A példabeszédek könyve 19

KÁLDI-NEOVULGÁTA	VULGATA
1 Jobb a szegény, akinek útja feddhetetlen, mint a romlott ajkú és esztelen gazdag.	1 Melior est pauper qui ambulat in simplicitate sua quam dives torquens labia sua, et insipiens.
2 Nincs ott jó, ahol nincs meg a lélek ismerete, aki siet lábával, az mellélép.	2 Ubi non est scientia animæ, non est bonum, et qui festinus est pedibus offendet.
3 Az ember elrontja útját balgaságával, és szíve mégis az Úr ellen dühöng!	3 Stultitia hominis supplantat gressus ejus, et contra Deum fervet animo suo.
4 A gazdagság sok új barátot szerez, a szegényt pedig a régiek is elhagyják.	4 Divitiæ addunt amicos plurimos ; a paupere autem et hi quos habuit separantur.
5 A hamis tanú nem marad büntetlen, s aki hazugságot kohol, meg nem menekül.	5 Testis falsus non erit impunitus, et qui mendacia loquitur non effugiet.
6 Az előkelőnek sokan hajbókolnak, s a bőkezűnek számos a barátja.	6 Multi colunt personam potentis, et amici sunt dona tribuentis.
7 A szegény embertől húzódik a rokonsága, mennyivel inkább távolodnak tőle barátai! Aki csak szó után indul, annak nem lesz semmije sem.	7 Fratres hominis pauperis oderunt eum ; insuper et amici procul recesserunt ab eo. Qui tantum verba sectatur nihil habebit ;
8 Aki értelmet szerez, jót akar lelkének, aki megőrzi a belátást, megleli a boldogságot.	8 qui autem possessor est mentis diligit animam suam, et custos prudentiæ inveniet bona.
9 A hamis tanú nem marad büntetlen, s aki hazugságot kohol, el fog veszni.	9 Falsus testis non erit impunitus, et qui loquitur mendacia peribit.
10 Nem való balgának a gyönyörűség, sem a szolgának, hogy uralkodjék fejedelmeken.	10 Non decent stultum deliciæ, nec servum dominari principibus.
11 Az ember okosságát türelmén lehet lemérni, és becsületére válik, ha a hibát el tudja nézni.	11 Doctrina viri per patientiam noscitur, et gloria ejus est iniqua prætergredi.
12 A király haragja olyan, mint az oroszlán bömbölése, jókedve pedig harmat a növényen.	12 Sicut fremitus leonis, ita et regis ira, et sicut ros super herbam, ita et hilaritas ejus.
13 A balga fiú fájdalom atyjának, a házsártos asszony pedig olyan, mint a folyton beázó háztető.	13 Dolor patris filius stultus, et tecta jugiter perstillantia litigiosa mulier.
14 A ház és a vagyon ősöktől eredő örökség, az okos asszony pedig valóban az Úrtól van.	14 Domus et divitiæ dantur a parentibus ; a Domino autem proprie uxor prudens.
15 A tunyaság mély álomba merít, s a lusta lélek koplalni kénytelen.	15 Pigredo immittit soporem, et anima dissoluta esuriet.
16 Aki megtartja a parancsot, megóvja lelkét, aki elhanyagolja útját, halállal bűnhődik.	16 Qui custodit mandatum custodit animam suam ; qui autem negligit viam suam mortificabitur.
17 Aki megkönyörül a szegényen, az Úrnak ad kölcsön, s ő megfizet neki tettéért.	17 Fœneratur Domino qui miseretur pauperis, et vicissitudinem suam reddet ei.
18 Fenyítsd meg fiadat, és ne veszítsd el reményedet, de nehogy arra gondolj, hogy megöld!	18 Erudi filium tuum ; ne desperes : ad interfectionem autem ejus ne ponas animam tuam.
19 Ha türelmetlen, viselje csak bűnhődését, sőt, hogy megmentsd őt, szolgálj még ráadással!	19 Qui impatiens est sustinebit damnum, et cum rapuerit, aliud apponet.
20 Hallgass jó tanácsra és fogadj el intést, hogy végtére bölcs légy!	20 Audi consilium, et suscipe disciplinam, ut sis sapiens in novissimis tuis.
21 Sokféle terv van az ember szívében, de csak az Úr akarata a helytálló!	21 Multæ cogitationes in corde viri ; voluntas autem Domini permanebit.
22 A szűkölködő ember irgalmas, és többet ér a szegény, mint a hazug férfi.	22 Homo indigens misericors est, et melior est pauper quam vir mendax.
23 Az Úr félelme életre vezet, mellette jóllakottan, baj nélkül lehet megpihenni.	23 Timor Domini ad vitam, et in plenitudine commorabitur absque visitatione pessima.
24 A lusta a tálba mártja kezét, de a szájához már nem emeli.	24 Abscondit piger manum suam sub ascella, nec ad os suum applicat eam.
25 Ha az arcátlant megvered, tanul belőle a balga, ha pedig az okost megfedded, okulást merít.	25 Pestilente flagellato stultus sapientior erit ; si autem corripueris sapientem, intelliget disciplinam.
26 Aki bántalmazza atyját és elűzi anyját, becstelen, gyalázatos gyermek.	26 Qui affligit patrem, et fugat matrem, ignominiosus est et infelix.
27 Fiam! Ne szűnj meg hallgatni az intésre, és ne légy járatlan a tudás igéiben!	27 Non cesses, fili, audire doctrinam, nec ignores sermones scientiæ.
28 A hamis tanú kineveti a törvényt, s a gonoszok szája falja a gazságot.	28 Testis iniquus deridet judicium, et os impiorum devorat iniquitatem.
29 Az arcátlanok számára vesszők állnak készen, a balgák hátára pedig ütlegek várnak.	29 Parata sunt derisoribus judicia, et mallei percutientes stultorum corporibus.