A zsoltárok könyve 18
123456789101112131415161718192021222324252627282930313233343536373839404142434445464748495051525354555657585960616263646566676869707172737475767778798081828384858687888990919293949596979899100101102103104105106107108109110111112113114115116117118119120121122123124125126127128129130131132133134135136137138139140141142143144145146147148149150
Ter
Kiv
Lev
Szám
MTörv
Józs
Bír
Rút
1Sám
2Sám
1Kir
2Kir
1Krón
2Krón
Ezdr
Neh
Tób
Judit
Eszt
1Makk
2Makk
Jób
Zsolt
Péld
Préd
Én
Bölcs
Sir
Iz
Jer
Siralm
Bár
Ez
Dán
Óz
Jo
Ám
Abd
Jón
Mik
Náh
Hab
Szof
Agg
Zak
Mal
Mt
Mk
Lk
Jn
Csel
Róm
1Kor
2Kor
Gal
Ef
Fil
Kol
1Tessz
2Tessz
1Tim
2Tim
Tit
Filem
Zsid
Jak
1Pét
2Pét
1Ján
2Ján
3Ján
Júd
Jel
Confronta con un'altra Bibbia
Cambia Bibbia
KÁLDI-NEOVULGÁTA | VULGATA |
---|---|
1 A karvezetőnek. Dávidtól, az Úr szolgájától, aki ez ének igéit intézte az Úrhoz, amikor az Úr megszabadította őt minden ellenségének hatalmából | 1 In finem. Psalmus David. |
2 és Saul kezéből. Így szólt tehát: Szeretlek Uram, én erősségem! | 2 Cæli enarrant gloriam Dei, et opera manuum ejus annuntiat firmamentum. |
3 Uram, én erősségem, menedékem és megszabadítóm; Én Istenem, segítségem, akiben reménykedem, oltalmazóm, üdvösségem szarva, aki fölemelsz engem. | 3 Dies diei eructat verbum, et nox nocti indicat scientiam. |
4 Dicsérem és segítségül hívom az Urat, és megszabadulok ellenségeimtől. | 4 Non sunt loquelæ, neque sermones, quorum non audiantur voces eorum. |
5 Körülvettek a halál hullámai, megrémítettek a gonoszság örvényei, | 5 In omnem terram exivit sonus eorum, et in fines orbis terræ verba eorum. |
6 körülfogtak az alvilág kötelei, hatalmukba kerítettek a halál tőrei. | 6 In sole posuit tabernaculum suum ; et ipse tamquam sponsus procedens de thalamo suo. Exsultavit ut gigas ad currendam viam ; |
7 Szorultságomban az Urat hívtam segítségül, Istenemhez kiáltottam. Ő meghallgatta templomából szavam, és hozzá intézett kiáltásom a füléhez jutott. | 7 a summo cælo egressio ejus. Et occursus ejus usque ad summum ejus ; nec est qui se abscondat a calore ejus. |
8 A föld megindult és megreszketett, alapjukban megrendültek a hegyek, és megindultak, mert ő haragra gerjedt. | 8 Lex Domini immaculata, convertens animas ; testimonium Domini fidele, sapientiam præstans parvulis. |
9 Füst szállt fel orrából, és emésztő tűz a szájából, égő parazsat lövellt magából. | 9 Justitiæ Domini rectæ, lætificantes corda ; præceptum Domini lucidum, illuminans oculos. |
10 Lehajtotta az eget és leszállott, ködhomály volt lába alatt. | 10 Timor Domini sanctus, permanens in sæculum sæculi ; judicia Domini vera, justificata in semetipsa, |
11 Fölszállt a kerubok fölé, a szél szárnyain repült. | 11 desiderabilia super aurum et lapidem pretiosum multum, et dulciora super mel et favum. |
12 Rejtekhelyévé tette a sötétséget, sátrat vont maga köré sötét vízből, a lég felhőiből. | 12 Etenim servus tuus custodit ea ; in custodiendis illis retributio multa. |
13 Arcának fényessége előtt futottak a felhők, a jégeső s az izzó parázs. | 13 Delicta quis intelligit ? ab occultis meis munda me ; |
14 Dörgött az Úr az égből, hallatta hangját a Fölséges: jégeső és az izzó parázs. | 14 et ab alienis parce servo tuo. Si mei non fuerint dominati, tunc immaculatus ero, et emundabor a delicto maximo. |
