Mark 12

NEW JERUSALEM	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 He went on to speak to them in parables, 'A man planted a vineyard; he fenced it round, dug out atrough for the winepress and built a tower; then he leased it to tenants and went abroad.	1 Ezután példabeszédekben kezdett szólni hozzájuk: »Egy ember szőlőt ültetett, kerítést készített köréje, présgödröt ásott, és tornyot épített . Aztán kiadta azt bérlőknek, és idegen földre utazott.
2 When the time came, he sent a servant to the tenants to col ect from them his share of the produce ofthe vineyard.	2 Amikor elérkezett az ideje, elküldött egy szolgát a bérlőkhöz, hogy hozzon tőlük a szőlő terméséből.
3 But they seized the man, thrashed him and sent him away empty handed.	3 Azok megragadták a szolgát, megverték, és üres kézzel bocsátották el.
4 Next he sent another servant to them; him they beat about the head and treated shameful y.	4 Erre másik szolgát küldött hozzájuk; ennek még a fejét is betörték, és gyalázattal illették.
5 And he sent another and him they kil ed; then a number of others, and they thrashed some and killedthe rest.	5 Majd ismét másikat küldött, de azt is megölték, azután még másokat is. Ezek közül némelyeket megvertek, a többieket pedig megölték.
6 He had still someone left: his beloved son. He sent him to them last of al , thinking, "They wil respectmy son."	6 Volt neki egy igen kedves fia, utoljára azt küldte el hozzájuk. Azt gondolta ugyanis: ‘A fiamat tiszteletben fogják tartani.’
7 But those tenants said to each other, "This is the heir. Come on, let us kil him, and the inheritance wilbe ours."	7 A bérlők azonban így szóltak egymáshoz: ‘Itt az örökös! Gyertek, öljük meg, és miénk lesz az örökség!’
8 So they seized him and killed him and threw him out of the vineyard.	8 Megragadták, megölték és kidobták a szőlőn kívülre.
9 Now what wil the owner of the vineyard do? He wil come and make an end of the tenants and givethe vineyard to others.	9 Mit fog ezután tenni a szőlő ura? Eljön, megöli a bérlőket, a szőlőt pedig másoknak adja.
10 Have you not read this text of scripture: The stone which the builders rejected has become thecornerstone;	10 Vagy nem olvastátok az Írást: ‘A kő, amelyet az építők elvetettek, szegletkővé lett;
11 this is the Lord's doing, and we marvel at it ?'	11 az Úr tette azzá, és ez csodálatos a mi szemünkben’?«
12 And they would have liked to arrest him, because they realised that the parable was aimed at them,but they were afraid of the crowds. So they left him alone and went away.	12 Ekkor el akarták őt fogni, de féltek a tömegtől. Megértették ugyanis, hogy róluk mondta ezt a példabeszédet. Otthagyták hát őt, és elmentek.
13 Next they sent to him some Pharisees and some Herodians to catch him out in what he said.	13 Később odaküldtek hozzá a farizeusok és Heródes-pártiak közül néhányat, hogy megfogják őt beszédében.
14 These came and said to him, 'Master, we know that you are an honest man, that you are not afraid ofanyone, because human rank means nothing to you, and that you teach the way of God in al honesty. Is itpermissible to pay taxes to Caesar or not? Should we pay or not?'	14 Odajöttek, azt mondták neki: »Mester! Tudjuk, hogy igazmondó vagy, és nem nézed az emberek személyét, hanem az Isten útját az igazság szerint tanítod. Szabad-e adót fizetni a császárnak, vagy nem? Fizessünk vagy ne fizessünk?«
15 Recognising their hypocrisy he said to them, 'Why are you putting me to the test? Hand me adenarius and let me see it.'	15 Ő azonban tisztában volt képmutatásukkal, ezért azt mondta nekik: »Miért kísértetek engem? Hozzatok nekem egy dénárt, hadd lássam!«
16 They handed him one and he said to them, 'Whose portrait is this? Whose title?' They said to him,'Caesar's.'	16 Azok hoztak egyet. Ekkor megkérdezte tőlük: »Kié ez a kép és a felirat?« Azt felelték neki: »A császáré.«
17 Jesus said to them, 'Pay Caesar what belongs to Caesar -- and God what belongs to God.' And theywere amazed at him.	17 Erre Jézus azt mondta nekik: »Adjátok meg tehát a császárnak, ami a császáré, és az Istennek, ami az Istené.« És csodálkoztak rajta.
