A példabeszédek könyve 29

KÁLDI-NEOVULGÁTA	STUTTGARTENSIA-DELITZSCH
1 A férfira, aki a dorgálót nyakaskodva megveti, hirtelen eljön a romlás, amelyből nincs számára felépülés.	1 אִישׁ תֹּוכָחֹות מַקְשֶׁה־עֹרֶף פֶּתַע יִשָּׁבֵר וְאֵין מַרְפֵּא
2 Örvend a nép, ha az igazak gyarapodnak, de sóhajt a nép, ha gonoszok jutnak uralomra.	2 בִּרְבֹות צַדִּיקִים יִשְׂמַח הָעָם וּבִמְשֹׁל רָשָׁע יֵאָנַח עָם
3 A férfi, aki kedveli a bölcsességet, megörvendezteti atyját, aki azonban céda nőket tart, elherdálja a vagyont.	3 אִישׁ־אֹהֵב חָכְמָה יְשַׂמַּח אָבִיו וְרֹעֶה זֹונֹות יְאַבֶּד־הֹון
4 Az igazságos király talpraállítja az országot, a kapzsi férfiú azonban tönkreteszi.	4 מֶלֶךְ בְּמִשְׁפָּט יַעֲמִיד אָרֶץ וְאִישׁ תְּרוּמֹות יֶהֶרְסֶנָּה
5 A férfi, aki hízelgő, tettetett beszéddel szól barátjához, hálót vet lába elé.	5 גֶּבֶר מַחֲלִיק עַל־רֵעֵהוּ רֶשֶׁת פֹּורֵשׂ עַל־פְּעָמָיו
6 A gonosz ember beleakad bűnei tőrébe, az igaz pedig ujjong és örvendezik.	6 בְּפֶשַׁע אִישׁ רָע מֹוקֵשׁ וְצַדִּיק יָרוּן וְשָׂמֵחַ
7 Az igaz gondol a szegények jogával, a gonosz pedig nem vesz róla tudomást.	7 יֹדֵעַ צַדִּיק דִּין דַּלִּים רָשָׁע לֹא־יָבִין דָּעַת
8 Az arcátlan emberek fellázítják a várost, a bölcsek ellenben csitítják az indulatot.	8 אַנְשֵׁי לָצֹון יָפִיחוּ קִרְיָה וַחֲכָמִים יָשִׁיבוּ אָף
9 Ha bölcs ember balgával vitába száll, akár haragudjék, akár nevessen, nyugalmat nem talál.	9 אִישׁ־חָכָם נִשְׁפָּט אֶת־אִישׁ אֱוִיל וְרָגַז וְשָׂחַק וְאֵין נָחַת
10 Vérszomjas emberek megvetik az ártatlant, az igazak pedig keresik a lelkét.	10 אַנְשֵׁי דָמִים יִשְׂנְאוּ־תָם וִישָׁרִים יְבַקְשׁוּ נַפְשֹׁו
11 A balga rögtön kiadja egész lelkét, a bölcs pedig elhalasztja és későbbre tartogatja.	11 כָּל־רוּחֹו יֹוצִיא כְסִיל וְחָכָם בְּאָחֹור יְשַׁבְּחֶנָּה
12 Amely király örömest hallgat hazug beszédekre, annak szolgái egytől egyig gonosztevők.	12 מֹשֵׁל מַקְשִׁיב עַל־דְּבַר־שָׁקֶר כָּל־מְשָׁרְתָיו רְשָׁעִים
13 Van egymás mellett szegény is, elnyomó is, mindegyik az Úrtól kapja szeme világát.	13 רָשׁ וְאִישׁ תְּכָכִים נִפְגָּשׁוּ מֵאִיר־עֵינֵי שְׁנֵיהֶם יְהוָה
14 Örökre szilárd a király trónja, aki a szegénynek igazságot szolgáltat.	14 מֶלֶךְ שֹׁופֵט בֶּאֱמֶת דַּלִּים כִּסְאֹו לָעַד יִכֹּון
15 Vessző és korholás bölcsességet adnak, az ifjú pedig, akit szabadjára hagynak, szégyent hoz anyjára.	15 שֵׁבֶט וְתֹוכַחַת יִתֵּן חָכְמָה וְנַעַר מְשֻׁלָּח מֵבִישׁ אִמֹּו
