A zsoltárok könyve 18
123456789101112131415161718192021222324252627282930313233343536373839404142434445464748495051525354555657585960616263646566676869707172737475767778798081828384858687888990919293949596979899100101102103104105106107108109110111112113114115116117118119120121122123124125126127128129130131132133134135136137138139140141142143144145146147148149150
Ter
Kiv
Lev
Szám
MTörv
Józs
Bír
Rút
1Sám
2Sám
1Kir
2Kir
1Krón
2Krón
Ezdr
Neh
Tób
Judit
Eszt
1Makk
2Makk
Jób
Zsolt
Péld
Préd
Én
Bölcs
Sir
Iz
Jer
Siralm
Bár
Ez
Dán
Óz
Jo
Ám
Abd
Jón
Mik
Náh
Hab
Szof
Agg
Zak
Mal
Mt
Mk
Lk
Jn
Csel
Róm
1Kor
2Kor
Gal
Ef
Fil
Kol
1Tessz
2Tessz
1Tim
2Tim
Tit
Filem
Zsid
Jak
1Pét
2Pét
1Ján
2Ján
3Ján
Júd
Jel
Confronta con un'altra Bibbia
Cambia Bibbia
KÁLDI-NEOVULGÁTA | LA SACRA BIBBIA |
---|---|
1 A karvezetőnek. Dávidtól, az Úr szolgájától, aki ez ének igéit intézte az Úrhoz, amikor az Úr megszabadította őt minden ellenségének hatalmából | 1 Al maestro di coro. Del servo del Signore Davide, il quale pronunciò al Signore le parole di questo canto nel giorno in cui lo liberò dalla mano dei suoi nemici e dal potere degli inferi, |
2 és Saul kezéből. Így szólt tehát: Szeretlek Uram, én erősségem! | 2 dicendo: Ti esalto, o Signore, mia forza, |
3 Uram, én erősségem, menedékem és megszabadítóm; Én Istenem, segítségem, akiben reménykedem, oltalmazóm, üdvösségem szarva, aki fölemelsz engem. | 3 Signore, mia roccia, mia fortezza, mio scampo; mio Dio, mia rupe di rifugio; mio scudo, potenza di mia salvezza, |
4 Dicsérem és segítségül hívom az Urat, és megszabadulok ellenségeimtől. | 4 degno di ogni lode. Ho invocato il Signore e sono salvo dai miei nemici. |
5 Körülvettek a halál hullámai, megrémítettek a gonoszság örvényei, | 5 Flutti mortali mi circondarono, torrenti esiziali mi travolsero, |
6 körülfogtak az alvilág kötelei, hatalmukba kerítettek a halál tőrei. | 6 mi avvolsero vincoli infernali, mi avvinsero lacci di morte. |
7 Szorultságomban az Urat hívtam segítségül, Istenemhez kiáltottam. Ő meghallgatta templomából szavam, és hozzá intézett kiáltásom a füléhez jutott. | 7 Nella mia angoscia invocai il Signore, al mio Dio gridai aiuto; la mia voce udì dal suo tempio, giunse il mio grido alle sue orecchie. |
8 A föld megindult és megreszketett, alapjukban megrendültek a hegyek, és megindultak, mert ő haragra gerjedt. | 8 Allora vacillò la terra e sussultò; le basi dei monti tremarono, vacillarono allo scoppio della sua ira. |
9 Füst szállt fel orrából, és emésztő tűz a szájából, égő parazsat lövellt magából. | 9 Salì fumo dalle sue narici, fuoco divorante dalla sua bocca, carboni fiammeggianti dalla sua persona. |
10 Lehajtotta az eget és leszállott, ködhomály volt lába alatt. | 10 Allora piegò i cieli e discese, con una nube sotto i suoi piedi; |
11 Fölszállt a kerubok fölé, a szél szárnyain repült. | 11 salì sopra un cherubino e volò, librandosi su ali spiegate. |
12 Rejtekhelyévé tette a sötétséget, sátrat vont maga köré sötét vízből, a lég felhőiből. | 12 Pose le tenebre quale velo all'intorno, fece sua tenda l'oscurità delle acque. |
13 Arcának fényessége előtt futottak a felhők, a jégeső s az izzó parázs. | 13 Dallo splendore della sua presenza si sprigionava grandine con carboni di fuoco. |
