Ruth 2

NEW JERUSALEM	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 Naomi had a kinsman on her husband's side, wel -to-do and of Elimelech's clan. His name was Boaz.	1 Volt pedig Noémi férjének, Elimeleknek egy rokona, aki hatalmas és igen gazdag ember volt; Boóznak hívták.
2 Ruth the Moabitess said to Naomi, 'Let me go into the fields and glean ears of corn in the footsteps ofsome man who will look on me with favour.' She replied, 'Go, daughter.'	2 A moábi Rút így szólt anyósához: »Ha parancsolod, elmegyek a mezőre, és összeszedem azokat a kalászokat, amelyek az aratók kezét elkerülik, ott, ahol hozzám irgalmas gazdának kegyére találok.« Noémi ezt válaszolta neki: »Menj csak, lányom!«
3 So she set out and went to glean in the fields behind the reapers. Chance led her to a plot of landbelonging to Boaz of Elimelech's clan.	3 Elment tehát, és összeszedegette a kalászokat az aratók után. Úgy esett azonban, hogy annak a mezőnek a Boóz nevű, Elimelek nemzetségéből való ember volt a gazdája.
4 Boaz, as it happened, had just come from Bethlehem. 'Yahweh be with you!' he said to the reapers.'Yahweh bless you!' they replied.	4 És ő íme, éppen akkor kijött Betlehemből. Köszöntötte az aratókat: »Az Úr legyen veletek!« Azok ezt felelték neki: »Áldjon meg az Úr!«
5 Boaz said to a servant of his who was in charge of the reapers, 'To whom does this young womanbelong?'	5 Boóz ezután megkérdezte az aratókra felügyelő legénytől: »Kié ez a lány?«
6 And the servant in charge of the reapers replied, 'The girl is the Moabitess, the one who came back withNaomi from the Plains of Moab.	6 Az ezt válaszolta: »Ez az a moábi asszony, aki Noémivel jött Moáb földjéről.
7 She said, "Please let me glean and pick up what fal s from the sheaves behind the reapers." Thus shecame, and here she stayed, with hardly a rest from morning until now.'	7 Kérte, hogy az aratók nyomában járva felszedhesse az elszórt kalászokat. Reggeltől egyfolytában itt van a mezőn, egy pillanatra sem tért be a házba.«
8 Boaz said to Ruth, 'Listen to me, daughter. You must not go gleaning in any other field. You must not goaway from here. Stay close to my work-women.	8 Azt mondta erre Boóz Rútnak: »Halld, lányom, ne is menj más mezőre böngészni, el ne távozz erről a helyről! Csatlakozz szolgáimhoz,
9 Keep your eyes on whatever part of the field they are reaping and fol ow behind. I have forbidden mymen to molest you. And if you are thirsty, go to the pitchers and drink what the servants have drawn.'	9 és menj utánuk, amerre aratnak. Meghagytam ugyanis legényeimnek, hogy senki se bántson. Sőt, ha megszomjazol, csak menj oda az edényekhez, s igyál a vízből, amelyből legényeim is isznak!«
10 Ruth fel on her face, prostrated herself and said, 'How have I attracted your favour, for you to noticeme, who am only a foreigner?'	10 Erre ő arcra borult, a földig hajtotta magát, és azt mondta neki: »Hogyan lehet az, hogy kegyelmet találtam színed előtt, és ismerni méltóztatsz engem, az idegen asszonyt?«
11 Boaz replied, 'I have been told al about the way you have behaved to your mother-in-law since yourhusband's death, and how you left your own father and mother and the land where you were born to come to apeople of whom you previously knew nothing.	11 Boóz azt felelte neki: »Hírül adtak nekem mindent, hogy mit cselekedtél anyósoddal férjed halála után, hogy elhagytad szüleidet és a földet, amelyen születtél, és eljöttél ahhoz a néphez, amelyet azelőtt nem ismertél.