18 Then some Sadducees -- who deny that there is a resurrection -- came to him and they put thisquestion to him,	18 Ekkor odamentek hozzá a szaddúceusok, akik azt mondják, hogy nincs feltámadás. Megkérdezték őt:
19 'Master, Moses prescribed for us that if a man's brother dies leaving a wife but no child, the manmust marry the widow to raise up children for his brother.	19 »Mester! Mózes megírta nekünk, hogy ha valakinek a testvére meghal és hátrahagyja feleségét gyermek nélkül, akkor a testvér vegye el annak a feleségét, és támasszon utódot testvérének .
20 Now there were seven brothers; the first married a wife and then died leaving no children.	20 Volt egyszer hét testvér. Az első feleséget vett magának és meghalt, nem hagyva utódot.
21 The second married the widow, and he too died leaving no children; with the third it was the same,	21 Akkor a második vette el azt, de ez is meghalt, és nem hagyott utódot. Éppúgy a harmadik.
22 and none of the seven left any children. Last of al the woman herself died.	22 Elvette az asszonyt hasonlóképpen mind a hét, és nem hagytak utódot. Mindezek után végül meghalt az asszony is.
23 Now at the resurrection, when they rise again, whose wife wil she be, since she had been married toal seven?'	23 A feltámadáskor tehát, amikor feltámadnak, ezek közül melyiknek lesz a felesége? Mert hétnek volt a felesége.«
24 Jesus said to them, 'Surely the reason why you are wrong is that you understand neither thescriptures nor the power of God.	24 Jézus azt felelte nekik: »Nyilván azért tévelyegtek, mert nem ismeritek az Írásokat, sem az Isten hatalmát!
25 For when they rise from the dead, men and women do not marry; no, they are like the angels inheaven.	25 Hiszen amikor a halottak föltámadnak, nem házasodnak, sem férjhez nem mennek, hanem olyanok lesznek, mint az angyalok a mennyben.
26 Now about the dead rising again, have you never read in the Book of Moses, in the passage aboutthe bush, how God spoke to him and said: I am the God of Abraham, the God of Isaac and the God of Jacob?	26 A halottak felől pedig, mármint hogy feltámadnak, nem olvastátok Mózes könyvében a csipkebokornál, hogy miként mondta neki Isten, amikor szólt: ‘Én vagyok Ábrahám Istene és Izsák Istene és Jákob Istene?’
27 He is God, not of the dead, but of the living. You are very much mistaken.'	27 Ő nem a halottak Istene, hanem az élőké. Így tehát nagyon tévedtek.«
28 One of the scribes who had listened to them debating appreciated that Jesus had given a goodanswer and put a further question to him, 'Which is the first of al the commandments?'	28 Ekkor odajárult hozzá az egyik írástudó, aki hallotta őket vitatkozni. Mivel látta, hogy jól megfelelt nekik, megkérdezte őt: »Melyik a legelső az összes parancs közül?«
29 Jesus replied, 'This is the first: Listen, Israel, the Lord our God is the one, only Lord,	29 Jézus így felelt neki: »Az összes parancs közül a legelső ez: ‘Halld, Izrael! A mi Urunk, Istenünk az egyetlen Úr!
30 and you must love the Lord your God with all your heart, with all your soul, with al your mind and withal your strength.	30 Szeresd Uradat, Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből, teljes elmédből és minden erődből!’ Ez az első parancsolat.
