A zsoltárok könyve 68

KÁLDI-NEOVULGÁTA	BIBBIA VOLGARE
1 A karvezetőnek. Dávid zsoltára. Ének.	1 In fine, per quelli che saranno commutati, [David].
2 Fölkel Isten, és elszélednek ellenségei, elfutnak előle, akik gyűlölik őt.	2 Fammi salvo, Iddio; però che entrorono l'acque insino all' anima mia.
3 Ahogyan a füst eloszlik, úgy enyésznek el, ahogyan a viasz elolvad a tűzön, Isten előtt a bűnösök úgy vesznek el!	3 Son sommerso insino al luto del profondo; e non è sostanza. Per che nel profondo del mare sommersemi la tempesta.
4 Az igazak azonban örülnek és ujjonganak Isten színe előtt, s vigadoznak örömükben.	4 M' affaticai gridando; sono fatto rauco; vennero a meno li occhii miei, sperando nell' Iddio mio.
5 Mondjatok éneket Istennek, zengjetek zsoltárt nevének, Készítsetek utat annak, aki a felhőkön érkezik: Úr az ő neve. Ujjongjatok őelőtte,	5 Quelli che mi hanno odiato senza cagione sono moltiplicati sopra li capelli del mio capo. Gli miei nemici, che mi hanno perseguitato ingiustamente, sono confortati; allora rendeva quelle cose che non ho tolto.
6 aki az árvák atyja, özvegyek bírája, Isten az ő szentséges hajlékában.	6 Tu sai, Iddio, la mia insipienza; da te non sono ascosti li miei delitti.
7 Isten, aki lakást ad a házban az elhagyottnak, a foglyokat kivezeti a bőségre, a lázadókat azonban a sivatagban hagyja.	7 Non si vergognino in me quelli che te aspettano, Signore, Signore delle virtù. Quelli che ti chiedono, Iddio d' Israel, non si confonderanno sopra di me.
8 Isten, amikor néped élén kivonultál, amikor a sivatagon áthaladtál,	8 Però [che] per te ho sostenuto la ingiuria; la confusione ha coperta la mia faccia.
9 megremegett a föld, csepegtek az egek, a Sínai Istenének színe előtt, Izrael Istenének színe előtt.	9 Io sono fatto straniero da' miei fratelli, e come pellegrino da' figliuoli di mia madre.
10 Bőséges esőt adtál örökségednek, Isten, s ha ellankadt, te felüdítetted.	10 Il zelo della tua casa mi ha inghiottito; e gli vituperii delli tuoi riprovatori cascorono sopra di me.
11 Nyájad megtelepedett rajta, jóságodban, Isten, gondját viselted a szegénynek.	11 E in digiuno io ho coperta l'anima mia; e a me è fatto in vituperio.
12 Az Úr mondja a szót; Szüzek serege hozza az örömhírt:	12 E mi puosi il cilicio per vestimento; e a loro son fatto in proverbio.
13 »A seregek királyai futva futnak, a háznak szépe zsákmányt osztogat.	13 Quelli che sedevano nella porta parlavano contra di me; e contra di me cantavano gli beventi il vino.
14 Ti pedig békén pihentek az aklok között, akárcsak az ezüstszárnyú galambok, halvány, aranyszínű tollakkal.	14 Ma io a te, Signore, mando la mia orazione; egli è il tempo della riconciliazione, Iddio. Esaudi me nella molta tua misericordia, nella verità della [tua] salute.
15 Amikor a Mindenható szétszórja rajta a királyokat, hótól fehérlik a Szelmon.«	15 Levami dal luto, acciò non mi profondi; libera me dalli miei odianti, e dalli profondi delle acque.
16 A Básán hegye Isten hegye, a Básán hegye sok ormú hegy.	16 Non mi sommerga la tempesta delle acque, e il profondo non m' inghiottisca; e il pozzo non stringa la sua bocca sopra di me.
17 Mit nézitek irigyen, ti sok ormú hegyek, a hegyet, amelyen Isten tetszéssel lakott? Bizony, ott fog lakni az Úr örökké!	17 Esaudi me, Signore, per che benigna è la tua misericordia; e risguarda in me secondo la moltitudine delle tue miserazioni.
