A zsoltárok könyve 17
123456789101112131415161718192021222324252627282930313233343536373839404142434445464748495051525354555657585960616263646566676869707172737475767778798081828384858687888990919293949596979899100101102103104105106107108109110111112113114115116117118119120121122123124125126127128129130131132133134135136137138139140141142143144145146147148149150
Ter
Kiv
Lev
Szám
MTörv
Józs
Bír
Rút
1Sám
2Sám
1Kir
2Kir
1Krón
2Krón
Ezdr
Neh
Tób
Judit
Eszt
1Makk
2Makk
Jób
Zsolt
Péld
Préd
Én
Bölcs
Sir
Iz
Jer
Siralm
Bár
Ez
Dán
Óz
Jo
Ám
Abd
Jón
Mik
Náh
Hab
Szof
Agg
Zak
Mal
Mt
Mk
Lk
Jn
Csel
Róm
1Kor
2Kor
Gal
Ef
Fil
Kol
1Tessz
2Tessz
1Tim
2Tim
Tit
Filem
Zsid
Jak
1Pét
2Pét
1Ján
2Ján
3Ján
Júd
Jel
Confronta con un'altra Bibbia
Cambia Bibbia
KÁLDI-NEOVULGÁTA | DIODATI |
---|---|
1 Dávid imádsága. Hallgasd meg, Uram, igaz ügyemet, méltasd figyelemre könyörgésemet. Hallgasd meg könyörgésemet, nem álnok ajakról fakad. | 1 Mictam di Davide O SIGNORE, ascolta la giustizia, attendi al mio grido, Porgi l’orecchio alla mia orazione, che io ti fo senza labbra di frode. |
2 Színed elől jöjjön igazság nekem, szemed lássa meg igazamat. | 2 Proceda il mio giudicio dalla tua presenza; Gli occhi tuoi veggano le diritture. |
3 Vizsgáld meg szívemet, és látogasd meg éjjel, tégy tűzpróbára engem, és nem találsz bennem gonoszságot. | 3 Tu hai provato il mio cuore, tu l’hai visitato di notte; Tu mi hai messo al cimento, e non hai trovato nulla; La mia bocca non trapassa il mio pensiero. |
4 Szám nem beszélt emberek dolgáról, kerültem ajkad igéi szerint az erőszakos utakat. | 4 Nelle opere degli uomini, per la parola della tue labbra, Io mi son guardato dalle vie de’ violenti. |
5 Tartsd meg léptemet a te ösvényeiden, hogy meg ne inogjon a lábam. | 5 Sostieni i miei passi ne’ tuoi sentieri, Acciocchè i miei piedi non vacillino. |
6 Hozzád kiáltok, hisz te meghallgatsz, Istenem! Hajtsd hozzám füledet, hallgasd meg szavaimat! | 6 Io t’invoco, o Dio, perciocchè tu mi esaudisci; Inchina a me il tuo orecchio, ascolta le mie parole. |
7 Mutasd meg csodás irgalmadat, hiszen megmented az üldözőktől azokat, akik jobbodban bíznak! | 7 Dimostra maravigliose le tue benignità, O tu, che, con la tua destra, salvi quelli che si confidano in te, Da quelli che si levano contro a loro |
8 Óvj, mint szemed fényét, nyújts szárnyad árnyékában menedéket nekem | 8 Guardami come la pupilla dell’occhio, Nascondimi sotto l’ombra delle tue ale, |
9 a gonoszok elől, akik nyomorgatnak engem! Ellenségeim dühöngve körülkerítettek, | 9 D’innanzi agli empi che mi disertano; E d’innanzi a’ miei mortali nemici che mi circondano. |
10 bezárták kövér szívüket, szájuk ontja a kevélységet. | 10 Son tutti massicci di grasso, Parlano altieramente colla lor bocca. |
11 Megleptek, s íme, körülvesznek, rám szegezik szemüket, hogy földre terítsenek. | 11 Ora c’intorniano, seguitandoci alla traccia; Mirano con gli occhi, per atterrarci; |
12 Tekintetük, mint a prédára kész oroszláné, s mint a rejtekhelyén meghúzódó oroszlánkölyöké. | 12 Somigliano un leone che brama di lacerare; E un leoncello che dimora in nascondimenti. |
13 Kelj fel, Uram! Előzd meg és terítsd le őt! Ments meg engem kardoddal az istentelentől, | 13 Levati, o Signore, va’ loro incontro per affrontarli; abbattili; Riscuoti l’anima mia dall’empio colla tua spada; |
14 karoddal a halottaktól, Uram, a holtaktól, akiknek nincs már részük az életből! Töltsd meg hasukat javaiddal, hadd lakjanak jól gyermekeik, s hagyják fiaikra, ami megmarad. | 14 O Signore, riscuotila colla tua mano dagli uomini, dagli uomini del mondo, La cui parte è in questa vita, E il cui ventre tu empi delle tue conserve; Onde i lor figliuoli son saziati, E lasciano il lor rimanente a’ lor piccoli fanciulli. |
15 Én azonban igazságban látom meg arcodat, és színed látása tölt el amikor fölébredek. | 15 Quant’è a me, per giustizia vedrò la tua faccia; Io sarò saziato della tua sembianza, quando io mi risveglierò |