14 Dörgött az Úr az égből, hallatta hangját a Fölséges: jégeső és az izzó parázs. | 14 Il Signore tuonò dal cielo, l'Altissimo emise la sua voce; |
15 Kilőtte nyilait és szétszórta őket, leküldte villámait és szétzavarta őket. | 15 scagliò le sue frecce e li disperse, moltiplicò i suoi lampi e li sbaragliò. |
16 Előtűntek a vizek forrásai, feltárultak a földkerekség alapjai korholó szavadtól, Uram, haragod leheletének fúvásától. | 16 E apparvero le profondità del mare, si scoprirono le fondamenta del mondo, alla tua minaccia, o Signore, al soffio dell'alito delle tue narici. |
17 Lenyúlt a magasból, megfogott, a nagy vizekből kihúzott engem. | 17 Stese la sua mano e mi prese, mi trasse fuori dalle acque profonde, |
18 Megszabadított hatalmas ellenségeimtől, nálamnál hatalmasabb gyűlölőimtől. | 18 mi liberò dai miei nemici benché assai più potenti, da quelli che m'odiavano benché più forti di me. |
19 Megrohantak engem nyomorúságom napján, de támaszom lett az Úr. | 19 Mi affrontarono nel giorno della mia sventura, ma il Signore divenne per me un sostegno. |
20 Kivezetett a szabad térre engem, megmentett, mert kedvét lelte bennem. | 20 Mi fece uscire al largo, mi trasse in salvo poiché mi vuol bene. |
21 Megfizetett nekem az Úr igaz voltom szerint, megjutalmazott kezem tisztasága szerint, | 21 Mi ha trattato il Signore secondo la mia giustizia, secondo la purezza delle mie mani mi ha ripagato. |
22 mert megőriztem az Úr útjait, Istenemtől gonoszul el nem tértem. | 22 Sì, ho osservato le vie del Signore e non mi sono allontanato dal mio Dio. |
23 Mert szem előtt tartottam minden rendeletét, igaz ítéleteit magamtól el nem távolítottam. | 23 Sì, tutte le sue leggi sono dinanzi a me, i suoi decreti non ho rimosso da me. |
24 Mert szeplőtelen voltam előtte, s őrizkedtem, hogy vétkem ne legyen. | 24 Retto sono stato con lui e mi sono custodito da ogni mia colpa. |
25 Megfizetett nekem az Úr igaz voltom szerint, kezemnek előtte ismeretes tisztasága szerint. | 25 Il Signore mi ha ripagato secondo la mia giustizia, essendo pure le mie mani davanti ai suoi occhi. |
26 A szenthez szent vagy, az ártatlan emberhez ártatlan, | 26 Con l'uomo pietoso ti fai pietoso, con l'uomo retto ti mostri retto, |
27 a választotthoz választott vagy, a fondorkodókat kiforgatod. | 27 con chi è puro agisci da puro, con chi è perverso ti fai guardingo. |
28 Mert a megalázott népet megmented, de megalázod a kevélyek szemét. | 28 Sì, tu un popolo umile poni in salvo e occhi superbi esponi al disprezzo. |
29 Mert te gyújtod meg, Uram, lámpásomat, Isten teszi világossá sötétségemet. | 29 Sì, tu sei la mia lucerna, o Signore, il mio Dio che dà luce alla mia oscurità. |
30 Mert te ragadsz ki a kísértésből, Istenem által ugrom át a falat. | 30 Sì, con te sono pieno di forza quando vado all'assalto; con il mio Dio do la scalata a qualunque muraglia. |
31 Én Istenem! – Szeplőtelen az ő útja, tűzben próbált az Úr szava, oltalmazója ő minden benne bízónak. | 31 La via di Dio è integra, la parola del Signore è sicura; uno scudo egli è per quanti si rifugiano in lui. |
32 Valóban, ki Isten az Úron kívül? Ki kőszikla a mi Istenünkön kívül? | 32 Poiché chi è Dio all'infuori del Signore e chi è una rupe all'infuori del nostro Dio? |