31 The second is this: You must love your neighbour as yourself. There is no commandment greaterthan these.'	31 A második pedig ez: ‘Szeresd felebarátodat, mint önmagadat!’ Ezeknél nincs nagyobb parancsolat.«
32 The scribe said to him, 'Well spoken, Master; what you have said is true, that he is one and there isno other.	32 Az írástudó ekkor azt mondta neki: »Jól van, Mester! Helyesen mondtad, hogy egy az Isten, és nincs más rajta kívül;
33 To love him with al your heart, with al your understanding and strength, and to love your neighbouras yourself, this is far more important than any burnt offering or sacrifice.'	33 és hogy őt szeretni teljes szívből és teljes értelemből és teljes lélekből és teljes erőből, a felebarátot pedig úgy szeretni, mint önmagunkat – többet ér minden égő és egyéb áldozatnál.«
34 Jesus, seeing how wisely he had spoken, said, 'You are not far from the kingdom of God.' And afterthat no one dared to question him any more.	34 Amikor Jézus látta, hogy milyen okosan felelt, azt mondta neki: »Nem vagy messze az Isten országától.« Ezután senki sem merte őt többé kérdezni.
35 While teaching in the Temple, Jesus said, 'How can the scribes maintain that the Christ is the son ofDavid?	35 Jézus azonban, amikor a templomban tanított, megkérdezte: »Hogyan mondhatják az írástudók, hogy a Krisztus Dávid Fia?
36 David himself, moved by the Holy Spirit, said: The Lord declared to my Lord, take your seat at myright hand til I have made your enemies your footstool.	36 Hiszen maga Dávid mondja a Szentlélek által: ‘Így szól az Úr az én Uramhoz: Jobbom felől foglalj helyet, míg lábaid alá vetem ellenségeidet’ .
37 David himself calls him Lord; in what way then can he be his son?' And the great crowd listened tohim with delight.	37 Ha maga Dávid Urának nevezi őt, akkor hogyan lehet a fia?« S a hatalmas tömeg szívesen hallgatta őt.
38 In his teaching he said, 'Beware of the scribes who like to walk about in long robes, to be greetedrespectfully in the market squares,	38 Ő pedig tanítás közben ezt mondta nekik: »Óvakodjatok az írástudóktól, akik szeretnek hosszú köntösökben járni, és a piacon a köszöntéseket fogadni,
39 to take the front seats in the synagogues and the places of honour at banquets;	39 a zsinagógákban az első helyeken ülni, a lakomákon pedig a főhelyeken.
40 these are the men who devour the property of widows and for show offer long prayers. The moresevere wil be the sentence they receive.'	40 Felélik az özvegyek házait, és színleg nagyokat imádkoznak. Ezeket súlyosabban ítélik majd meg!«
41 He sat down opposite the treasury and watched the people putting money into the treasury, andmany of the rich put in a great deal.	41 Jézus ezután leült a templomkincstárral szemben, és figyelte, hogyan dob a tömeg pénzt a kincstárba: sok gazdag sokat dobott be.
42 A poor widow came and put in two smal coins, the equivalent of a penny.	42 Aztán jött egy szegény özvegy, és bedobott két fillért, ami egy krajcár.
43 Then he cal ed his disciples and said to them, 'In truth I tell you, this poor widow has put more in thanal who have contributed to the treasury;	43 Akkor odahívta tanítványait, és azt mondta nekik: »Bizony, mondom nektek: ez a szegény özvegy többet adott mindazoknál, akik pénzt dobtak a kincstárba.
44 for they have al put in money they could spare, but she in her poverty has put in everything shepossessed, all she had to live on.'	44 Mert azok mind abból adtak, amiben bővelkedtek, ez pedig az ő szegénységéből bedobta mindenét, amije volt, egész megélhetését.«