18 Tízezernél is több a harci szekere Istennek: bevonul az Úr a Sínairól szentélyébe.	18 E non rimuovere la faccia dal servo tuo; per che son tribulato, velocemente esaudi me.
19 Felvonultál a magaslatra, foglyokat ejtettél; Hódolati ajándékként embereket fogadtál, hogy még a pártütők is az Úristennél lakjanak.	19 Attendi all' anima mia, e liberala; per gli miei nemici libera me.
20 Áldott legyen az Úr minden nap! Üdvösségünk Istene hordoz minket.	20 Tu sai il mio improperio, e la mia confusione, e la mia reverenza.
21 A mi Istenünk szabadító Isten, s az Úr, az Úr a halálból is kivezet minket.	21 Tutti che mi trìbulano sono nel tuo cospetto; il mio cuore ha aspettato l' improperio e la miseria. E aspettai chi meco si contristassero, e non furono; e non trovai chi me consolasse.
22 De Isten összezúzza az ő ellenségei fejét, a bűneikben járók bozontos koponyáját.	22 E per mio cibo mi dettero il fiele; e abbeverorono la mia sete coll' aceto.
23 Így szól az Úr: »Hazahozlak Básánból, a tenger fenekéről is visszahozlak,	23 Sia fatta loro mensa dinanzi a loro in lacciuolo, e in retribuzioni e in scandalo.
24 hogy lábad vérben gázoljon és kutyáid nyelve is részt kapjon az ellenségből.«	24 Accechinsi loro occhi acciò non vedano; e loro spalle sempre siano piegate.
25 Látták, Isten, amint bevonultál, Istenem, királyom, bevonulásod a szentélybe.	25 Spargi sopra loro l'ira tua; siano appresi dal furore della tua ira.
26 Elöl mennek az énekesek, utánuk a kobzosok, középen a dobverő leányok.	26 La loro abitazione sia fatta deserta; e non vi sia chi abiti ne' loro tabernacoli.
27 »Áldjátok gyülekezetekben az Úr Istent, akik Izrael forrásából származtok.«	27 Imperò che hanno perseguitati quelli che hai percosso; e hanno aggiunto sopra il dolore delle mie ferite.
28 Ott az ifjú Benjamin aki vezeti őket, Júda fejedelmei vezéreikkel, Zebulon fejedelmei, Naftali fejedelmei.	28 Giungi la iniquità sopra loro iniquità; e non entrino nella tua giustizia.
29 Mutasd meg, Isten, hatalmadat; Erősítsd meg, Isten, amit köztünk műveltél.	29 Siano scancellati del libro de' viventi; e con li giusti non siano scritti.
30 Jeruzsálemi templomodba királyok hozzanak neked ajándékot.	30 Io son povero e dolente; la tua salute, Iddio, mi ha ricevuto.
31 Fenyítsd meg a nádas vadját, a népek tehenei között a bikák csordáját: boruljanak le ezüst kincseikkel. Szórd szét a háborúra vágyó népeket!	31 Loderò il nome di Dio con cantico; e magnificherollo colla lode.
32 Hadd jöjjenek ide Egyiptom nagyjai, Etiópia sietve emelje kezét Istenhez.	32 E a Dio piacerà più che il vitello giovincello, producente le corne e le ugne.
33 Föld országai, Istennek énekeljetek, zengjetek az Úrnak dicséretet, zengjetek Istennek,	33 Vedano li poveri, e rallegrinsi; cercate Iddio, e viverà l' anima vostra.
34 aki kezdettől fogva az egek egén trónol; Íme onnan hallatja szavát, hatalmának szavát.	34 Perche (etiam) il Signore ha udito li poveri; e non ha guardato li suoi nemici.
35 Magasztaljátok Isten dicsőségét. Az ő felsége honol Izrael felett, az ő ereje a fellegek között.	35 Lodino quello li cieli e la terra, il mare e tutti loro rettili.
36 Csodálatos vagy Isten a te szentélyedben! Izrael Istene ad erőt és hatalmat népének. Áldott legyen Isten!	36 Imperò [che] Dio farà salva Sion; ed edificheransi le città di Giuda. E ivi abiteranno, e acquisteranno quella per eredità.
	37 Il seme de' suoi servi possederà quella; e in quella abiteranno quelli che amano il nome suo.