1 In seguito sorse Natan, il profeta dei tempi di David. | 1 Nátán próféta jött ezek után Dávid napjaiban. |
2 Come il grasso separato dalla carne, cosi David dai figli d'Israele. | 2 Mert amint a hájat elválasztják a hústól, úgy Dávid is kiválóbb volt Izrael fiainál. |
3 Egli scherzò coi leoni come cogli agnelli, e trattò gli orsi come agnelletti, nella sua gioventù. | 3 Oroszlánokkal úgy játszott, mint bárányokkal, és medvékkel úgy bánt, mint a juhok kisbárányaival. |
4 Non fu lui che uccise il gigante e tolse l'obbrobrio dalla nazione? | 4 Már ifjúkorában megölte az óriást, és elvette népéről a gyalázatot, |
5 Alzata la mano, col sasso della fionda abbattè l'orgoglio di Golia. | 5 amikor felemelte kezét, s a parittya kövével leütötte a gőgös Góliátot, |
6 Infatti invocò il Signore onnipotente, che diede alla sua destra di levar dal mondo un uomo forte in battaglia e di rialzare la gloria della sua nazione. | 6 mert segítségül hívta az Urat, a Mindenhatót, aki erőt adott jobbjának, hogy leterítse a bátor harcos férfit, és felmagasztalja népe szarvát. |
7 Così gli fece aver l'onore di diecimila, lo fece lodare nelle benedizioni del Signore, gli offerse la corona della gloria. | 7 Dicsővé tette őt ekként tízezer között, és magasztossá tette az Úr áldásaival, azzal, hogy felajánlotta neki a dicső koronát, |
8 Infatti da ogni parte schiacciò i nemici, estirpò i Filistei, nemici fino al presente, ne fiaccò la potenza per sempre. | 8 és letiporta az ellenséget körös-körül, kiirtotta az ellenséges filiszteusokat – mind a mai napig –, és letörte szarvukat örökre. |
9 In tutte le sue opere diede gloria al Santo, all'Eecelso con parole di lode. | 9 Minden tette után magasztalást zengett a Szentnek és Magasságbelinek dicsőítő szavakkal. |
10 Con tutto il suo cuore lodò il Signore ed amò Dio suo creatore, il quale l'aveva resopotente contro i nemici. | 10 Teljes szívéből dicsérte az Urat, szerette Istent, aki őt alkotta, és erőt adott neki az ellenséggel szemben. |
11 E collocò dei cantori davanti all'altare, e diede dolci melodie ai loro canti. | 11 Énekeseket állított fel az oltár előtt, és kellemes dallamokat énekeltetett velük. |
12 Diede solennità alla celebrazione delle feste e decoro alle ricorrenze dell'anno, finché visse, perchè lodassero il santo nome del Signore e magnificassero fin dal l'alba la santità di Dio. | 12 Fényt adott az ünnepségeknek, és szépekké tette az évenként visszatérő ünnepeket azzal, hogy magasztalták az Úr szent nevét, és már hajnalban dicsővé tették Isten szentélyét. |
13 Il Signore lo purificò dai suoi peccati e ne esaltò in eterno la potenza, e gli assicurò con patto il regno e il trono glorioso in Israele. | 13 Az Úr megtisztította őt bűneitől, és felmagasztalta szarvát örökre, neki adta a jogot a királyságra, és a dicső trónt Izraelben. |
14 Dopo di lui sorse il figliolo sapiente che in grazia di lui abbattè ogni potere dei nemici. | 14 Bölcs fiú következett utána, s őérte leverte az ellenség minden hatalmát. |
15 Salomone regnò in tempo di pace, e Dio gli rese soggetti tutti i nemici, affinchè egli edificasse un tempio al suo nome e preparasse un eterno santuario. Come fosti sapiente nella tua giovinezza! | 15 Békés időben uralkodott Salamon, mert Isten alávetette minden ellenségét, hogy házat építsen az ő nevének, és szentélyt készítsen örök időkre. Milyen bölcs voltál ifjú korodban! |
16 Tu fosti riempito come un fiume dalla sapienza, la tua anima ricoperse la terra, | 16 Mint a folyó, tele voltál bölcsességgel, elárasztottad a földet szellemeddel, |
17 con paragoni l'inondasti di enimmi; il tuo nome fu divulgato alle isole più remote, e fosti amato nella tua pace. | 17 és megtöltötted rejtélyes mondásokkal. Hírneved eljutott messze szigetekig, és kedvelt lettél békeszereteted miatt. |
18 Dei tuoi cantici, proverbi, paragoni, delle tue interpretazioni restò ammirata la terra. | 18 Énekeid, mondásaid, talányaid és megfejtéseid miatt megcsodáltak az országok. |
19 E cosi del nome del Signore Id dio che si appella Dio d'Israele. | 19 Elneveztek az Úr, az Isten nevéről, akit Izrael Istenének hívnak. |
20 Ammassasti l'oro come il rame e moltiplicasti l'argento come il piombo. | 20 Úgy gyűjtötted az aranyat, mint a sárgarezet, és úgy halmoztad az ezüstöt, mint az ólmot, |
21 Ma poi tu' piegasti i tuoi fianchi alle donne, asservisti (ad esse) il tuo corpo. | 21 de odaadtad ágyékodat asszonyoknak, és szabadjára éltél testeddel, |
22 E macchiasti la tua gloria, profanasti la tua stirpe, da attirare lo sdegno sui tuoi figli, eccitando la tua stoltezza, | 22 foltot ejtettél hírneveden, és meggyaláztad ivadékodat, haragot vontál gyermekeidre, és bánat követte balgaságodat, |
23 in modo da far dividere il regno e da fare uscire da Efraim un regno ribelle. | 23 mert birodalmad kettészakadt, Efraimból pedig pártütő ország lett. |
24 Ma Dio non dimenticherà la sua misericordia, non guasterà, non distruggerà l'opera sua, non schianterà dalle radici i discendenti del suo eletto, non farà finire la stirpe di colui che amò il Signore. | 24 De Isten mégsem hagy fel irgalmával, el nem emészti, tönkre nem teszi alkotásait, nem irtja ki gyökerestül kiválasztottja ivadékát, és nem pusztítja el annak nemzetségét, aki szerette az Urat. |
25 Concesse delle reliquie a Giacobbe e a David la sua stirpe. | 25 Maradékot hagy meg Jákobnak és Dávidnak gyökérhajtást belőle. Salamon pedig pihenőre tért atyáihoz, és maga után hagyta utódát: »a nép balgaságát«, Roboámot, aki híján volt az okosságnak, és elhidegítette magától a népet döntésével, aztán Jeroboámot, Nábát fiát, aki bűnbe vitte Izraelt, és bűnös útra térítette Efraimot. Bűneik nagyon gyarapodtak, a földjüktől nagyon messzire vitték őket, és mindenféle gonoszságra adták magukat, amíg csak el nem érte őket a megtorlás, és véget nem vetett minden bűnüknek. |
26 E Salomone morì coi suoi padri, | |
27 e lasciò dietro di sè, della sua stirpe la stoltezza della nazione, | |
28 uno senza prudenza, Roboamo. che col suo consiglio si alienò la nazione, | |
29 e Geroboamo figlio di Nabat che fece peccare Israele, e aprì ad Efraim la via del peccato. E dilagarono i loro numerosissimi peccati, | |
30 e li cacciarono molto lungi dalla loro terra. | |
31 Essi andarono in cerca d'ogni scelleratezza, finché non cadde sopra di loro la vendetta che pose fine a tutti i loro peccati. | |