A zsoltárok könyve 75

¹ A karvezetőnek. A »Ne pusztíts el« szerint. Ászáf zsoltára. Ének.

² Dicsérünk téged, Isten, dicsérünk, szólítjuk nevedet: csodáidat hirdetjük.

³ Ha eljön az ideje, igazságos ítéletet mondok.

⁴ Olvadjon bár el a föld és minden lakója, én megszilárdítom oszlopait.

⁵ Azt mondom a kérkedőknek: »Ne kérkedjetek!« s a vétkezőknek: »Ne pöffeszkedjetek!

⁶ Ne pöffeszkedjetek, ne beszéljetek Isten ellen gonoszat!«

⁷ Mert nem jön szabadulás sem napkeletről, sem napnyugatról, sem a puszta hegyek felől.

⁸ Mert Isten a bíró: az egyiket megalázza, a másikat fölmagasztalja.

⁹ Mert serleg van az Úr kezében, teletöltve színtiszta borral. Tölt belőle mindenfelé; Még a seprőjét is inni fogják, issza majd minden bűnös a földön.

¹⁰ Én pedig hirdetem ezt mindenkor, énekelek Jákob Istenének.

¹¹ A pöffeszkedő bűnösöket összetöröm, s az igazakat fölmagasztalom.