A példabeszédek könyve 19

KÁLDI-NEOVULGÁTA	NOVA VULGATA
1 Jobb a szegény, akinek útja feddhetetlen, mint a romlott ajkú és esztelen gazdag.	1 Melior est pauper, qui ambulat in simplicitate sua, quam qui torquet labia et est insipiens.
2 Nincs ott jó, ahol nincs meg a lélek ismerete, aki siet lábával, az mellélép.	2 Ubi non est scientia animae, non est bonum; et, qui festinus est pedibus, offendit.
3 Az ember elrontja útját balgaságával, és szíve mégis az Úr ellen dühöng!	3 Stultitia hominis supplantat gressuseius, et contra Deum fervet animo suo.
4 A gazdagság sok új barátot szerez, a szegényt pedig a régiek is elhagyják.	4 Divitiae addunt amicos plurimos; pauper autem ab amico suo separatur.
5 A hamis tanú nem marad büntetlen, s aki hazugságot kohol, meg nem menekül.	5 Testis falsus non erit impunitus; et, qui mendacia loquitur, non effugiet.
6 Az előkelőnek sokan hajbókolnak, s a bőkezűnek számos a barátja.	6 Multi blandiuntur faciei potentis, et omnes amici sunt dona tribuenti.
7 A szegény embertől húzódik a rokonsága, mennyivel inkább távolodnak tőle barátai! Aki csak szó után indul, annak nem lesz semmije sem.	7 Omnes fratres hominis pauperis oderunt eum, insu7per et amici procul recesserunt ab eo; qui tantum verba sectatur, nihil habebit.
8 Aki értelmet szerez, jót akar lelkének, aki megőrzi a belátást, megleli a boldogságot.	8 Qui autem possessor est mentis, diligit animam suam, et custos prudentiae inveniet bona.
9 A hamis tanú nem marad büntetlen, s aki hazugságot kohol, el fog veszni.	9 Falsus testis non erit impunitus; et, qui loquitur mendacia, peribit.
10 Nem való balgának a gyönyörűség, sem a szolgának, hogy uralkodjék fejedelmeken.	10 Non decent stultum deliciae, nec servum dominari principibus.
11 Az ember okosságát türelmén lehet lemérni, és becsületére válik, ha a hibát el tudja nézni.	11 Doctrina viri mitigat iram eius, et gloria eius est iniqua praetergredi.
12 A király haragja olyan, mint az oroszlán bömbölése, jókedve pedig harmat a növényen.	12 Sicut fremitus leonis ita et regis ira, et sicut ros super herbam ita et gratia eius.
13 A balga fiú fájdalom atyjának, a házsártos asszony pedig olyan, mint a folyton beázó háztető.	13 Calamitas patris filius stultus; et tecta iugiter perstillantia litigiosa mulier.
14 A ház és a vagyon ősöktől eredő örökség, az okos asszony pedig valóban az Úrtól van.	14 Domus et divitiae hereditas patrum, a Domino autem uxor prudens.
15 A tunyaság mély álomba merít, s a lusta lélek koplalni kénytelen.	15 Pigredo immittit soporem, et anima dissoluta esuriet.
16 Aki megtartja a parancsot, megóvja lelkét, aki elhanyagolja útját, halállal bűnhődik.	16 Qui custodit mandatum, custodit animam suam; qui autem neglegit viam suam, mortificabitur.
17 Aki megkönyörül a szegényen, az Úrnak ad kölcsön, s ő megfizet neki tettéért.	17 Feneratur Domino, qui miseretur pauperis, et vicissitudinem suam reddet ei.
18 Fenyítsd meg fiadat, és ne veszítsd el reményedet, de nehogy arra gondolj, hogy megöld!	18 Erudi filium tuum, dum spes est; ad interfectionem autem eius ne ponas animam tuam.
19 Ha türelmetlen, viselje csak bűnhődését, sőt, hogy megmentsd őt, szolgálj még ráadással!	19 Qui impatiens est, sustinebit multam; et, si eum abripere vis, aliud appones.
20 Hallgass jó tanácsra és fogadj el intést, hogy végtére bölcs légy!	20 Audi consilium et suscipe disciplinam, ut sis sapiens in novissimis tuis.
21 Sokféle terv van az ember szívében, de csak az Úr akarata a helytálló!	21 Multae cogitationes in corde viri, voluntas autem Domini permanebit.
22 A szűkölködő ember irgalmas, és többet ér a szegény, mint a hazug férfi.	22 Desiderabile in homine est misericordia eius; et melior est pauper quam vir mendax.
23 Az Úr félelme életre vezet, mellette jóllakottan, baj nélkül lehet megpihenni.	23 Timor Domini ad vitam, et in plenitudine commorabitur absque visitatione mali.
24 A lusta a tálba mártja kezét, de a szájához már nem emeli.	24 Abscondit piger manum suam in catino nec ad os suum applicat eam.
25 Ha az arcátlant megvered, tanul belőle a balga, ha pedig az okost megfedded, okulást merít.	25 Derisore flagellato vel parvulus sapientior erit; si autem corripueris sapientem, intelleget disciplinam.
26 Aki bántalmazza atyját és elűzi anyját, becstelen, gyalázatos gyermek.	26 Qui affligit patrem et fugat matrem, filius inhonestus et ignominiosus.
27 Fiam! Ne szűnj meg hallgatni az intésre, és ne légy járatlan a tudás igéiben!	27 Acquiesce, fili, ut audias doctrinam nec erres a sermonibus scientiae.
28 A hamis tanú kineveti a törvényt, s a gonoszok szája falja a gazságot.	28 Testis iniquus deridet iudicium, et os impiorum devorat iniquitatem.
29 Az arcátlanok számára vesszők állnak készen, a balgák hátára pedig ütlegek várnak.	29 Paratae sunt derisoribus virgae, et plagae stultorum corporibus.