15 Kilőtte nyilait és szétszórta őket, leküldte villámait és szétzavarta őket. | 15 Et erunt ut complaceant eloquia oris mei, et meditatio cordis mei in conspectu tuo semper. Domine, adjutor meus, et redemptor meus. |
16 Előtűntek a vizek forrásai, feltárultak a földkerekség alapjai korholó szavadtól, Uram, haragod leheletének fúvásától. | |
17 Lenyúlt a magasból, megfogott, a nagy vizekből kihúzott engem. | |
18 Megszabadított hatalmas ellenségeimtől, nálamnál hatalmasabb gyűlölőimtől. | |
19 Megrohantak engem nyomorúságom napján, de támaszom lett az Úr. | |
20 Kivezetett a szabad térre engem, megmentett, mert kedvét lelte bennem. | |
21 Megfizetett nekem az Úr igaz voltom szerint, megjutalmazott kezem tisztasága szerint, | |
22 mert megőriztem az Úr útjait, Istenemtől gonoszul el nem tértem. | |
23 Mert szem előtt tartottam minden rendeletét, igaz ítéleteit magamtól el nem távolítottam. | |
24 Mert szeplőtelen voltam előtte, s őrizkedtem, hogy vétkem ne legyen. | |
25 Megfizetett nekem az Úr igaz voltom szerint, kezemnek előtte ismeretes tisztasága szerint. | |
26 A szenthez szent vagy, az ártatlan emberhez ártatlan, | |
27 a választotthoz választott vagy, a fondorkodókat kiforgatod. | |
28 Mert a megalázott népet megmented, de megalázod a kevélyek szemét. | |
29 Mert te gyújtod meg, Uram, lámpásomat, Isten teszi világossá sötétségemet. | |
30 Mert te ragadsz ki a kísértésből, Istenem által ugrom át a falat. | |
31 Én Istenem! – Szeplőtelen az ő útja, tűzben próbált az Úr szava, oltalmazója ő minden benne bízónak. | |
32 Valóban, ki Isten az Úron kívül? Ki kőszikla a mi Istenünkön kívül? | |
33 Ő az Isten, aki erővel övezett fel engem, és szeplőtelenné tette utamat. | |
34 Lábamat gyorssá tette mint a szarvasét, és magaslatokra állított fel engem. | |
35 Kezemet harcra tanította, karom ércveretű íjat feszít. | |
36 Üdvösséged pajzsát adtad nekem, jobbod fölemelt és jóságod naggyá tett engem. | |
37 Tág teret nyitottál lépteimnek, és bokáim nem gyengültek el. | |
38 Üldözőbe vettem ellenségeimet s elfogtam őket, nem tértem vissza, míg el nem pusztultak. | |
39 Összetörtem őket, nem tudtak felkelni, a lábam alá estek. | |
40 Erővel öveztél fel engem a harcra, az ellenem állókat alám vetetted. | |
41 Megszalasztottad ellenségeimet, és gyűlölőimet széjjelszórtad. | |
42 Kiáltottak, de nem volt, aki megmentse őket, kiáltottak az Úrhoz, de nem hallgatott rájuk. | |
43 Szétszórtam őket, mint a szél a port, széttiportam őket, mint az utca sarát. | |
44 Népem lázadásától megmentettél, nemzetek vezetőjévé tettél engem. Az a nép, amelyet nem ismertem, szolgámmá lett, | |
45 mihelyt füle hallotta, engedelmeskedett nekem. Idegen fiak hízelegtek nekem, | |
46 idegenek fiai erejüket vesztették, remegtek rejtekükben. | |
47 Él az Úr, áldott legyen Segítőm, magasztalják az én megmentő Istenemet! | |
48 Isten, aki megengeded, hogy bosszút álljak, és népeket vetsz alám, aki megszabadítasz haragos ellenségeimtől, | |
49 az ellenem támadók fölé juttatsz, megszabadítasz az erőszak emberétől. | |
50 Dicsérlek érte, Uram, a nemzetek között, és zsoltárt zengek nevednek, | |
51 aki bőségesen segíti királyát, aki irgalmat gyakorol Fölkentjével, Dáviddal és utódaival mindörökké. |