2 Chronicles 9

NEW JERUSALEM	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 The queen of Sheba heard of Solomon's fame and came to Jerusalem to test Solomon with difficultquestions, with a very large retinue with camels laden with spices and an immense quantity of gold and preciousstones. Having reached Solomon, she discussed everything that she had in mind with him,	1 Sába királynője, amikor meghallotta Salamon hírét, szintén eljött Jeruzsálembe, nagy kincsekkel, s fűszereket, igen sok aranyat s drágakövet hozó tevékkel, hogy próbára tegye őt találós kérdésekkel. Amikor aztán megérkezett Salamonhoz, elmondta neki mindazt, ami a szívén volt.
2 and Solomon had an answer for al her questions; not one of them was too obscure for Solomon toanswer for her.	2 Salamon meg is fejtette mindazt, amit eléje terjesztett: nem volt semmi sem, amit világossá ne tett volna előtte.
3 When the queen of Sheba saw how wise Solomon was, the palace which he had built,	3 Amikor ő látta mindezt, tudniillik Salamon bölcsességét, a házat, amelyet építtetett,
4 the food at his table, the accommodation for his officials, the organisation of his staff and the way theywere dressed, his cupbearers and the way they were dressed, and the burnt offerings, which he made in theTemple of Yahweh, it left her breathless,	4 valamint asztalának ételeit, a szolgák lakóhelyeit s cselédeinek kiszolgálását és ruháját, valamint a pohárnokokat s ruháikat és azokat az áldozatokat, amelyeket az Úr házában bemutatni szokott, az álmélkodástól még a lélegzete is elállt,
5 and she said to the king, 'The report I heard in my own country about you and about your wisdom inhandling your affairs was true, then!	5 és azt mondta a királynak: »Igaz az a beszéd, amelyet földemen hatalmadról és bölcsességedről hallottam.
6 Until I came and saw for myself, I did not believe the reports, but clearly I was told less than half aboutthe true extent of your wisdom. You surpass what was reported to me.	6 Nem hittem, amikor mesélték, amíg magam el nem jöttem és saját szememmel nem láttam s meg nem győződtem arról, hogy alig a felét beszélték el nekem bölcsességednek: hatalmaddal felülmúltad a hírt.
7 How fortunate your people are! How fortunate your courtiers, continually in attendance on you andlistening to your wisdom!	7 Boldogok embereid s boldogok szolgáid, akik mindig előtted állnak és hallják bölcsességedet.
8 Blessed be Yahweh your God. Because your God loved Israel and meant to keep it secure for ever, hehas made you its king to administer law and justice.'	8 Legyen áldott az Úr, a te Istened, aki elhatározta, hogy téged az ő trónusára, az Úrnak, a te Istenednek királyává rendel. Mivel Isten szereti Izraelt és meg akarja őt tartani mindörökké, azért tett téged királyává, hogy jogot s igazságot szolgáltass.«
9 And she presented the king with a hundred and twenty talents of gold and great quantities of spicesand precious stones. There never were such spices as those which the queen of Sheba gave to King Solomon.	9 Aztán százhúsz talentum aranyat s igen sok fűszert s drágakövet adott a királynak: nem volt olyan illatszer, mint amilyet Sába királynője adott Salamon királynak.
10 Similarly, the men employed by Huram and the men employed by Solomon, who brought the goldfrom Ophir, also brought back algum wood and precious stones.	10 De Hírám szolgái is hoztak Salamon szolgáival aranyat Ofírból, meg illatos fát és drágakövet:
11 Of the algum wood the king made steps for the Temple of Yahweh and for the royal palace, and harpsand lyres for the musicians, the like of which had never before been seen in Judah.	11 ebből, az illatos fából tudniillik, lépcsőket csináltatott a király az Úr házába meg a király házába, továbbá lantokat és hárfákat az énekesek számára: sohasem láttak azelőtt ilyen fát Júda földén.
12 And King Solomon, in his turn, presented the queen of Sheba with everything that she expressed awish for, besides what he gave her in exchange for what she had brought to the king. After which, she wenthome to her own country, she and her servants.	12 Salamon király viszont adott Sába királynőjének mindent, amit csak akart és kívánt, sőt sokkal többet, mint amennyit az hozott neki. Ő aztán visszatért és szolgáival együtt földjére ment.
13 The weight of the gold received annually by Solomon amounted to six hundred and sixty-six talents ofgold,	13 Az arany súlya, amelyet Salamonnak esztendőnként hoztak, hatszázhatvanhat arany talentum volt,
14 besides what tol s and foreign trade brought in; all the Arab kings and the provincial governors alsobrought gold and silver to Solomon.	14 nem számítva azt az összeget, amelyet a különböző népek követei s a kereskedők szoktak hozni, meg Arábia összes királya s a tartományok helytartói, akik szintén hoztak aranyat és ezüstöt Salamonnak.
