A példabeszédek könyve 14

KÁLDI-NEOVULGÁTA	BIBBIA MARTINI
1 A bölcs nő felépíti házát, a balga pedig a felépültet is lebontja kezével.	1 La donna saggia edifica la sua casa; la stolta distrugge colle sue mani quella, che era già edificata.
2 Az igaz úton járó, istenfélő embert lenézi az, aki gyalázatos úton halad.	2 Chi cammina per la via retta, e teme Dio, è disprezzato da chi batte la strada dell'ignominia.
3 A balga szájában a kevélység vesszeje van, a bölcseket azonban ajkuk megóvja.	3 La bocca dello stolto è verga di superbia; ma le labbra dei saggi sono la loro sicurezza.
4 Ahol nincsen marha, üres a jászol, ahol sok a termés, ott nyilvánvaló az ökör ereje.	4 Dove mancano i bovi, è vuota la mangiatoja; dove sono le grasce in gran copia, ivi si riconosce la forza de' bovi.
5 Igazságszerető tanú nem hazudik, a hamis tanú azonban ontja a hazugságot.	5 Il testimone fedele non dirà menzogna, ma il falso testimone vomiterà menzogne.
6 Az arcátlan keresi a bölcsességet, de meg nem találja, az okosnak azonban a tudás könnyű.	6 Il derisore cerca la sapienza, e non la trova: i prudenti si istruiscono agevolmente.
7 Lépj a balga ember elé, és nem ismeri fel az okos ajkat!	7 Cammina al contrario dello stolto: egli non conosce i dettami della prudenza.
8 A tapasztalt ember bölcsessége: vigyázni az útjára, a balgákat pedig bolondságuk tévútra vezeti.	8 La saggezza dell'uom prudente sta in conoscere la sua strada: l'imprudenza degli stolti li mena fuori di strada.
9 Az ostoba csúfot űz a bűnből, az igazak között pedig kegyelem lakozik.	9 Lo stolto si burlerà del peccato: ma la grazia avrà sua stanza trai giusti.
10 Amely szív ismeri saját bánatát, annak örömébe nem vegyül hivalkodás.	10 Il cuore (di ciascheduno) conosce l'afflizione dell'anima sua; e il gaudio di lui noi penetrerà un estraneo.
11 A gonoszok háza elpusztul, az igazak sátra pedig virul.	11 La casa degli empj sarà spiantata: ma i padiglioni de'giusti saranno floridi.
12 Van út, amely az ember előtt helyesnek látszik, de a vége halálba vezet.	12 Havvi una strada, che all'uomo sembra diritta; ma la sua fine mena a morte.
13 Móka közben is fájhat a szív, s az öröm vége búslakodás lehet.	13 Il riso sarà mescolato col dolore: e il pianto succederà all'allegrezza.
14 Az esztelen jóllakik útjával, éppúgy a jámbor is azzal, amit cselekedett.	14 Lo stolto si pascerà del suo modo di vivere: ma l'uomo dabbene sta meglio di lui.
15 Az együgyű minden beszédnek hitelt ad, az élelmes azonban megfontolja lépteit. Az álnok fiú semmi jót nem várhat, az okos szolga tetteit azonban szerencse kíséri, és útja egyenes lesz.	15 L'uom senza sperienza credè ad ogni parola: ma l'uomo cauto bada, dove mettere i piedi. Il figliuolo, che non ha sincerità, non avrà bene: riusciranno felicemente le cose sue al servo prudente, e le sue vie saranno felici.
16 A bölcs fél és kerüli a rosszat, a balga pedig nemtörődöm és elbizakodott.	16 Il saggio teme, e schiva il male: lo stolto va avanti, e non ha paura.
17 A türelmetlen balgaságot művel, az ármánykodó pedig gyűlöletes.	17 L'uomo impaziente agirà da stolto: l'uomo tìnto diventa odioso.
18 Az együgyűeknek balgaság a birtokrészük, a tapasztaltak pedig bölcsességgel koronázzák magukat.	18 Gli imprudenti avranno per loro retaggio la stoltezza, e i prudenti saran coronati di scienza.
19 A gonoszok meghajolnak majd a jók előtt, s az istentelenek az igazak kapuja előtt.	19 Giaceranno i cattivi ai piedi de' buoni: e gli empj dinanzi alle porte de' giusti.
20 A szegény még barátjának sem kell, a gazdagot ellenben sokan kedvelik.	20 Il povero è avuto a noia anche da' suoi prossimi: i ricchi hanno molti amici.
21 Aki megveti szűkölködő társát, vétkezik, de boldog, aki a szegényen megkönyörül! Aki hisz az Úrban, szereti az irgalmasságot.	21 Pecca chi disprezza il suo prossimo: e chi ha misericordia del povero, sarà beato. Chi crede nel Signore ama la misericordia.
22 Akik gonoszt cselekszenek, tévelyegnek, az irgalom és igazság azonban jót terem.	22 Sono in errore quelli, che fanno il male: la misericordia, e la verità pre parano i beni.
23 Minden fáradságnak megvan az eredménye, de az üres szóbeszéd csak ínségre vezet.	23 Dovunque si lavora, ivi sarà l'abbondanza: dove molto si parla, vi sarà l'indigenza.
24 A bölcsek koronája a gazdagságuk, a balgák koszorúja a bolondságuk.	24 Corona de'saggj son le loro ric chezze: la stoltezza resta agli stolti.
25 A megbízható tanú életet ment, a csalárd pedig hazugságot kohol.	25 Il testimone fedele è liberatore degli uomini; il furbo spaccia menzogne.
26 Az Úr félelmében van az erős bizodalma, és fiainak ő lesz a reménye.	26 Nel timor del Signore trovasi fiducia costante; e i figliuoli di lui conser veranno speranza.
27 Az Úr félelme élet forrása, amely halálos csapdától távol tart.	27 Il timor del Signore sorgente di vita: ei fa, che si schivino le rovine mortali.
28 A király díszére válik, ha népe számos, a nép hiánya a fejedelem romlása.	28 La dignità del re sta nella moltitudine del popolo: ed è disonore del principe la scarsezza dei sudditi.
29 Aki türtőzteti magát, annak nagy a belátása, aki pedig hirtelen, mutatja nagy balgaságát.	29 Chi è paziente si governa con molta prudenza: ma l'impaziente fa manifesta la sua stoltezza.
30 A nyugodt kedély a testnek is épség, a szenvedély azonban szú a csontban.	30 La sanità del cuore da vita alla carne: l'invidia è tarlo delle ossa.
31 Aki elnyomja a szegényt, gyalázattal illeti annak Teremtőjét, de tiszteletben tartja őt, aki megszánja a szűkölködőt.	31 Chi opprime il mendico, fa contumelia al suo Creatore: ma a lui rende onore, chi ha compassione del povero.
32 A bűnös elbukik gonoszságában, az igaz pedig még halálában is bizakodik.	32 La sua malizia darà all'empio la spinta: ma il giusto nella sua morte ha speranza;
33 Az okos szívében bölcsesség lakozik, és bármely tudatlant megtanít.	33 Nel cuore dell'uom prudente abita la sapienza, ed egli illuminerà qualunque ignorante.
34 Az erény magasra emeli a nemzetet, a bűn pedig szegényekké teszi a népeket.	34 La giustizia fa grande una nazione: ma il peccato fa infelici i popoli.
35 Az okos szolga kedves a királynál, a haszontalan pedig haragját viseli.	35 Il ministro intelligente è grato al re: quello, che non è buono a nulla, proverà il suo sdegno.