12 May Yahweh repay you for what you have done, and may you be richly rewarded by Yahweh, the Godof Israel, under whose wings you have come for refuge!'	12 Fizessen meg neked az Úr cselekedetedért, és nyerj teljes jutalmat az Úrtól, Izrael Istenétől, akihez jöttél, s akinek szárnya alá menekültél.«
13 She said, 'My lord, I hope you wil always look on me with favour! You have comforted and encouragedme, though I am not even the equal of one of your work-women.'	13 Erre ő így szólt: »Kegyelmet találtam színed előtt, uram, megvigasztaltál, és szolgálódnak a szívéhez szóltál, noha nem is tartozom szolgálóid közé!«
14 When it was time to eat, Boaz said to her, 'Come and eat some of this bread and dip your piece in thevinegar.' Ruth sat down beside the reapers and Boaz made a heap of roasted grain for her; she ate til herhunger was satisfied, and she had some left over.	14 Boóz ezután azt mondta neki: »Ha eljön az evés órája, gyere ide, egyél az eledelből, és mártsd be falatodat az ecetbe!« Ő le is ült az aratók mellé, és kapott egy nagy halom árpadarát. Evett és jóllakott, a maradékot pedig eltette.
15 When she had got up to glean, Boaz gave orders to his work-people, 'Let her glean among thesheaves themselves. Do not molest her.	15 Aztán felkelt onnan, hogy a szokott módon kalászt szedegessen. Ekkor Boóz megparancsolta a legényeinek: »Ha aratni akarna veletek, ne tiltsátok meg neki,
16 And be sure you pull a few ears of corn out of the bundles and drop them. Let her glean them, and donot scold her.'	16 sőt szántszándékkal dobáljatok el és szórjatok szét kévéitekből, hogy pironkodás nélkül felszedhesse. Ha pedig szedeget, senki se dorgálja meg.«
17 So she gleaned in the field till evening. Then she beat out what she had gleaned and it came to abouta bushel of barley.	17 Így szedegetett ő a mezőn estig; akkor, amit szedett, egy bottal kicsépelte, kiverte, és körülbelül egy éfa mennyiségű (azaz három véka) árpára tett szert.
18 Taking it with her, she went back to the town. Her mother-in-law saw what she had gleaned. Ruth alsotook out what she had kept after eating al she wanted, and gave that to her.	18 Ezt aztán elvitte, visszatért a városba, és megmutatta anyósának. Aztán elővette és adott neki annak az ételnek a maradékából is, amellyel jóllakott.
19 Her mother-in-law said, 'Where have you been gleaning today? Where have you been working?Blessed be the man who took notice of you!' Ruth told her mother-in-law in whose field she had been working.'The name of the man with whom I have been working today', she said, 'is Boaz.'	19 Anyósa ekkor megkérdezte tőle: »Hol szedegettél, hol dolgoztál ma? Áldott legyen, aki megkönyörült rajtad!« Erre ő elbeszélte neki, hogy kinél dolgozott. Megmondta a férfi nevét, hogy Boóznak hívják.
20 Naomi said to her daughter-in-law, 'May he be blessed by Yahweh who does not withhold his faithfullove from living or dead! This man', Naomi added, 'is a close relation of ours. He is one of those who have theright of redemption over us.'	20 Noémi azt felelte: »Áldja meg az Úr, mert azt az irgalmat, amelyet az élőkkel művelt, megőrizte a holtak iránt is.« Majd hozzátette: »Rokonunk az az ember.«
21 Ruth the Moabitess said to her mother-in-law, 'He also said, "Stay with my work-people until they havefinished my whole harvest." '	21 Rút ezután így szólt: »Azt is meghagyta nekem, hogy mindaddig csatlakozzam aratóihoz, amíg az egész vetést le nem aratják.«
22 Naomi said to Ruth, her daughter-in-law, 'It is better for you, daughter, to go with his work-women thanto go to some other field where you might be il -treated.'	22 Az anyósa ezt válaszolta: »Jobb is, lányom, ha az ő szolgálóival mégy ki aratni, nehogy más mezőn zaklasson valaki.«
23 So she stayed with Boaz's work-women, and gleaned until the barley and wheat harvests werefinished. And she went on living with her mother-in-law.	23 Csatlakozott tehát Boóz szolgálóihoz, és addig aratott velük, amíg raktárakba nem takarították az árpát meg a búzát.