16 Ha a gonoszok gyarapodnak, a bűn is erőre kap, az igazak azonban meglátják bukásukat.	16 בִּרְבֹות רְשָׁעִים יִרְבֶּה־פָּשַׁע וְצַדִּיקִים בְּמַפַּלְתָּם יִרְאוּ
17 Fenyítsd fiadat, akkor nyugodalmat ad neked, és gyönyörűséget szerez lelkednek.	17 יַסֵּר בִּנְךָ וִינִיחֶךָ וְיִתֵּן מַעֲדַנִּים לְנַפְשֶׁךָ׃ פ
18 Látomás nélkül a nép féktelenné lesz, de boldog, ha megtartja a törvényt.	18 בְּאֵין חָזֹון יִפָּרַע עָם וְשֹׁמֵר תֹּורָה אַשְׁרֵהוּ
19 Szolgát nem lehet csak szép szóval kitanítani, mert érti ugyan, mit mondasz, de mégsem fogad szót.	19 בִּדְבָרִים לֹא־יִוָּסֶר עָבֶד כִּי־יָבִין וְאֵין מַעֲנֶה
20 Láttál-e embert, aki elsieti beszédét? A balgának több a reménye, mint neki!	20 חָזִיתָ אִישׁ אָץ בִּדְבָרָיו תִּקְוָה לִכְסִיל מִמֶּנּוּ
21 Aki szolgáját gyermekkorától kényezteti, később majd makacsnak találja.	21 מְפַנֵּק מִנֹּעַר עַבְדֹּו וְאַחֲרִיתֹו יִהְיֶה מָנֹון
22 Indulatos férfi viszályt támaszt, s a heveskedő bővelkedik bűnökben.	22 אִישׁ־אַף יְגָרֶה מָדֹון וּבַעַל חֵמָה רַב־פָּשַׁע
23 Az embert kevélysége megalázza, az alázatosnak pedig megbecsülés jut.	23 גַּאֲוַת אָדָם תַּשְׁפִּילֶנּוּ וּשְׁפַל־רוּחַ יִתְמֹךְ כָּבֹוד
24 Aki tolvajjal osztozik, ellensége önmagának, hallja az átkot, és még sem tesz jelentést!	24 חֹולֵק עִם־גַּנָּב שֹׂונֵא נַפְשֹׁו אָלָה יִשְׁמַע וְלֹא יַגִּיד
25 Az emberektől való félelem tőrbe ejt, aki pedig az Úrban bízik, oltalmat nyer.	25 חֶרְדַּת אָדָם יִתֵּן מֹוקֵשׁ וּבֹוטֵחַ בַּיהוָה יְשֻׂגָּב
26 Sokan keresik az uralkodó színét, de az Úrtól jön mindenki ítélete.	26 רַבִּים מְבַקְשִׁים פְּנֵי־מֹושֵׁל וּמֵיְהוָה מִשְׁפַּט־אִישׁ
27 Az igazak utálják a gonosztevőt, a gonoszok pedig attól irtóznak, aki egyenes úton jár. A fiú, aki szót fogad, megmenekszik a romlástól.	27 תֹּועֲבַת צַדִּיקִים אִישׁ עָוֶל וְתֹועֲבַת רָשָׁע יְשַׁר־דָּרֶךְ׃ פ
	28 כִּי עַל־כֵּן שָׁלַח אֵלֵינוּ בָּבֶל לֵאמֹר אֲרֻכָּה הִיא בְּנוּ בָתִּים וְשֵׁבוּ וְנִטְעוּ גַנֹּות וְאִכְלוּ אֶת־פְּרִיהֶן
	29 וַיִּקְרָא צְפַנְיָה הַכֹּהֵן אֶת־הַסֵּפֶר הַזֶּה בְּאָזְנֵי יִרְמְיָהוּ הַנָּבִיא׃ פ
	30 וַיְהִי דְּבַר־יְהוָה אֶל־יִרְמְיָהוּ לֵאמֹר
	31 שְׁלַח עַל־כָּל־הַגֹּולָה לֵאמֹר כֹּה אָמַר יְהוָה אֶל־שְׁמַעְיָה הַנֶּחֱלָמִי יַעַן אֲשֶׁר נִבָּא לָכֶם שְׁמַעְיָה וַאֲנִי לֹא שְׁלַחְתִּיו וַיַּבְטַח אֶתְכֶם עַל־שָׁקֶר
	32 לָכֵן כֹּה־אָמַר יְהוָה הִנְנִי פֹקֵד עַל־שְׁמַעְיָה הַנֶּחֱלָמִי וְעַל־זַרְעֹו לֹא־יִהְיֶה לֹו אִישׁ ׀ יֹושֵׁב ׀ בְּתֹוךְ־הָעָם הַזֶּה וְלֹא־יִרְאֶה בַטֹּוב אֲשֶׁר־אֲנִי עֹשֶׂה־לְעַמִּי נְאֻם־יְהוָה כִּי־סָרָה דִבֶּר עַל־יְהוָה׃ ס