33 Ő az Isten, aki erővel övezett fel engem, és szeplőtelenné tette utamat. | 33 Dio mi cinse di forza e rese piana la mia via, |
34 Lábamat gyorssá tette mint a szarvasét, és magaslatokra állított fel engem. | 34 rese i miei piedi come di cerve e sopra le alture mi fa stare sicuro; |
35 Kezemet harcra tanította, karom ércveretű íjat feszít. | 35 le mie mani addestrò alla guerra e le mie braccia a tirar l'arco di bronzo. |
36 Üdvösséged pajzsát adtad nekem, jobbod fölemelt és jóságod naggyá tett engem. | 36 Hai dato a me il tuo scudo di salvezza; con la tua destra sei stato il mio sostegno moltiplicando su di me la tua benignità. |
37 Tág teret nyitottál lépteimnek, és bokáim nem gyengültek el. | 37 Hai fatto largo ai miei passi sotto di me e i miei talloni non hanno ceduto. |
38 Üldözőbe vettem ellenségeimet s elfogtam őket, nem tértem vissza, míg el nem pusztultak. | 38 Inseguivo i miei nemici e li raggiungevo e non mi voltavo senz'averli annientati; |
39 Összetörtem őket, nem tudtak felkelni, a lábam alá estek. | 39 li abbattevo e non potevano rialzarsi, essi cadevano sotto i miei piedi; |
40 Erővel öveztél fel engem a harcra, az ellenem állókat alám vetetted. | 40 mi cingevi di forza per la battaglia, sotto di me piegavi i miei avversari; |
41 Megszalasztottad ellenségeimet, és gyűlölőimet széjjelszórtad. | 41 ai miei nemici mi ponevi alle spalle, quanti mi odiavano io li sterminai. |
42 Kiáltottak, de nem volt, aki megmentse őket, kiáltottak az Úrhoz, de nem hallgatott rájuk. | 42 Al loro grido d'aiuto nessuno rispose, gridarono al Signore e non li esaudì; |
43 Szétszórtam őket, mint a szél a port, széttiportam őket, mint az utca sarát. | 43 li disperdevo come polvere del suolo, come fango delle strade io li calpestavo. |
44 Népem lázadásától megmentettél, nemzetek vezetőjévé tettél engem. Az a nép, amelyet nem ismertem, szolgámmá lett, | 44 Da contese di popolo mi hai liberato, mi hai posto a capo delle nazioni. Popoli che non conoscevo sono diventati miei sudditi. |
45 mihelyt füle hallotta, engedelmeskedett nekem. Idegen fiak hízelegtek nekem, | 45 All'udir d'orecchio essi mi obbediscono, gli stranieri si inchinano davanti a me; |
46 idegenek fiai erejüket vesztették, remegtek rejtekükben. | 46 cadono esausti i popoli stranieri, escono trepidanti dai loro rifugi. |
47 Él az Úr, áldott legyen Segítőm, magasztalják az én megmentő Istenemet! | 47 Viva il Signore e benedetta la mia rupe, sia esaltato il Dio del mio soccorso, |
48 Isten, aki megengeded, hogy bosszút álljak, és népeket vetsz alám, aki megszabadítasz haragos ellenségeimtől, | 48 il Dio che mi ha dato vittoria e sotto di me ha soggiogato i popoli. |
49 az ellenem támadók fölé juttatsz, megszabadítasz az erőszak emberétől. | 49 Mi ha liberato da rabbiosi nemici, mi ha esaltato sui miei avversari, mi ha sottratto a uomini violenti. |
50 Dicsérlek érte, Uram, a nemzetek között, és zsoltárt zengek nevednek, | 50 Per questo ti lodo, o Signore, fra i popoli, voglio celebrare con canto il tuo nome. |
51 aki bőségesen segíti királyát, aki irgalmat gyakorol Fölkentjével, Dáviddal és utódaival mindörökké. | 51 Ha dato al suo re strepitose vittorie, ha usato misericordia con il suo consacrato, con Davide e la sua discendenza per sempre. |