A zsoltárok könyve 17

KÁLDI-NEOVULGÁTA	SAGRADA BIBLIA
1 Dávid imádsága. Hallgasd meg, Uram, igaz ügyemet, méltasd figyelemre könyörgésemet. Hallgasd meg könyörgésemet, nem álnok ajakról fakad.	1 Súplica de Davi. Ouvi, Senhor, uma causa justa! Atendei meu clamor! Escutai minha prece, de lábios sem malícia.
2 Színed elől jöjjön igazság nekem, szemed lássa meg igazamat.	2 Venha de vós o meu julgamento, e vossos olhos reconheçam que sou íntegro.
3 Vizsgáld meg szívemet, és látogasd meg éjjel, tégy tűzpróbára engem, és nem találsz bennem gonoszságot.	3 Podeis sondar meu coração, visitá-lo à noite, prová-lo pelo fogo, não encontrareis iniqüidade em mim.
4 Szám nem beszélt emberek dolgáról, kerültem ajkad igéi szerint az erőszakos utakat.	4 Minha boca não pecou, como costumam os homens; conforme as palavras dos vossos lábios, segui os caminhos da lei.
5 Tartsd meg léptemet a te ösvényeiden, hogy meg ne inogjon a lábam.	5 Meus passos se mantiveram firmes nas vossas sendas, meus pés não titubearam.
6 Hozzád kiáltok, hisz te meghallgatsz, Istenem! Hajtsd hozzám füledet, hallgasd meg szavaimat!	6 Eu vos invoco, pois me atendereis, Senhor; inclinai vossos ouvidos para mim, escutai minha voz.
7 Mutasd meg csodás irgalmadat, hiszen megmented az üldözőktől azokat, akik jobbodban bíznak!	7 Mostrai a vossa admirável misericórdia, vós que salvais dos adversários os que se acolhem à vossa direita.
8 Óvj, mint szemed fényét, nyújts szárnyad árnyékában menedéket nekem	8 Guardai-me como a pupila dos olhos, escondei-me à sombra de vossas asas,
9 a gonoszok elől, akik nyomorgatnak engem! Ellenségeim dühöngve körülkerítettek,	9 longe dos pecadores, que me querem fazer violência. Meus inimigos me rodeiam com furor.
10 bezárták kövér szívüket, szájuk ontja a kevélységet.	10 Seu coração endurecido se fecha à piedade; só têm na boca palavras arrogantes.
11 Megleptek, s íme, körülvesznek, rám szegezik szemüket, hogy földre terítsenek.	11 Eis que agora me cercam, espreitam para me prostrar por terra;
12 Tekintetük, mint a prédára kész oroszláné, s mint a rejtekhelyén meghúzódó oroszlánkölyöké.	12 qual leão que se atira ávido sobre a presa, e como o leãozinho no seu covil.
13 Kelj fel, Uram! Előzd meg és terítsd le őt! Ments meg engem kardoddal az istentelentől,	13 Levantai-vos, Senhor, correi-lhe ao encontro, derrubai-o; com vossa espada livrai-me do pecador,
14 karoddal a halottaktól, Uram, a holtaktól, akiknek nincs már részük az életből! Töltsd meg hasukat javaiddal, hadd lakjanak jól gyermekeik, s hagyják fiaikra, ami megmarad.	14 com vossa mão livrai-me dos homens, desses cuja única felicidade está nesta vida, que têm o ventre repleto de bens, cujos filhos vivem na abundância e deixam ainda aos seus filhos o que lhes sobra.
15 Én azonban igazságban látom meg arcodat, és színed látása tölt el amikor fölébredek.	15 Mas eu, confiado na vossa justiça, contemplarei a vossa face; ao despertar, saciar-me-ei com a visão de vosso ser.