15 King Solomon made two hundred great shields of beaten gold, six hundred shekels of beaten goldgoing into one shield;	15 Salamon király kétszáz arany lándzsát is készíttetett, hatszáz aranypénzt fordítva mindegyik lándzsára,
16 also three hundred smal shields of beaten gold, three hundred shekels of gold going into one shield;and the king put these into the House of the Forest of Lebanon.	16 meg háromszáz arany kispajzsot, arannyal boríttatva be mindegyik pajzsot, és ezeket elhelyezte a király a liget mellett fekvő fegyvertárba.
17 The king also made a great ivory throne which he overlaid with refined gold.	17 Csináltatott továbbá a király egy nagy trónust elefántcsontból és azt bevonatta színtiszta arannyal.
18 The throne had six steps with a golden foot-rest attached to the throne, and arms on each side of theseat and two lions standing beside the arms,	18 Hat lépcsőn kellett felmenni az üléshez, arany zsámolya volt s két egymással szembenálló karja. A karok mellett két oroszlán állt
19 and twelve lions stood on either side of the six steps. Nothing like it had ever been made in any otherkingdom.	19 és másik tizenkét oroszlán állt a hat lépcsőn, két felől: nem volt ilyen trónus semmilyen királyságban.
20 Al King Solomon's drinking vessels were of gold, and al the plate in the House of the Forest ofLebanon was of pure gold; silver was little thought of in Solomon's days,	20 A király valamennyi ivóedénye is aranyból volt s a libanoni erdő házának felszerelése is színaranyból készült. Az ezüstöt ugyanis abban az időben semmire sem becsülték.
21 since the king's ships went to Tarshish with Huram's employees, and once every three years themerchantmen would come back laden with gold and silver, ivory, apes and baboons.	21 A király hajói háromesztendőnként elmentek Tarzisba Hírám szolgáival és hoztak onnan aranyat, ezüstöt, elefántcsontot, majmot és pávát.
22 For riches and for wisdom, King Solomon surpassed al kings on earth,	22 Salamon király tehát gazdagságban és dicsőségben felülmúlta a föld minden királyát
23 and al the kings in the world consulted Solomon to hear the wisdom which God had implanted in hisheart,	23 és a föld valamennyi királya kívánta látni Salamon arcát, hogy hallja bölcsességét, amelyet Isten a szívébe adott,
24 and everyone would bring a present with him: objects of silver and of gold, robes, armour, spices,horses and mules; and this went on year after year.	24 és hoztak neki ajándékot, ezüst- és aranytárgyakat, ruhákat, fegyvereket, fűszereket, lovakat, öszvéreket, esztendőről esztendőre.
25 Solomon also had four thousand stal s for horses and chariots, and twelve thousand cavalrymen;these he stationed in the chariot towns and near the king in Jerusalem.	25 Volt továbbá Salamonnak negyvenezer lova az istállókban, meg tizenkétezer szekere és lovasa: ezeket a szekeres városokba helyezte, meg oda, ahol a király volt: Jeruzsálembe.
26 He was overlord of all the kings from the River to the territory of the Philistines and the Egyptianborder.	26 Hatalmat gyakorolt valamennyi király felett az Eufrátesz folyótól egészen a filiszteusok földjéig s Egyiptom határáig.
27 In Jerusalem the king made silver as common as stones, and cedar wood as plentiful as sycamore inthe Lowlands.	27 Elérte azt, hogy az ezüst olyan bőségben volt Jeruzsálemben, mint a kő, a cédrusfa pedig olyan sok, mint az alföldön növő vadfügefa.
28 Horses were imported for Solomon from Muzur and all the other countries too.	28 Lovakat Egyiptomból és minden országból hoztak neki.
29 The rest of the history of Solomon, from first to last, is this not all written down in the records ofNathan the prophet, in the Prophecy of Ahijah of Shiloh, and in the Vision of Iddo the seer concerning Jeroboamson of Nebat?	29 Salamon egyéb dolgai pedig, mind az elsők, mind az utolsók meg vannak írva Nátán próféta és a silói Áhia könyvében, meg Addó látnoknak Jeroboám, Nábát fia ellen írt látomásában.
30 Solomon reigned in Jerusalem over all Israel for forty years.	30 Salamon negyven esztendeig uralkodott Jeruzsálemben egész Izraelen.
31 When Solomon fel asleep with his ancestors, he was buried in the City of his father David; Rehoboamhis son succeeded him.	31 Aztán aludni tért atyáihoz és eltemették a Dávid-városban s fia, Roboám lett a király helyette.