy akiket a nemzetek fejedelmeknek tekintenek, azok uralkodnak rajtuk, és a nagyok hatalmaskodnak felettük. |
| 43 No será así entre vosotros: el que quiera ser grande entre vosotros, que sea vuestro servidor; | 43 Köztetek azonban ez nem így van, hanem aki nagy akar lenni, az legyen a szolgátok; |
| 44 y el que quiera ser primero, sea esclavo de todos. | 44 aki pedig első akar lenni köztetek, az a szolgája lesz mindenkinek. |
| 45 Porque el Hijo del hombre no ha venido a ser servido, sino a servir y dar su vida en rescate por muchos». | 45 Hiszen az Emberfia sem azért jött, hogy neki szolgáljanak, hanem hogy ő szolgáljon, és életét adja váltságul sokakért.« |
| 46 Y llegan a Jericó. Y al salir él con sus discípulos y bastante gente, un mendigo ciego, Bartimeo (el hijo de Timeo), estaba sentado al borde del camino pidiendo limosna. | 46 Ezután megérkeztek Jerikóba. Amikor kiment Jerikóból tanítványaival és a nagy sokasággal, a vak Bartímeus, Tímeus fia az útfélen ült és kéregetett. |
| 47 Al oír que era Jesús Nazareno, empezó a gritar: «Hijo de David, Jesús, ten compasión de mí». | 47 Amint meghallotta, hogy a Názáreti Jézus az, elkezdett kiáltozni: »Jézus, Dávid Fia! Könyörülj rajtam!« |
| 48 Muchos lo increpaban para que se callara. Pero él gritaba más: «Hijo de David, ten compasión de mí». | 48 Sokan leintették őt, hogy hallgasson. Ő azonban annál jobban kiáltozott: »Dávid Fia! Könyörülj rajtam!« |
| 49 Jesús se detuvo y dijo: «Llamadlo». Llamaron al ciego, diciéndole: «Ánimo, levántate, que te llama». | 49 Jézus megállt és megparancsolta, hogy hívják őt eléje. Erre odahívták a vakot, ezekkel a szavakkal: »Bízzál! Kelj föl, hív téged!« |
| 50 Soltó el manto, dio un salto y se acercó a Jesús. | 50 Mire az ledobta a felső ruháját, felugrott és odament hozzá. |
| 51 Jesús le dijo: «¿Qué quieres que te haga?». El ciego le contestó: «Rabbuní, que recobre la vista». | 51 Jézus megszólította és megkérdezte: »Mit akarsz, mit cselekedjek neked?« A vak azt felelte neki: »Mester! Hogy lássak!« |
| 52 Jesús le dijo: «Anda, tu fe te ha salvado». Y al momento recobró la vista y lo seguía por el camino. | 52 Jézus erre azt mondta neki: »Menj, a hited meggyógyított téged.« Erre azonnal látni kezdett, és követte őt az úton. |
