A zsoltárok könyve 59

KÁLDI-NEOVULGÁTA	BIBBIA RICCIOTTI
1 A karvezetőnek. A »Ne semmisíts meg« szerint. Miktám Dávidtól. Amikor Saul elküldte embereit, hogy figyeljék a házát és öljék meg őt.	1 - Al corifeo: sopra «Giglio del testimonio». Ode [Carme] didattico (?) di David.
2 Ments meg ellenségeimtől, Isten, támadóimtól szabadíts meg engem!	2 Quando egli mise a ferro e fuoco la Siria mesopotamica e [la Siria di] Sobal, e Joab tornò indietro e battè l'Idumea nella valle delle saline, [sconfiggendo] dodicimila [soldati].
3 Ments meg a gonosztevőktől, oltalmazz meg a vérengző emberektől!	3 O Dio, ci hai rigettati e disfatti; ti sei sdegnato: restaura le nostre forze!
4 Mert íme, életemre leselkednek, rám rohannak az erősek.	4 Hai scosso la terra nostra e l'hai squarciata: risana le sue crepe, poiché rovina!
5 Bár nincs bennem sem bűn, sem gonoszság, Uram, bűn nélkül járom egyenes utamat. Kelj fel, állj elém és lásd;	5 Hai fatto provare al tuo popolo cose dure, ci hai abbeverato con vino d'angoscia.
6 Hisz Uram, a seregek Istene te vagy, Izrael Istene. Siess, látogasd meg e nemzeteket mind, ne könyörülj senkin, aki gonoszat cselekszik!	6 [Tuttavia] a quei che ti temono hai [già] dato un vessillo, onde sfuggano all'arco [de' nemici]. Perchè, sian liberati i tuoi diletti,
7 Minden este megjelennek, mint az éhes kutyák, s a várost körös-körül bejárják.	7 salva[li] con la tua destra ed esaudiscimi.
8 Íme egyre jártatják szájukat, kard van ajkukon: »hiszen ki hallja meg?«	8 Dio parlò nel santuario:«Esulterò: spartirò Sichem, e la valle di Succoth misurerò.
9 Ám te, Uram, kineveted őket, megsemmisíted mind e nemzeteket.	9 Mio è Galaad e mio è Manasse; ed Efraim è la difesa del mio capo; Giuda è il mio scettro.
10 Én erősségem, terád figyelek, mert te vagy én oltalmam, Istenem.	10 Moab è il catino del mio lavacro, in Idumea stendo il mio calzare, a me i Filistei sono soggetti».
11 Istenem, akinek irgalma megelőz engem.	11 Chi mi condurrà nella città fortificata? chi mi condurrà fino in Idumea?
12 Isten megadja nekem, hogy elnézzek ellenségeim fölött. Ne öld meg őket, hogy népem meg ne feledkezzék; de hatalmaddal szórd szerteszét és alázd meg őket, Uram, én oltalmazóm!	12 Non tu forse, o Dio, che ci hai rigettati, e più non uscisti, o Dio, co' nostri eserciti?
13 Szájuk vétke, ajkuk beszéde, saját kevélységük ejtse őket tőrbe! Átkozódásukért, hazug beszédükért	13 Dacci aiuto tu [e liberaci] dalla tribolazione, perchè vano è il soccorso dell'uomo.
14 veszítsd el őket haragodban, pusztítsd el, ne legyenek többé; Hadd tudják meg, hogy Isten uralkodik Jákobon, s a föld kerekségén!	14 Con Dio noi faremo prodezze, ed egli annienterà i nostri oppressori!
15 Minden este megjelennek és ugatnak, mint a kutyák, s a várost körös-körül bejárják;
16 Étel után barangolnak, és üvöltenek, ha jól nem laknak.
17 Én azonban hatalmadat énekelem, minden reggel magasztalom irgalmadat, mivel te oltalmazóm voltál, és menedékem sanyargatásom napján.
18 Én erősségem, neked zengem énekem, mert te, Isten, oltalmazóm vagy nekem: Istenem, én irgalmasságom!