ΙΩΒ - Giobbe - Job 28

LXX	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 εστιν γαρ αργυριω τοπος οθεν γινεται τοπος δε χρυσιω οθεν διηθειται	1 Van az ezüstnek lelőhelye, és helye az aranynak, ahol kimossák,
2 σιδηρος μεν γαρ εκ γης γινεται χαλκος δε ισα λιθω λατομειται	2 a vasat a földből hozzák elő, s a melegtől megolvadt kő érccé változik,
3 ταξιν εθετο σκοτει και παν περας αυτος εξακριβαζεται λιθος σκοτια και σκια θανατου	3 határt vet az ember a sötétségnek, és felkutatja mindennek a végét, a homály köveit és a halál árnyékát is.
4 διακοπη χειμαρρου απο κονιας οι δε επιλανθανομενοι οδον δικαιαν ησθενησαν εκ βροτων	4 Tárnákat nyit idegen nép, leereszkedik oda, hová ember még nem tette lábát, és lebeg távol az emberektől.
5 γη εξ αυτης εξελευσεται αρτος υποκατω αυτης εστραφη ωσει πυρ	5 A kenyértermő földet, tűzzel forgatja fel alul,
6 τοπος σαπφειρου οι λιθοι αυτης και χωμα χρυσιον αυτω	6 köveiben zafírt talál és porában arany van,
7 τριβος ουκ εγνω αυτην πετεινον και ου παρεβλεψεν αυτην οφθαλμος γυπος	7 ösvényét madár nem ismeri, s a keselyű szeme ki nem fürkészi,
8 ουκ επατησαν αυτην υιοι αλαζονων ου παρηλθεν επ' αυτης λεων	8 nem tapossák azt büszke vadak, nem jár azon oroszlán.
9 εν ακροτομω εξετεινεν χειρα αυτου κατεστρεψεν δε εκ ριζων ορη	9 Ráteszi kezét a kemény sziklára, felforgatja a hegyek fenekét,
10 δινας δε ποταμων ερρηξεν παν δε εντιμον ειδεν μου ο οφθαλμος	10 aknákat vág a sziklában, és a szeme mindenféle drágaságra mered,
11 βαθη δε ποταμων ανεκαλυψεν εδειξεν δε εαυτου δυναμιν εις φως	11 megvizsgálja a folyók fenekét és rejtett dolgokat hoz napvilágra.
12 η δε σοφια ποθεν ευρεθη ποιος δε τοπος εστιν της επιστημης	12 De hol található a bölcsesség, és hol van az értelem lelőhelye?
13 ουκ οιδεν βροτος οδον αυτης ουδε μη ευρεθη εν ανθρωποις	13 Ember a hozzá vivő utat nem ismeri, és nem lehet azt az élők földjén megtalálni.
14 αβυσσος ειπεν ουκ εστιν εν εμοι και θαλασσα ειπεν ουκ εστιν μετ' εμου	14 A mélység mondja: ‘Nincsen bennem!’ S a tenger így szól: ‘Nincsen nálam!’
15 ου δωσει συγκλεισμον αντ' αυτης και ου σταθησεται αργυριον ανταλλαγμα αυτης	15 Nem lehet azt megszerezni színarannyal, nem lehet árát lemérni ezüstben;
16 και ου συμβασταχθησεται χρυσιω ωφιρ εν ονυχι τιμιω και σαπφειρω	16 nem lehet hasonlítani India festett szöveteihez, sem a szárdonix drágakövéhez, sem a zafírhoz;
17 ουκ ισωθησεται αυτη χρυσιον και υαλος και το αλλαγμα αυτης σκευη χρυσα	17 nem ér fel vele sem arany, sem üveg, nem lehet becserélni arany holmiért.
18 μετεωρα και γαβις ου μνησθησεται και ελκυσον σοφιαν υπερ τα εσωτατα	18 Ne említsék mellette a korállt meg a kristályt; a bölcsesség birtoka többet ér a gyöngynél!
19 ουκ ισωθησεται αυτη τοπαζιον αιθιοπιας χρυσιω καθαρω ου συμβασταχθησεται	19 Nem ér fel vele Kús topáza, értékesebb a legtisztább festéknél.
20 η δε σοφια ποθεν ευρεθη ποιος δε τοπος εστιν της συνεσεως	20 Honnan jő tehát a bölcsesség? hol van az értelem lelőhelye?
21 λεληθεν παντα ανθρωπον και απο πετεινων του ουρανου εκρυβη	21 El van az rejtve minden élő szeme elől, az ég madarai sem tudják.
22 η απωλεια και ο θανατος ειπαν ακηκοαμεν δε αυτης το κλεος	22 Az Enyészet és a Halál mondják: ‘Csak hallomásból tudunk róla!’
23 ο θεος ευ συνεστησεν αυτης την οδον αυτος δε οιδεν τον τοπον αυτης	23 Isten tudja a hozzá vivő utat és ő ismeri lelőhelyét,
24 αυτος γαρ την υπ' ουρανον πασαν εφορα ειδως τα εν τη γη παντα α εποιησεν	24 mert belátja ő a világ határait, és szemlél mindent az ég alatt.
25 ανεμων σταθμον υδατος τε μετρα	25 Amikor a szeleknek súlyt adott s a vizeket kimérte mértékkel,
26 οτε εποιησεν ουτως υετον ηριθμησεν και οδον εν τιναγματι φωνας	26 amikor az esőnek törvényt szabott s utat a csattogó villámnak:
27 τοτε ειδεν αυτην και εξηγησατο αυτην ετοιμασας εξιχνιασεν	27 akkor látta s megszámlálta, odaállította s megvizsgálta.
28 ειπεν δε ανθρωπω ιδου η θεοσεβεια εστιν σοφια το δε απεχεσθαι απο κακων εστιν επιστημη	28 Az embernek pedig mondta: ‘Íme, az Úr félelme: ez a bölcsesség, s a gonosztól távozni: ez az értelem.’«